CIGÁNYZENE A TABÁNBAN (2.RÉSZ)

A 18-19. század fordulójára vonatkoztatható az az újságcikk, amely szerint a Hét Választó Fejedelem fogadóban „farsangidőn csimpolyások reszelték a talpalávalót a népnek, míg a belsőbb termekben a gazdag polgárifjúság finomkodott kóborló bécsi muzikmeiszterek dallamaira.” Egy magasabb súlycsoportba tartozó „bécsi muzikmeiszter”, bizonyos Beethoven 1807-ben személyesen is tiszteletét tette a Hét Választó Fejedelemben (legalábbis nagyon valószínű), és a fogadó vendégei között szerepelt Berzsenyi Dániel is, 1810-ben. Szemere Pál így számol be egy Kazinczynak írott levelében a Berzsenyivel töltött időről: „Literátori beszélgetésünket eggy violint-játszó német szakasztotta félbe, a’ ki az ebéd mellé egy néhány nótákat húzott. Éppen arra emlékeztettem Berzsenyit, hogy Virágot jó lenne meglátogatni, minthogy nem messze lakik, midőn Berzsenyi a német muzsikussal meg nem elégedve azt kérdé tőlünk: Itt van-e most Bihari? Ugyan hol lehetne megkapnunk? – Azt estve megkaphatjuk, ha tetszik. Most ebéd után Virágot látogassuk meg. – S hol szokott Bihari muzsikálni?...”10 Mit tudott ez a muzsikus, aki ebben a pillanatban láthatóan jobban izgatta Berzsenyi képzeletét, mint a tabáni „szent öreg”, Virág Benedek meglátogatása. Bihari János az ekkor már virágkorát élő magyar nemzeti tánczene, a verbunkos ünnepelt cigányhegedűse volt, mely stílus tárgyalásával a tabáni szórakoztató zene egy újabb rétegéhez érkeztünk. A verbunkos, mint azt neve is mutatja, a 18. század elején felállított állandó közös hadsereg utánpótlásához szervezett toborzó-mulatságokkal összekapcsolódva alakult ki a 18. század vége felé. Sokféle hagyomány érlelődött össze benne: a korábbi század közép-európai tánczenéje, a magyar népzene elemei (a kanásztánc és a népi hangszeres zene elemei), a kuruc-korból eredeztethető, török hatást is sejtető Rákóczi-nóta népes dallamcsaládja, és az új, bécsi klasszikus műzene. Ezt a muzsikát érezte az ekkoriban föllángoló nemzeti öntudat a leginkább sajátjának, és a külföld szemében is sokáig ez jelentette „a” magyar zenét.
A verbunkos előadóiként jelennek meg a szórakoztató zene színpadán a cigányok, akiknek zenei tevékenységéről addig csak szórványos említések szóltak. Térnyerésük egyik vélhető oka, hogy a szórakoztató zenészség hagyományosan lenézett foglalkozásnak számított, mint a vájogvetés vagy a kolompárság (ezek sorában persze a legmagasabb rangot viselte). A verbunkos-stílus és a 19. század közepére belőle kifejlődő népies műdal, mely a cigánybandák repertoárjának gerincét képezte a 20. században is, olyanyira összekapcsolódott a cigányzenészekkel, hogy többen (köztük még Liszt Ferenc is) cigány „találmánynak” vélték. Pedig a cigányok világszerte annak a népnek a saját zenéjét játszák, amely befogadta őket.
Játékukat vonzóvá teszi az általában apáról fiúra öröklődő mesterségbeli tudás, a rögtönzésszerűen szabad előadásmód, mellyel a gyengébb darabokat is tetszetőssé teszik, és a közönség hangulatának, igényeinek figyelmes követése. Egy banda jellemzően két hegedűből, cimbalomból és nagybőgőből áll, és rendesen klarinéttal, brácsával, csellóval egészülhet ki.
        A cigányzene volt a tabáni kocsmaéletet a 20. században is meghatározó két irányzat egyike, a másik a XIX.század végén Bécsben megjelenő sramlizene?....(kassius)
    ..". Végig a tabáni estéken a parányi ablakok majd minden házban világosak. Mindegyik korcsma, és majd mindenikben zenélnek. A hegy lábánál még cigányok zenélnek, de a hegynek fölfelé már a schrammel lesz az úr.” – szól a megfigyelés 1925-ből.Az ilyenfajta megoszlásnak nem nehéz magyarázatát adni. A domboldal „bohém tabánjának” falusias környezetébe kerül a kisebb presztizsű sramli. Előadói gyakran amatőr-félamatőr zenészek (szemben a cigánybandák hivatásos tagjaival). Nem volt ritka a kottából való játék sem: „Egy harmonikás, egy gitáros és két hegedűs játszik. Orfeuszt. [...] a tabáni schrammel szinte átszellemülten játsza Offenbach örökszép melódiáját. Mélyen ráhajolnak a zenészek az asztalra, ahová a kottalapokat terítették, és ügyelnek, nehogy egyetlen hangot is elhibázzanak..."

...A cigányoktól idegen volt az így folytatott zenélés, amely elveszi a vendégekkel tartott közvetlen kontaktus lehetőségét, ezért kottát legföljebb csak a betanuláskor használtak (ha épp nem „fül után” tanultak). A sramlisok még utcai kalapozásra is vetemedtek18 – zenész cigányokról ez is nehezen volna elképzelhető.A nagyobb presztizsű cigányzene a Duna felé eső városiasabb részbe, az „elit Tabánba” kerül. A Magyar Cigányzenészek Lapja a 20-as, 30-as évek fordulóján megjelent számainak utolsó oldalán közli a legrangosabb cigányzenés vendéglők listáját. A Tabán majd ötven vendéglátóhelyéből ezeken a listákon csupán három szerepel: a Cziegler, a Kakuk és a Várkert kioszk.(1.)
1898-a fotó tanúsága szerint a Döbrentei utcában székelő " Bor és Sörház az ARANY LIBÁHOZ" vendéglőben minden nap cigány muzsika szórakoztatta a nagyérdeműt.

Nézzünk egy konkrét időpontot.A budapesti 1900 évi Lakczímjegyzék szerint a Tabánban lakók közül,(tehát a más kerületekből ide dolgozni járókat nem számítva) az alábbiak vallották magukat zenésznek:
Balogh Balázs                             zenész                              Kőműves u 7
Babay György                            zenész                                Fehérsas tér 14
Balogh Kálmán                             zenész                            Horgony u 50
Baráth Gusztáv                             zenész                              Attila krt 16
Baráth Károly                                zenész                           Horgony u 10
Becs József                                   zenész                            Attila krt 8
Benzsó Sándor                                zenész                        Aranykakas u 16
Berki István                                   zenész                        Hadnagy u 6     
Berki Károly                               zenész                          Görög u   1
Bokor Kálmán                              zenész                            Görög u 1
Borsos Béla                                  zenész                        Döbrentei u 3
Borza József                            zenész                                   Attila krt 16
Csevse József +                          zenész                             Naphegy u 39
Csomor Gábor                          zenész                                       Ív u 10
Czicza János                          zenész                                      Ív u10
Czicza József                          zenész                                   Ív u 10
Farkas Ferenc                                zenész                             Attila krt 16
Gáspár József                                 zenész                             Attila krt 16
Horváth Ferencz                            zenész                              Árok u 51
Horváth János                                zenész                           Kőműves u 7
Horváth János                             zenész                             Attila krt 16
Horváth József                            zenész                              Görög u 1
Horváth Sándor                           zenész                               Aranykacsa u10
Járóka József                                 zenész                           Attila krt 16
Jerabicza János +                           zenész                               Horgony u 58
Kecskeméti János                            zenész                           Kőmüves u 7
Komanitzky Ferenc+                      zenész                            Horgony u 6
Kováts József                             zenész (muzsikus)               Attila krt 7
 ( a MÉLYPINCE  Joszó cigányhegedűse)
Kováts Károly                              zenész                             Kömüves u 7
Kovács Lajos                               zenész                             Palota tér
Kovács Mihály                             zenész                                 Horgony u 9
Körbl Felix *                                  zenész                                Naphegy u 7
Kratochvil Ferenc *                       zenész                            Attila krt 27
Kuckhelyi József                          zenész                            Hadnagy u 8
Kurucz József                                zenész                            Kereszt u 4
Lajos János                                    zenész                            Kőmüves u 16
Lakatos Gyula                               zenész                            Attila krt 7
Laky Béla                                      zenész                            Attila krt 16
Magda János                                zenész                             Ív u 10
Magda Mihály                               zenész                            Ív u 10
Maly Pál                                       zenész                            Aranykakas u23
Meriadt Ferencz *                          zenész                           Horgony u 66
Mucsala Vladimir +                        zenész                          Abroncs u 10
Neumayer Antal                            zenész                        Naphegy u 47/2
Nincsics Sándor  +                          zenész                         Horgony u 60
Paradeiszer János*                          zenész                          Döbrentei u 17
Putz Vince*                                     zenész                         Hadnagy u 57-59
Reichmann Gusztáv *                      zenész                            Palota tér 4
Riczner Károly*                             zenész                            Szarvas u 4
Rigó Gyula                                   zenész                          Attila krt 16
Rigó János                                    zenész                          Attila krt 16
Sándor János                               zenész                            Attila krt 16
Sárközy János                              zenész                            Árok u 51
Schmidt  Gyula*                              zenész                           Aranykakas u 23
Skurovetz  János +                          zenész                           Naphegy u 7
Száki István                                   zenész                          Attila krt 16
Tuszák József                               zenész                            Horgony u 9
Tuzák  György                             zenész                             Attila krt  8
Tuzák János                                 zenész                             Attila krt 1
Vida József                                 zenész                              Horgony u 6
Wacky Vince  *                        szinh.zenész                         Attila u 35
Wanka József*                                  zenész                        Virág Benedek u 8
Zauner Ágoston*                          zenész                             Csend és Aladár köz 2/b
(2)
(vastag betűvel szedettek valószínüleg cigányzenészek)  számszerint: 40 fő
(  * valószínüleg sramlizenészek)                                  számszerint: 11 fő
(+     -" -    rác muzsikát művelők)                              számszerint :  6 fő

A cigányzenészek  sokszor csoportosan laktak,ilyen "cigányházak" voltak:

Ív utca 10                                    4   fő
Attila körút 16                             11 fő
Kőműves utca  7                            4 fő
Későbbi híres cigányprímás nevet is fellelhetünk a lakók között.Járóka József pl. rokona lehet a híres prímásnak,Járóka Sándornak.

Az Ív u 10-ben egyébként egy verklis is lakott

Kolih János         kintornás                                      Iv u 10

Kintornás zenész lakott még az Aranykacsa utcában is
"Ha elég a sváb nótákból, hallgatunk a szomszédban rác tamburást, vagy lesétálunk Poldi bácsi Mélypincéjébe. Míg az öreg megmássza a nyolcvan lépcsőt a hegy méhében szunnyadó, pókhálós palackokért, ámulhatunk az apró termetű, gömbölyű cigányprímás, Jószó művészetén. Muzsikált ő Teleki Sámuel görgényi kastélyában is, köszönőlevele van a német császári udvar hivatalától, de hazavágyott a Tabánba. Nincs bandája, egy szál hegedűvel járja a kocsmákat. Eljátszik bármit, a Schneider Fánitól Tosca imájáig vagy az Alexander\'s Ragtime Bandig - csak a Himnuszt ne kérjük tőle. Arra nem hajlandó: "az nem korcsmába való", mondja szigorúan. (Ötven cigány húzza majd a Farkasréten Kovács József kedvenc nótáját a sírgödör körül 1924-ben: "Talán nem is muzsikálnak / talán csak én álmodom…") Saly Noémi : Kiskocsma , kispörkölt, kis korsó sör.Az 1920-as években a Czakó utca 1-ben a Czieglernél szintén cigányzene szólt. Itt Kalmár Tibor énekelt.Az ALBECKER vendéglő a Kereszt tér 4-ben biztosra akart menni.
"ebből is egy kicsit , abból is egy kicsit" alapon sramli és cigányzenét is játszott, amire külön zenekarai voltak a legjobb halászlét felszolgáló étteremnek.
    A PREISLER vendéglőben , a régi KAKUK mellet (Kereszt utca 4) játszott Kurucz József (lásd lakcímjegyzék), akiről csak gyaníthatjuk, hogy cigányzenész volt.
  Ugyancsak cigány muzsika szólt a VÉN SZEDERFÁHOZ címzett vendéglőben, Marada József  idejében és az ALSÓ-AVAR-nál is.  
















Schreil Győző,az "ALBECKER" tulajdonosa cigányzenét hallgat (1933)

Marada József vendéglője a Hadnagy utca 27-ben , később Havas József Vendéglője

A Cziegler és a Kakuk (Rácz Pali illetve Budai Gyuszi prímásokkal) a Tabán legfiatalabb vendéglői közé tartoztak, 1924-ben illetve 1926-ban nyíltak – korábban sramlit játszó kocsmák helyén (a Cziegler a már említett Gerstl utóda). Mi lehet e váltás magyarázata? A választ a Kakuk (és az új Kakuk( kassius)) magyaros bútorzata, a mestergerendáról lógó kukoricacsövek, a külföldi hírességek neveitől duzzadó vendégkönyv és az előtte parkoló autók adják meg: a cigányzene itt kezdi elfoglalni a helyét az idegenforgalom számára berendezett kirakatban.(3)

Képeslap a régi Kakuk-ról (1933-ban bezárt a Tabán lebontásakor)

A búcsúzó vendéglő reklámcédulája

Krúdy Gyula is kedvelte a cigányzenét, a cigányzenészek is Krúdyt, aki a Tabán lebontását már nem érte meg, azon a tavaszon halt meg (1933 május 12)
   Temetésén a nyíregyházi Sáray Elemér és cigányzenekara az alábbi dalt húzta:

  
(László Imre énekel)
A dal  szerzője idősebb Rácz Pali cigányprímás(1830-1886). Ferencz József feleségének Erzsébet királynőnek  ez a nóta volt a kedvence.

Sáray Elemér és cigányzenekara Krúdy temetésén ,1933 május 18-án

A méltatlanul mellőzött és nagy szegénységben meghalt író temetésén felhangzó dal egyben a Tabán hattyúdala. Még azon az őszön megindult a házak bontása, a lakókat kiköltöztették és szetszórták Budapest külső kerületeibe
1. 3.Loch Gergely Tamburaszótól a jazz-ig.Szórakoztató zene a Tabánban
2. Budapesti Lakczímjegyzék 1900
3.videók :You Tube
4.Fotók: Tabananno, T.H.GY(Tabán Múzeum)