ÚJ ZÓRÁD ERNŐ AKVARELL A VATERÁRÓL

KRÚDY A NŐI SZÉPSÉGRŐL

BESZÉLGETÉS KRÚDY GYULÁRÓL

Krúdy fiatalkori arcképe

– A tudós komolyságával, a szerzetes csendességével üldögél odahaza, a Szigeten, abban a régi sárga házban, amelyet ugyan igazgatósági épületnek titulálnak, de ha kinyitja az ablakot, fűrészelés és kalapálás hallatszik be. Ezért betett ablakon keresztül figyeli az őszi fákon röpködő madárkákat, különösen a télire itt maradt fuvolahangú vörösbeggyel tart barátságot.
– Jubilálják, hogy három évtizede munkálkodik s tíz kötet könyve jelent meg ebből az alkalomból a már megjelent és elfogyott hetvenöt kötet könyv után. Azért óráját, úgy, mint eddig, az óbudai hajnali harangszóhoz igazítja, amely mindennap pontosan bekukkant a zöld zsalugáterek között.
– Kr. Gy. ilyen kora reggeli órában telepedik íróasztala mellé, az árkuspapírosok gyorsan telnek meg az apró gyöngyszembetűkkel, amelyek aztán a magyar irodalom kincsei lesznek, hiszen Vörösmarty óta még egyetlenegy író sem szólalt meg ilyen magyar nyelven. Közben megpihenteti a pennát s mert nemcsak igével él az ember, az ablak közül kikerül szalonna vagy csülök, melléje rozskenyér és valami innivaló.
– Sokszor délig tart a munka, csak akkor megy félrecsapott kalappal a kőrengeteg felé. Az első kocsit megállítja, megfordítja, úgy hajtat a budai országúton lefelé a Duna mentén. Nem árulja el, hogy hová mennek, csak az irányt mutatja meg. A kocsist kikérdezi: hova való s ha történetesen várpalotai, akkor jutalmat is kap, mihelyt a tabáni ráctemplom zöldpatinás tornyai alá érnek.




Krúdy kedvenc nótáját húzta a cigány 1933 május 18-án, az író temetésén

Nagy az öröm, ahová Kr. Gy. betoppan. Az örökösen bóbiskoló csárdásgazda szeméből elröppen az álom s szalad a pincébe külön borért. A nyitva felejtett ajtón Zászlós kutya fut be s mindenképpen a nyakába akar ugrani. A kedveskedő csaholásra ebédutáni álmából felébred a ház asszonya s csaknem ifjú menyecskésnek képzeli magát, amíg ura a pincében van. A kis kövér cigány is sietősen gurul be az ajtón és a világért sem mondja azt, hogy nótafáját a zálogba csapta, nyomban a Repülj fecskémet pengeti. 


Ha betoppant a tabáni Mélypincébe, Joszó cigány rögtön a Repülj fecském-et húzta hegedűjén

A kockás abroszt ketten is szeretnék megfordítani, mindenki Kr. kedvében jár. Itt igazán piros betűt mutat a kalendárium, mint a Krúdy-regényekben.
– Talán még ott szerették jobban, ahonnan «A vörös postakocsi» alakjait vette. Szemere Miklós: az unghi fejedelem, Erdélyi Gyula, a régi író: Szilveszter, a sokat emlegetett Bonifácz Béla, aki Krisztusról hosszú költeményt irt: Pongrácz Béla, a költő. És Ferdinánd katolikus gróf, akinek alakja magyar író kezére talált, nem más, mint a mostanság is sokat szereplő A. A. gróf. A Hét bagolyban a felejthetetlen Kálnay Laci alakját üdvözölhetjük. A velszi hercekben is sok ismerős bukkan elénk. Sok helyen találkozunk Kauser Jenővel, Pártos Gyuszival, az Ökrök asztaltársaságának egykori vezetőivel.
– Hát Szindbád, Rezeda Kázmér, Józsiás és Az útitársban az a titokzatos férfiú ki lehet?
– Azt mondják, az író magamagát rajzolta meg egyik-másik helyen, persze a valóságban Kr. Gy. aligha töltött hosszú téli éjszakákat jól záródó, kegyetlen ablakok alatt. Úgy bizony, csak papiroson követi a zajló Duna jegére az imádott hölgyeket, hogy ott, az úszó jégtáblán suttogja el a gondosan megfogalmazott szerelmi vallomásokat. Kr. Gy. okos, nyugodalmas magyar úriember és ismeri a nőket. De azért olyan fiatalos, ábrándos férfiú, hogy ha valahová szüretre elvetődik, azt gondolják a boldog édesanyák, hogy biztosan leánynézőbe jár... A kiszolgált szilvafa pattogva főzi a Szinva pisztrángjait s az összes legényeknek át kell ugornia János bácsi vezetésével a szüreti tüzet... Másnap pedig, amerre jár, mindenütt női fejek bukkannak fel a muskátlis ablakok mögött.
– Hanem legjobban mégis csak Nyíregyházán érzi magát Kr. Gy. Nem is csoda. Ott lakik az édesanyja, aki alig várja, hogy láthassa a legnagyobb fiát. De sok időt nem tud otthon tölteni, mert mások is látni akarják a város nagy fiát. Így aztán megosztódik a nap, bölcsen, helyesen.
– Jut idő még a Morgó temetőnek is. Minden szabolcsi családnak van itt valakije. Bereznay-, Gencsy-, Jármy-, Kállay-, Kubányi-, Labay-, Nádassy-, Saáry-, Szarvady-, Vay-, Tresztyánszky-családok neveit olvashatjuk a főút mellett. Aztán az egyik kriptán ez a büszke felirat: «Az Aba-törzsből de genere eredt Sütő-nemzetség letört ága és virágai». Tovább fekete márványon: «A szécsény-kovácsi Krúdy-család sírboltja».
– Itt temették el Kr. Gy. édesanyját, nagyatyját, a 48-as kapitányt. Ebben a szótalan csendes társaságban is gyorsan telik az idő.
– A szomszéd sír egészen irigylésre méltó, – mondotta egyszer Kr. Gy. – Ezt a sírt egyetlen hatalmas lapos kődarab jelzi, felirat nélkül. De a Krúdy-sírkert körül is fejlődnek a szomorúfűzek s akácok és lassankint eltakarják az aranyozott betűket.
– Hanem sietni kell a Kis koronába, tovább hallgatni Kállay András nagyhalászi uraság ragyogó magyar történeteit. Aztán a tirpákok életsora is megtárgyalandó Lovas Kovács Jánossal (új karcos mellett), de csak Estók bácsi jelenlétében, aki a szomorú dolgokba is tud valami keserű vidámságot vegyíteni. Csak tudományos Álmos Zoltán hallgat, neki senki se elég szabadgondolkodó.
– Kr. Gy. borongós kedvű férfiú. Csak akkor mosolyog, amikor azt fogják reá, hogy beteg. Pedig ő nem volt beteg soha. Amilyen hatalmas ember szellemileg, olyan erős fizikailag is. Krúdy Gyula a legegészségesebb ember Magyarországon.


Hargitay István.*

(A Mai Nap, 1928/269. /november 24./ 2. p.)

Hargitay István: Krúdy egyik legjobb  barátja.Féja Géza írja róla:

 Garabonciás talán legbizalmasabb híve volt, egyedül véle váltott szót írói terveiről. Remeteéletet folytatott. közeli erdőben élt, maga rótta házikóban: Itt írt, időnként bejött 2 városba, elhelyezte írásait, megvásárolta az élet folytatásához szükséges dolgokat, azután, míg tartott a pénze, Krúdyt kísérgette. Emlékezésében Krúdy a Várból gyalog jött a Vízivárosba, ott találkoztak, és együtt töltötték a napot szürkületig. A fiúról említést sem tesz. Garabonciást különben Hargitay Istvánnak hítták, adatai mindig megbízhatók, és emlékezéseiből szinte süt a Krúdy-légkör, mivel közvetlen élményeit írta meg.
Mi fűzte Krúdyt Garabonciáshoz? Barátjának hűsége és legendás emberi tisztasága. Erdőbe húzódott a kor szennye elől, és az erdő lélegzetét hozta. Helyet kapott Krúdy életművében is, a Zöld ász végén a végzet küldöttjeként jelentkezik, és meghirdeti, hogy nyomorult pusztulás vár arra, aki megtagadja elrendelt életformáját. Garabonciásnak elődje is volt, „az utolsó szegénylegény"-, lám, Krúdy, miközben térdig gázolt korának vadvizében, mennyire sóvárogta az emberi tisztaságot.

LÉGYOTT-ROVAT EGY NAPILAPBAN ANNO 1899

Folytatva a búvárkodást Mikszáth rövid életű napilapjában ,az Országos Hirlap-ban, térjünk át könnyebb témákra. Miképpen udvarolt, flörtölt egy korabeli úr és hölgy a századforduló Budapestjén? Íme a válasz a"LEVELEZÉS" rovatban:

VIADUKT.VASÚT -MÉG EGYSZER-MÉGSEM ÉPÜLT FEL OLYAN GYORSAN?

Viadukt-vasut a Belvárosban.

— Összekötövonal az Eskü-tér—Akadémia között. 
—
Akik a föváros fejlödését figyelemmel kisérik, megelégedéssel konstatálják, hogy a fejlödés, noha sok tekintetben abnormális, általánosságban a viszonyoknak megfelelö. Bajos volna itt részletezni azokat az okokat, amelyek az abnormális fejlödést elösegitették; de nemtagadható, hogy ezek az okok tulnyomó részben a vezetö hatóságok indolencziájának,szűk látókörének, sok esetben rossz akaratánakirhatók terhéül. Amilyen hatalmas erövel dolgozik a magántényezö a föváros fejlödésén,pusztán csak az ambicziótól sarkalva: ép olyan ellenáramlatot vehetünk észre a közhatóságok ténykedéseiben.

Lóvontatású vasút a Közvágóhídnál 1880-as évek

A privát ambiczió épitette meg Budapestet széppé, a közhatóság szabályozta csunyává. Leghatalmasabb intézményeinket a magántársulás alkotta meg; valamennyinél azonban ott látjuk ólálkodni a közhatóságot, amint arra törekszik, hogy a legjobb czél, a legüdvösebb törekvés se valósuljon meg a maga teljességében, hanem valamennyi alávettessék olyan és annyi hatósági sablonnak, amennyi tökéletesen elég a legszerencsésebb ötlet agyonverésére. S e tekintetben az elsöség érdeme Budapest székes föváros törvényhatóságát, tanácsát és a fövárosi közmunkatanácsot illeti meg. Ami rossz Budapesten született, az az ö hármuk érdeme. A jó, a hasznos intézmények, a praktikus dolgok alkotását nem ambiczionálták soha, söt amennyire telhetett, minden ilyennek elejét vették. 

Pesti Dunapart anno 1890 még a villamosvonal kiépítése előtt

S ennek a tulságosan furcsa igyekezetnek róható fel az a legujabb terv is,a mely a városI villamos vasut eskütéri vonalát az akadémiai vonallal a Ferencz József-rakodóparton viadukt-rendszerben akarja öszszekötni.A viadukt-vasut terve, amely kurtánfurcsán átsiklott a föváros törvényhatóságának május 4-én tartott közgyülésében, fövárosszerte érthetö megdöbbenést keltett. Lehetetlennek tartja minden hozzáértö ember, hogy viadukt-vasutat épitsenek a Ferencz József rakodóparton s tönkretegyék a páratlanul szép korzót, s a belvárosi hajózási forgalmat. Annál kevésbbé tartják a tervet elfogadhatónak, mert maguk a közvetetlenül érdekelt szakköröksem tudják megokolni a terv szükségességét, miután sokkal megfelelöbb megoldások állanak rendelkezésre. Az ügy természetesen még  f e l s ö b b j ó v á h a g y á s t igényel, amelynek eredménye bizonyára megnyugtatja azokat, akiket a föváros elhirtelenkedett határozata megijesztett. 

 Az első villamosvonal a Nyugati és a Király utca között

A rendkivül fontos ügy minden részletének megvilágitására pedig adjuk a következö érdekes részleteket: Az összekötö vonal elsö terve.A városi villamos vasut a fövárossal 1893-bankötötte meg a végleges szerzödést. Akkor vállalt kötelezettséget arra, hogy a Boráros-tértöl az Akadémiáig megfelelö összeköttetést létesit, amelynek irányát 1893-ban még hozzávetöleg sem tudtákmeghatározni.
El akarták azonban érni azt, hogy valamely definitiv vonal legyen a kezükben s miután az ujDunahidról akkor még szó se volt, készitettek égy tervet, amelyet a fövárosnak siették bemutatni. Aföváros, amely minden alkalommal, amig a vasút részvénytársaság még nem volt meg, ellenlábasavolt az uj intézménynek: a részvénytársaság megalakulása után igen nagy rokonszenvvel kisérte a vállalat fejlödésétIgy a borárostér—eskütér—akadémiai vonal tervét is szivesen fogadta és meleg ajánlatokkal küldte fel a kereskedelmi minisztééiumba felsöbb elbirálás végett. A minisztériumban nem fogadták olyan melegen az összekötö vonal tervét (pedig akkor mégsem hid, sem fö-gyüjtöcsatorna nem volt a Dunaparton). Söt az 1893-ban tartott utolsó mütanrendöri bejárás alkalmából kiadott miniszteri leirat n a g y o n  is  m e g f o n t o l á s r a  m é l t ó n a k mondja az összeköttetés tervét, tekintettel arra a számos mellékkörülményre, amelyeket a belvárosi Dunapart bebálózásánál nem lehet figyelmen kivül hagyni A vállalat nem is bolygatta tovább a kérdést,kerülni akarta a konfliktusokat s várta a biztatóbb idöpontot.

A viadukt-vasut.
Az öt esztendei várakozás alatt a villamos vasut meggyökeresedett, kocsijai egész a kalaputczáig száguldják be a Belvárost s miután a Ferencz József-hid kiépült, az eskütörit már épitik, a Belvárost pedig minden izében restaurálják : elérkezettnek látta az idöt arra, hogy a belvárosi
összekötö vonal épitése végett lépéseket tegyen. Beadta terveit a fövároshoz, azt kérve, hogy a belvárosi rakodó-parton  v i a d u k t - v a s u t a T é p i t h e s s e n .
A terveket a mérnöki hivatal megbirálta és e l f o g a d h a t ó n a k  j e l e n t e t t e ki. Aterv szerint a kalap-utcza elött a villamos vasut az eskütéri hid kis ive alatt épitendö rakodópartikocsiutra tér le s lassan emelkedö viaduktra megy föl, amely viadukt mindenütt a rakodópart faláhozépitve végigvonul a Ferencz József-rakodóparton s az Eötvös-térnél akár az utszinen, akár tunnelszerüen jutna az Akadémiához. Az erre vonatkozó pontos megoldásról a mérnöki hivatal hallgat.
A viadukt-vasut — a mérnöki hivatal szerint — sem a rakodópart forgalmát, sem a dunaparti korzót nem alterálná. Ezt az állitását a következökép okolja meg : A belvárosi rakodópart teljes szélessége 28.4 méter. Ebböl a területböl 15.4 métert a raktárak foglalnak le; 8.8 méter burkolt kocsiut; 4.2 méter burkolatlan uttest.
A viadukt-vasut alapszélessége 7 méter lenne és pedig 1*5 méter a kocsikhoz való hozzáférnetésre; 5*5 méter a sinekre. A tulajdonképeni kocsiutra tehát csak 6 méter szélességü ut maradna,amelyen közlekedni lehetetlen lévén, a mérnöki hivatal azt proponálja, hogy a  r a k t á r a k a t  k e sk e n y i t s é k  m e g 5  m é t e r r e l s ezt a területet a kocsiulhoz csatolják. A raktárak megkeskenyitése nem járna veszteséggel, mert a viaduktok alatt is raktárak épitését tervezik.

A cikk ebben a számban jelent meg


A tanács a viadukt-vasutról.

A mérnöki hivatal terve nem nyerte meg a tanács tetszését. Ez évi február 24-én tartott ülésé-ben tárgyalta a tervezetet és határozatilag visszaadta a mérnöki hivatalnak azzal, hogy fontoljameg jobban a tervezetet. A  v i a d u k t - v a s u t l é t e s i t é s e  k o c z k á z t a t n á a  k o r z ós z é p s é g é t ,  z a v a r n á a  D u n a p a r t p e r s p e k t i v á j á t s a  r a k o d ó p a r t f o r g a l m á t . Felhivta végül arra, hogy az összekötttetésre  m á s  m e g o l d á s t tanulmányozzon.
A tervek visszakerültek a mérnöki hivatalba,amely a "más megoldásra" készitett is egy olyanelaboratumot, amelynek el nem fogadásáról már jóelöre biztos lehetett. Ez a másik megoldás:
A villamos vasut az eskütéri hid kalap-utczai oldalán levö kocsilejárón megy a rakódópartra és
a Petöfi-tér elött a rakodópart falán át megy az alagutba, a korzó alá. Az alagut mindenütt párhuzamosan haladna a fögyüjtö-csatorna alagutjával egész az Eötvös-térig. Ott a villamos vasut alagutja tovább halad a Lánczhid felé s az Akadémia délnyugoti oldalán az alsó rakodóparton ér véget A vasut kimegy az alsó partra és 30°/oo emelkedésü viadukton jut fel a felsö kocsiutra olyanformán,
hogy az egyik sinpár a Széchenyi-utczába, a másik az Árpád-utczába fog bekanyarodni.
Az alagut épitése esetén azonban a korzó fasorát ki kell vágatni, mert az alagut magasra emelkedik s a fáknak nem maradna elegendö talajuk.A fögyüjtö-csatorna alá pedig az alagut nem  sülyeszthetö,  mert elöször a csatorna feneke az alagut boltozatát állandóan nedvesitené s másodszor:
amély alagut levegöjét nehezen lehetne frissiteni és megujitani. Végre a legfontosabb akadálya az alagutnak az, hogy az Akadémiával való direkt összeköttetés ki lenne zárva, mert kerülö uton jutna a Rudolfrakodó-partra. (Persze a mérnöki hivatal már megfeledkezett arról, hogy az akadémiai végpontnak mi módon való összekötését a viaduktos vasainál sem tudta precziz megállapitani.)
Ez a magvas okoskodás mindamellett arra birta a föváros tanácsát, hogy a viadukt-vasul ellentáplált aggodalmáról letegyen s az alagutas rendszert elejtse. Ebben az értelemben javaslatul is tett a törvényhatóságnak, amelynek ülésén történetesen ép ennél a tárgynál olyan lárma volt, hogyaz elöadó a maga hangját sem hallotta s mikor a javaslat ellen fel akartak szólalni, az elnöklö föpolgármester nem engedte meg a fölszólalást, lévén a javaslat már  h a t á r o z a t .
Ez a kis kompromisszum nem akadályozhatja ugyan meg a közérdeknek ebben az ügybenelfoglalt jogos  álláspontja érvényesitését, de az esetet, mint a törvényhatóság elhatározásait jellemzökörülményt érdemes azért följegyezni. Miért kell a viadukt-vasut?
Minden más nyugat-európai metropolisban napirendre került már a közuti vasutaknak a földalá való terelése. A természetes fejlödésnek megfelelöen emelkedik a közlekedö eszközök forgalma s a rendes személyforgalom; de ezeknek megfelelöen nem lehet az utczákat is napról-napra, évröl-evre szélesbiteni. Az egyre fejlödö forgalom egy részét tehát okszerüen a föld alá terelik smiután erre a legalkalmasabbak: természetesen a vasutak kerülnek az utczák alá.
Az angol, amerikai közuti vasutaknál az alapitási költségek sohasem rugnak olyan összegre,mint nálnnk a fövárosi vasutaknál. Azt szokták erre mondani, hogy odakünn sokkal olcsóbb az épitési  anyag. Az igaz is, de aránylag sokkalta drágább a  m u n k a b é r , ami az egyensulyt teljesen helyreállitja. Az emlitett vasutaknál az épitési költség mindig normális, holott ezt a mi vasutainkról nem mondhatnók. Csak egyetlen összehasonlitást teszünk. A new-yorki 3. és 10. utcza és a Broadway alatt levö alagutak vasutépitése kilométerenkint 400.000 dollárba került. Az épités következtében a légszesz-,göz-és vizvezetéki csöveket, a csatornákat, telegráf-, telefon- és világitási kábeleket át kellett helyezni.
Budapesten, ahol a föld alatt még igen lényegtelen a beruházás, a földalatti villamos kilométerenkint
több mint egy millióba került (3.5 kilométer 3,600.000 forintba).Ezt a horribilis beruházási költséget ép ugy mint a lóvasut átalakitásának magas árait, igen gyengén lehet kamatoztatni még olyan jó vonalon  is, mint az Andrássy-ut. Az Eskütér—Akadémia közötti vonalat pedig (amely különben nem több másfél kilométernél) nem tartják a legjobb vonalnak a a társaság fél a költséges beruházástól

A dunaparti villamosvasút végállomása a Lánchíd pesti hídfőjénél

A korzó.

A föváros egyesitése után kormány és nemzet vállvetve törekedtek a föváros szépitésén s aközös törekvés elsö gyümölcse a Dunapart kiépitése, amelyre a törvényhozás külön alapot létesitett.A tervezök, akik a Duna fontosságát minden irányban felfogták, a fövárosnak olyan területet akartakbiztositani, amelynek panorámája minden idökben  mindenkire vonzó erövel legyen. Ez volt a dunaparti korzó létesitésének alap-oka.
Mihelyest a területkihasználás ügyét a kormány átengedte az alája rendelt hatóságoknak, akisszerüség nekiesett az ideális czélnak, darabokra szedte, a javát átadta a spekulácziónak a megmaradt kis részböl megvalósitotta a nagyok intenczióját: a dunamenti sétateret Keskeny kis terület a ferencz József-rakodópart sétatere, de legalább van. Aki használhatja, örvend, hogy teheti s alig jutott eddig valaki arra a gondolatra, hogy a fövárosnak ettöl az egyetlen nyugodt, szép fekvésü,
kicsinyke sétahelyétöl meg kellene válnia. Budapest szine-java téli-nyári üdülö helyéül avatta a korzót, amelyet elzártak a kocsiközlekedéstöl, hogy nyugalmat élvezzen, aki ott keresi a nyugalmát.Az egész fövárosnak ez az egyetlen területe, amely legalább nagyjában tiszta, de mindenek felett kellemes. Ezt a sétateret megöli a viadukt-vasut. A csilingelö, nyikorgó, viadukton dübörgövasut megrontja a korzó csöndjét, megzavarja a Dunapart perspektiváját, ki- és beszálló helyeivel lehetetlenné teszi a különben is keskeny utvonal rendes forgalmát. Azt a majdnem csodás szépségéta Dunapartnak, amit eddig zavartalanul élvezhettek a járókelök, most a száguldó villamosok viszikmagukkal. A Nr. 27. vagy 96-os kocsikban lehetne csak gyönyörködnünk s a föváros egész belsöterületén megszünnék az az egyetlen hely is, ahol a nagyvilági lárma, zaj, por és szemét elöl menekülni lehetett.
Nem, a korzó létesitésénél nem az volt a nemzeti akarat, hogy milliók árán olyan területet alkossunk, amelyen felépülhet a viaduktos vasut. Azokat, akik rábirták a törvényhozást az áldozatra, egészen más intenczió vezette. S reméljük, hogy ezt az intencziót a városi klikkek tábora sem fogjatönkresilányitani. 

A hajózás érdekei.

A viadukt-vasut létesitése döntö csapás lenne a hajózási forgalomra is, amely az alig 1500 mé-
ter hossza Ferencz József-rakodóparton egyre hatalmasabb fejlödésnek indult.
A  l á n c z h i d f ö - e s k ü t é r i partszakasz ma a legélénkebb személy- és áruforgalom lebonyolitására szolgál. De az egyre fejlödö hajózási igényeknek már most sincs elég terük, különösen amióta a Mária Valéria-utczai kocsiközlekedést is arakodó partra terelték. A rövid partszakaszon ahelyi személyszállitó gözösök mellett a Dunagözhajózási Társaság legnagyobb személyforgalmi épü-letei s teheráru-irodái, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társulat raktárai, szabad kikötök ésegyéb magánvállalatok kikötö-karói vannak egymásra halmozva. Rendes forgalmi lebonyolitásról szólni is alig lehet.
A tavaszi és öszi élénkebb forgalom idején a rakodópartokon nemcsak a kocsi-, de még agyalogközlekedést is gátolja a területhiány miatt szerte rakott áruhalmaz. A partokat elállják a hajók, amelyek néha hat-nyolcz napig vesztegelnek,mig a karó engedélyt megkapják, vagy amig atorlódás miatt rájuk kerül a sor. Esztendök óta egyre élénkebb a panasz a rakodópartok elégtelen volta miatt. Termelö, kereskedö és hajós kiszámithatatlan károkat szenved a vesztegetés következtében, amely a vizi ut szeszélyes volta mellett mindig mind a három faktorra nagy koczkázattal jár.
A belvárosi rakodópartot azonkivül most az eskütéri hid épitése miatt 150 folyóméterrel megröviditették, magára a ki- és berakó forgalomra azonban az a partrészlet örökre elveszett. A Lánczhidig terjedö szakaszon van az eskütér—rudasfürdöi és vigadó—lánczhidfö, Tabán-, fazekastéri propellerförgalom  n e g y e d f é l  m i l l i ó  u t a s s a l .
Ott vannak a távolsági személyforgalom góczpontjai, a tömegáru-kereskedelem legfontosabb pártrészei olyan forgalmi arányokkal, amelyek napról-napra nagyobb tért, szabadabb mozgást követelnek. Az
1896-iki áruforgalmi statisztika szerint a ki- é s b e s z á l l i t á s felülhaládja a tiz millió métermázsát.S most jön a viaduktos villamos vasut. De ugyan hová ? Hol állitják fel az oszlopokat azon akeskeny területen,  a m e l y nem  f e l e l  m e g a mostani forgalmi igényekneksem? Vagy azt hiszik a városi urak, hogy a villamos vasarkádjai egyáltalán nem forgalmi akadályok s mellettük-alattuk kényelmesen lebonyolitható a kocsi- és a gyalogforgalom ? És a vasutak lejárói ? Azok valamennyien a korzóra szolgálnak s nem rakodópartra nyulnak le ?
Nagyon nyakatekert okoskodás az, amely az Eskütér-Akadémia között egyéb összekötö vonalata rakodópartnál nem talál! Mert nem  a k a r. Mert vannak bizonyos lokális érdekek, amelyek aztdiktálják, hogy le a rakodópartra I S amelyeknek egyetlen érvelésük az, hegy  j ö n a  k e r e s k e -d e l m i  k i k ö t ö és  n i n c s  s z ü k s é g a rak o d ó p a r t o k r a .Persze ezek a lovasitott tengerész urak, akik másokkal akarnak elhitetni olyan döreséget, amit maguk nem hisznek. Másoknak szeretnék bebeszélni azt, hogy ha meglesz a kikötö  h u s z o n ö t -h a r m i n c z év  m u l v a : akkor a belváros dunaparti személyforgalmat is ott bonyolitják le; s akinek a belvárosi parton lehet és kell árut felvagy leadni, az majd Ujpestre vagy  Csepelszigetre megy rakodni.

A helyes megoldás.

A föváros tanácsa, ha elég gondosan átolvassa a mérnöki hivatalnak azt a jelentését, amelyben az alagut-rendszert kifogásolja: magától is rájött volna az alagut elönyére, A mérnöki hivatal kifogásai tulajdonkép az alagut m e l l e t t szólnak, a hiba csak az, hogy a z  a l a g u t a t a  k o r z ó  a l á  t e r -v e z t e ,  a m i r e  p e d i g  n i n c s  s z ü k s é g . A villamos vasut a Ferencz József-rakodópart kalap-utczai szakasza elött letér az eskütéri hid alatt épitendö kocsiutra s ezen megy egész a Petöfi-téri szakaszig. Ott a rakodópart falánál bemegy az alagutba s a meghajtott fögyüjtö-csatorna fölött (ép ugy, mint az oktogon-téri földalatti) átkanyarodik a Mária Valéria-utczába és megy az Akadémiáig. A
Rudolf-rakodópart kezdeténél ugyanügy jön fölszinre, amint a mérnöki hivatal a viaduktos és az alagut-rendszernél proponálta. Persze ez a megoldás költségesebb, de észszerübb és az egyetlen lehetö mód arra, hogy a Gizella-téri villamossal csatlakozásba kerüljön. A másik, ugyancsak alagutszerü megoldása a kérdésnek az, hogy a vasut már az eskütéri hid oldalán menjen az alagutba. Ez esetben a hidfö alatt kell az alagutat megépiteni s miután az alagut mélysége még a sikló-szerü közlekedést is felülmulná, a villamos kocsik  s ü l y e s z t ö k segitségével jutnának a hidfö alatt épitett csatornába s ugyancsak olyan módon kerülnének vissza a rendes alagutba. Ez a megoldás csak látszatra nehéz, de példa rá a Themse alatt közlekedö vasutak hálózata.
Az alagut épitése kettös sinpárral folyó  méterenkint hazai rendszer szerint 800 forintbakerülne, tehát körülbelül 1.200,000 forintba. De megépithetö 500 forintjával is s akkor csak750.000 forintba kerül. Ennél a viadukt jóval olcsóbb, mert alig 250—300.000 forintba kerül.
A czél azonban, amelyért kell, hogy az egész föváros sikra szálljon, több mint néhány ezer forintnak a megtakaritása. Nem engedhetö meg, hogy a viadukt-vasuttal tönkre tegyék a korzót, a rakodópartot s a hajózás érdekeit. A kormány, sem a belügyi, sem a kereskedelmi, nem avatkozott még a kérdésbe. Hiszszük és elvárjuk, hogy beleszólásuk meghozza a kivánt eredményt.

VIADUKTVASÚT BUDAPEST ANNO 1900

1898-ban a Mikszáth Kálmán szerkesztette Országos Hírlapban megjelent hír: Bemutatták a terveit a Hungária körútra építendő viaduktvasútnak.1900- ban aztán ét is adták. Nem kis teljesítmény,ha arra gondolunk ,hogy a Baross téren hány éve bukdácsolunk deszkapalánkok és építőgödrök között és meddig fogunk még?!

Viaduktvasút

— Föld felett és föld alatt A "Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet"-ben ma este Kádár Gusztáv
müszaki tanácsos ismertette a Hungária-körúton terve zett viaduktvasutat és a czinkotai helyiérdekű vasutnak az Eskü-térig való bevezetéséről készitett tervezetet. A felolvasó szerint mind a két vasut egymástól izoláltan is igen érdekes technikai alkotás lenne, egymással szerves összeköttetésbe hozva pedig, nagyszabásu technikai alkotás volna.

Budapest madártávlatból anno 1896

 Ha a viaduktvasut a nyugati pályaudvarral, továbbá a ferenczvárosi pályaudvarral és a czinkotai vasút folytatásaként tervezett földalatti vasuttal, ez utóbbi pedig a keleti pályaudvarral szerves kapcsolatba hozatnék, a székesfőváros lakossága oly közlekedési eszközt nyerne, mely személy-, podgyász- és postaforgalomra berendezve és az államvasutakkal
szoros forgalmi kapcsolatba hozva, egész Európa legtökéletesebb városi vasuti hálózata lenne. A felolvasó szerint e villamos üzemre berendezendő s a budapesti vasut-hálózatnak kiegészitö részét
tevö vasutak, amelyeken a vonatok 50 kilométer sebességgel fognak rohanni és állomásai egymástól
távol feküsznek, nem az utczai forgalom lebonyolitására fognak szolgálni, hanem gyors és folytonos összeköttetést létesitendenek az egyes városrészek, továbbá a pályaudvarok és a város belseje közölt.Szóval az ugynevezett távolsági forgalmat közvetitenék, még pedig ugy, hogy azok mentén a már létezö közuti vasutakra épen olyan szükség lesz,mintha ez a most tervezett vasut nem léteznék. E vasút hálózatnak a jelenlegi tervezetek szerint a nyugoti  pályaudvarnál, a vágóhidnál és az Eskü-téren fekvő három végpontja mielöbb összekötendő egymással. Az igy nyert kettős körbe, amelynek közös tagja a város kellö közepén vonul át, a székes főváros környékét behálózó cziczinális vasutak bekapcsolandók lesznek. Ha mindez megtörténik Budapest székes fővárosunknak belseje szoros és szerves kapcsolatba lesz hozva egyrészt a város külső kerületével, másrészt a város környékével is.

Forrás: Országos Hirlap 1898. II. évf. 65. sz. (1898. márczius 6.)

CZUCZOR GERGELY: KIFAKADÁS (1844)

KIFAKADÁS

Hová rohansz, viszályos nemzedék?!   
Gonosz szellemnek átka üldöz-e,
S csigázza kebled húrjait fonákra?
Vagy tenmagad levél-e hűtelen
Hazád nemtője szent sugalmihoz?
Vad indulat torzítja el valód,
Csalóka fényre néz hiú szemed,
S tiporja lábad, ami legközelb
Üdvök reményivel kinálkozik,
Dücsöd mivé lesz ennyi bősz vita
S egymást alázó sárdobás között?
Gyülésid, e népjognak szent helye,
Zsibárusok kufár tanyái lőnek,
Hol biztos a garázda, s féktelen
Gunyajkat üdvözöl tapsok zaja.
Szabad választásid dorbézolás
Előzi meg, kiséri csárdaharc,
Vagyonbukás, s gyülölség zárja be,
Magát a szent ügyet csak nemtelen
Ármányuton birod már vívni ki,
S erélyed annyi nincs, mely a gonoszt
Legyőzni képes volna önmaga.
Nagy, ó nagy átok tornyosúl reád,
Ma istenítsz embert bálványodúl,
Gunyok sarába rántod holnap őt;
Olcsóan, holmi álcsillámokért
Osztasz kegyet, s érdemre nem tekintsz,
Ha nem gedéli hiuságodat.
Feled ha más uton fut célra, mely
Tiéd is, már elég gyülölnöd őt,
S kigyót-békát üvöltesz ellene.
Cáfold a véleményt, ne emberét
Szennyezd, ne a tisztséget és cimet;
Vagy csürhe gyermek vagy, kit társa bánt,
S apjára mond gaz és cudar nevet?
Vagy oly erősen áll-e már hazád,
Hogy támaszit bizton ritkíthatod,
S elégli oszlopúl tenválladat?
Igen, ha szó kell, tenger a beszéd.
És a tett rajta? kis zátonysziget,
Melyet legelső árapály lebuktat.
De menj boldogtalan, viszálykodó
Ösvényeden: zavarj kedélyeket,
Szakaszd pártokra a kevés magyart,
Hogy népek ajkain gunnyá legyen,
S ne féljen tőle senki, csak maga.
Menj, tapsolj vakmerő és balga szónak,
Midőn gázol minden kegyeletet,
Védd a kihágást, mellyel elvbarátod
Tipor jogot, s mondj átkot ellene,
Ki hozzád nem simúl vak eszközül.
Csitítsd le a tuloldal szónokit,
De a szabadszólást vérig vitasd,
Gyanusítás legyen lélegzeted,
Imádd bókkal saját eszméidet,
S ki nincs veled, sujtsd áruló gyanánt,
Javalj törvényt, s erővel könyvbe írd,
Bár nincs rokonszenv hozzá ezredikben,
S nép milliói zúgnak ellene,
Véredre bújtsd föl tennen véredet
És légy hazádnak átka, gyilkosa!

(1844)

Czuczor Gergely 

(Andód, 1800. december 17. – Pest, Belváros, 1866. szeptember 9.)magyar bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Eredeti neve Czuczor István, rendi neve lett a Gergely. Jedlik Ányos fizikus, a dinamó és a szódavíz feltalálójának unokatestvére.

Költőként a népdal formakészletének egyike legfontosabb elterjesztőjeként, hazafias versek szerzőjeként ismert. Magas színvonalra fejlesztette a nemzeti eposz és a ballada műfajokat. Nyelvészként fő műve a hatkötetes mű, A magyar nyelv szótára (1862–1874, amelyet "a Czuczor–Fogarasi" néven emlegetnek, mert Czuczor halála után Fogarasi János fejezte be).

Czuczor Gergely sok verse népdallá vált. (Móser Zoltán művelődéstörténész kutatása alapján 84, háromszor annyi, mint ahány Petőfi Sándor-vers.

Az 1848-as forradalomban való részvételéért, illetve a forradalomra felhívó Riadó című verséért két évet kellett várfogságban töltenie. Kolerajárvány áldozata lett, mint negyedfél évtizeddel korábban Kazinczy Ferenc.

Forrás:Wikipédia

TABÁNI KÉPESLAPOK