Jókai vadregényes kertjében sváb, illetve rác viseletbe öltözött legények és leányok hívták szüreti mulatságra azokat, akik ellátogattak a harmadik alkalommal megrendezett Szüret a Svábhegyen elnevezésű eseményre.
„Mikor az én svábhegyi telkemet megvásároltam Schweitzer hegedűgyárostól, házastul 2200 forintért, akkor azon nem volt egyetlenegy gyümölcsfa sem. Tavaly kínáltak már ezért a kertemért épületestül harmincezer forintot. De hát nem adom el. Ez az én életemnek a föltétele. Egymillióért sem tudnék magamnak jó egészséget és jó kedélyt vásárolni, amit a kertem megád nekem” – írta Jókai Mór, aki feleségével, Laborfalvi Rózával kemény munka és jelentős anyagi befektetés árán varázsolt a svábhegyi kőbányából vadregényes majorságot, amely immáron három esztendeje szolgál helyszínéül a svábhegyi szüretnek.
A magyar irodalom legendás alakjának birtokán sváb viseletbe öltözött legények 200 kilogramm kadarkaszőlőt hordtak fel, amiből a leányok tapostak szőlőlevet. Ennek egy része a présbe került, s édes mustját a közönség is megkóstolhatta.
„A Jókai-kertben olyan családias és sajátos miliő alakult ki, ami segít elszakadni a hétköznapoktól. Ez egy nagyon jó délutáni kikapcsolódás is, hiszen együtt lehetünk, és szórakozva idézhetjük meg a Hegyvidék múltját. Szerencsére, egyre több fiatalt lehet látni a svábhegyi szüreten. Érdemes oktatási intézményeket is bevonni. Jó lenne, ha a fiatalok is fellépnének, jól éreznék magukat, emlékeznének a hagyományokra. Ez egy csodálatos időutazás!” – mondta köszöntőjében Kovács Lajos hegyvidéki alpolgármester.
„A kadarka kicsit olyan, mint a nők. Érzékeny, kényes. A nagyon meleget és hideget nem szereti. Sokáig ne legyen a hordóban, ha egyáltalán akar ott lenni. Semmi nem jó neki. Vigyázni kell rá! De ha megkapja azt a szeretetet, törődést, gondoskodást, amit akar, nagyon hálás tud lenni. Laborfalvi Róza is ilyen volt – írta le köszöntőjében a szőlőfajta természetét dr. Kiss Eliza, a hegyközségek megújításáért és a szőlőbor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, majd annak értékére hívta fel a figyelmet. – Amikor Jókai ide telepítette a kadarkáit, nem tudhatta, hogy azok egyszer majd kipusztulnak, s nyilván arra sem gondolt, hogy lelkes emberek megalapítják a Kadarka Kört, és felélesztik múltunkat, hagyományainkat. A fantasztikus adottságú Svábhegyen kell ismét életre kelteni mindazt, amit Jókai megálmodott! Magyarországnak muszáj megmutatnia az egyediségét! Ne másoljunk Cabernet Sauvignon-t, Chardonnay-t, hiszen ezekből egyébként is rengeteg van az országon túl” – hangsúlyozta.
Képek a szüreti mulatságról:
Mint megtudtuk, a kadarka szőlőfajta igencsak népszerű volt az 1950-es években, amikor is hazánk összes szőlőterületének harminc százalékát tette ki. Ezért hívták kocsisbornak. Azonban ahogy telt az idő, háttérbe szorult, mivel a szőlőtermesztés egészen más irányt vett. Napjainkban a fenti szám az egy százalékot éri el. Ez pedig rendkívül kevés. Éppen emiatt a Kadarka Kör tagjai már több mint nyolcszáz oltványt telepítettek a Jókai-kertben.
Forrás: hegyvidék.hu
Fotókért köszönet: Sebestyén Lászlónak , Kadarka Kör
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése