1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2013. augusztus 7., szerda

GERSTL BÁCSI PAJKOS STANZÁI

Hajdanvolt tabáni korcsmák nyomában

GERSTL FERENCZ


vendéglője  (Czakó utca 1) Később Kis-Kárpátia étterem Czieglerék alatt

                                  Korcsmai mulatozók

„Kapaszkodjunk vissza a dombtetőre, Gerstl bácsihoz. A Czakó utcai udvaron épp hangol a sramlizenekar - Magyar Elek emlékei szerint citerájával a görög utcai hentes, gitárjával az Aranykakas utcai grájzleros fűszeres, harmonikájával a Szarvas-téri pékmester." (Az utóbbi, Róth uram mellesleg a nagy zeneszerző, karnagy és zenepedagógus, Bárdos Lajos majdani apósa).




Gerstl Feri bácsinak  a
Czakó utca 1-ben volt vendéglője 1910-től, korábban  a Szög utca 7-ben ügyködött bormérőként, de a felesége nevén volt az üzlet..Gerstl sokszor koccintott vendégeivel és kibicelt a kártyázóknak, hétvégén a környékbeli iparosokból  verbuvált  zenekarával  szórakoztatta a nagyérdeműt.
         " Gerstl arról volt nevezetes ,hogy nem csak eladni, de inni is szerette a bort. Minden egyes literért külön lement a pincébe. A budai bor ugyanis nem bírta a söntés kannáiban, mert  hamar megtört. A vendéglős sorra látogatta  vendégei asztalát, koccintott velük, kibicelt a kártyázóknak. De ha eljött a szombat este és a vendéglőbe eljött a citerájával a Görög utcai hentes, gitárjával az Aramykakas utcai krejzlerájos (szatócs), harmonikájával a Szarvas -téri pékmester, megalakult a sramlizenekar Gerstl bácsi pajkos stancnikat énekelt, idegen füleknek érthetetlen budai sváb dialektusban."- írta Magyar Elek.  



Gerstl bácsi 1916-ban visszavonult. A háború alatt akadozott a bortermelés, nem nagyon volt utánpótlás és félt, hogy vendégei elisszák előle a fínom nedűt.
1924-ben veje ,Cziegler vette át a vendéglőt és egy modern vendéglátóhelyet alakított ki belőle. Ez a ház elkerülte a bontást és 1937-re már igen divatossá vált. Esténként  Kalmár Tibor nótáit hallgathatta itt a vendégsereg.   A Czakó utca 1-3 -ban a későbbiekben 1940 körül a KIS-KÁRPÁTIA étterem működött


Fia , ifj Gerstl Ferenc 1922-től a Czakó u 3-ban folytatta apja mesterségét,majd 1928-ban  már Kereszt u 6-szám alá tette át székhelyét, a későbbi  Kakuk vendéglő épületébe

Forrás:   Végvári Annamária: Adalékok a Tabán történetéhez
               (Saly Noémi:Kiskocsma, kispörkölt kis korsó sör)
               profila.hu
               fortepan
               BCZLJ:    
                        SZÖG u 7
                                    1904,05 ,08                             Gerstl  Ferencné   
                                  CZAKÓ u 1
                                   1909,11,12 ,13 ,14                Gerstl Ferenc   09 vend

                                   CZAKÓ u 1/3
                                 1928                                          Cziegler Jenő
                                   CZAKÓ u 3       
                                1922                                             ifj. Gerstl Ferenc


                                   KERESZT u 6
                                 1928                                            ifj. Gerstl Ferenc



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése