1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2014. június 30., hétfő

ESTE FESS A PESTI NŐ

KITÖRT A TISZTASÁG RÖGESZMÉJE-A TEST ÉS A LAKÁS HIGIÉNIÁJA A SZÁZADFORDULÓN



A hétköznapi élet története

"Kitört a tisztaság rögeszméje" - A test és a lakás higiéniája a századfordulón
A tisztaságot az európai civilizáció normái korábban is megkövetelték, de a fogalom tartalma lényegesen más volt, mint a modern korban. A higiéniai kultúra mélyreható átalakulása a 20. század elején kezdődött.


Angol polgárcsalád fürdőszobája a századfordulón

 A 19. század közepétől az elsősorban a városi-polgári középosztálynak szánt életvezetési tanácsadó irodalomban a higiéniai elvárások morális és presztízskérdésként jelentek meg. „A tisztaság az első erények egyike”, írta az egyik korai, 1854-ben megjelent illemtankönyv. A gyermekek nevelésének is egyik leghangsúlyosabb elemévé vált a test és a ruházat tisztaságára vonatkozó normák elsajátítása.
Ezek az előírások azonban egyelőre inkább csak a látható elemekkel, a lakás és a ruházat tisztaságával foglalkoztak. Ha a testtel kapcsolatban egyáltalán részletekbe bocsátkoztak, akkor a ruhával nem fedett részek, az arc, a köröm és a haj, illetve férfiaknál a szakáll és a bajusz ápoltságát követelték meg. Az eltakart test, netán az altest tisztaságáról nem igen szóltak. A városi-polgári társadalomban csak a 20. század elején kezdődött a higiéniai kultúra mélyreható átalakulása, amelynek eredményeként a test rendszeres, napi megtisztítása belső igénnyé vált.

A fürdőszoba és használata
A higiéniai normák megváltozását leginkább a vízvezeték-hálózat kiépüléséhez, illetve a fürdőszobák tömeges építésének kezdetéhez köthetjük. Addig a háló volt a tisztálkodás helye, itt állt a mosdószekrény vagy -asztal, rajta mosdótállal és kancsóval. Fürödni a konyhában, fadézsában vagy lemezkádban lehetett. Amíg a vizet fáradságos munkával lehetett csak a lakásba juttatni, érthető módon igen takarékosan bántak vele. A hétköznapi gyakorlat azonban a vízvezeték megjelenése után is csak lassan változott. A fürdőszobák egy ideig még inkább státusz-szimbólumok voltak, és csak fokozatosan váltak folyamatosan használt helyiséggé.



Szecessziós mosdóállvány a századfordulóról

Budapest igényesebb bérházainak nagyobb lakásaiban az 1880-as években kezdtek fürdőszobát építeni. Noha a vízvezeték ebben az évtizedben rohamos gyorsasággal elterjedt (1890-re már a fővárosi házak 70 százalékába bevezették a vizet), csapot jellemzően csak a konyhában találunk. 1890 körül lehetett az áttörés; Gerlóczy Károly alpolgármester 1892-es jelentése szerint a legújabb házakban már „a két-három szobás lakások fürdőszobával láttatnak el, … oly kellékévé vált a lakásoknak, hogy anélkül lakás alig adható ki”.



Falikút Vezetékes víz eleinte csak a konyhai falikútból folyt

A nagyobb vidéki városokban a századfordulótól kezdtek elterjedni a fürdőszobák. Pécsett a 20. század elején épült ki a vízvezeték-hálózat, ekkortól alakították ki a fürdőszobákat a polgárlakásokban és a családi villákban. Az 1912-ben elkészült nagy debreceni bérház, a középosztálynak szánt Püspöki palota 52 lakásának mindegyikében volt már fürdőszoba és angol WC. Ezekben szénfűtésű fürdőkályha szolgáltatta a meleget és a meleg vizet. A cselédek számára a félemeleteken külön illemhelyet, a mosókonyhák szomszédságában pedig cselédfürdőt alakítottak ki, amelyet a háztartási alkalmazott havonta egyszer vehetett igénybe.




 Nagypolgári család fürdőszobája 1900 körül.jpgNémet gyáros szecessziós fürdőszobája 1900 körül

A fürdőszobában általában egy mosdó és egy fürdőkád képezte a berendezést. A polgári családban jellemzően naponta kétszer mosakodtak. A reggeli hideg vizes mosdás és fésülködés, szájöblítés, valamint a tiszta ruha felvételének jelképes értelmet is tulajdonított a nevelési irodalom: a lélek tisztaságával is összefüggésbe hozták. Az esti mosdás az arc, a nyak és a hónalj megmosásából, valamint fogmosásból állt. Az egész testet hetente egyszer, a fürdés vagy nagytisztálkodás alkalmával mosták meg. A mosakodáshoz általában bolti szappant használtak. (Szemben a mosószappannal, amit még sokfelé házilag főztek.)
Fogápolás Tanácsok a fogápolásról, Vasárnapi Ujság, 1870




Szappanreklám, 1925 (OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár)

A fürdőszobával legtöbb helyt kíméletesen bántak s csak keveset használták. […] Az általános felfogás azt tanította, hogy „a sok fürdés ártalmas”, mert a gyerekek elpuhulnak. Legtöbb helyen lomtárnak használták a fürdőszobát, ahová bejártak ugyan mosakodni a családtagok, de üggyel-bajjal mozoghattak csak a homályos helyiségben felhalmozott bőröndök, a kismosás után száradni aggatott ruhadarabok, a cipő- és ruhatisztító szerek között. Sok ismerősünknél a fürdőkádban porosodtak a málhák, s a kádat talán csak év végén, szilveszterkor adták át egy napra eredeti rendeltetésének. A századvégi polgárság általában csak akkor fürdött, ha beteg volt vagy ha nősült. De a fürdőszobát azért megkövetelték a lakástól; csak nem nagyon használták.

Márai Sándor: Egy polgár vallomásai. Budapest, 1934.

Mosás és takarítás
A tiszta ruha, ágynemű és abrosz elengedhetetlen feltétele volt a rendes polgári életmódnak, a szekrényekben felhalmozott, szépen kivasalt textilek státusszimbólumnak számítottak. A mosás tehát a háztartás „üzemeltetésének” kitüntetett jelentőségű feladata volt, egyben a legnehezebb női munka. A szennyes ruhaneműt a nagyobb városokban mosó- és vasalóüzletekbe vitték, vagy házhoz jáMosógéphirdetés 1910.jpgró mosónővel mosatták. A városi bérházakban gyakran alakítottak ki külön mosókonyhát a pincében vagy a padlásszinten, a családi villákban a szuterénben. Ahol ilyen nem volt, ott a konyhában mostak. A mosókonyhák felszerelésében a századforduló körül megjelent mosógép is. Ennek dobja egy alulról fűtött vizes teknőbe merült bele, s kézzel kellett forgatni.



Mosógép 1900.jpgGőzmosógép 1900 körül

Az ágyneműk, abroszok, háztartási textíliák mosását a házhoz járó mosónő végezte, általában havonta, népesebb családnál 2-3 hetente. A finomabb ruhafélét, fehérneműt a konyhában a cselédlány, a középosztály alsó rétegeiben a család nőtagjai mosták. Mosószappant ugyan iparilag is gyártottak, de a szappan- és hamulúgfőzést még a 20. század eleji háztartási tanácsadók is nélkülözhetetlen tudásként adták át a középosztályi nőknek. A többi tisztító – takarító, mosogató – valamint a bútor- és textilápoló szereket is nagyrészt házilag állították elő. Boltban, drogériában, gyógyszertárban szerezték be az alapanyagokat (ecet, alkohol, terpentin, krétapor, szalicilsav, sztearin, borax stb.), amelyekből a háziasszony maga állította elő a hófehér ruha, a tiszta konyha, a csillogó üveg vagy fényes bútor titkát jelentő szereket. A vegyipar késztermékei - mindenekelőtt a mosópor - inkább csak a világháború után jelentek meg a polgári háztartásokban.



Nagymosás. A képen látható keverős mosógép, amelynek működtetéséhez két erős mosónő kellett,  


nem terjedt el szélesebb körben.  (Forrás: Fortepan)

Nyáron a szabadban, télen a padláson szárították a kimosott ruhákat.  A vasaláshoz izzó parázzsal töltött öntöttvas vasalót és – a nagyobb bérházakban külön helyiségben – kézzel hajtott mángorlót használtak. A házhoz járó vasalónő presztízse magasabb volt, jobban is fizették, mint a mosónőt, mert a finom női fehérneműk, keményített gallérok, ingmellek és mandzsetták vasalása az akkori vasalókkal nagy szaktudást igényelt.
Nagytakarítás évente kétszer, ősszel és tavasszal volt. Ilyenkor kimosták a függönyöket, fölszedték és kiporolták a szőnyegeket. A technikai újdonságok iránt különösen fogékonyak – például mérnökök – háztartásaiban megjelentek az elektromos padlókefélők és porszívók. Előbbi azt a fáradságos munkát könnyítette meg, amit a viasszal kezelt parketta fényesítése jelentett, utóbbiak pedig a „higiéniai forradalom” sodrában a háziasszonyok por ellen folytatott hadjáratához szolgáltattak „csodafegyvert”. Eleinte kísérleteztek kézzel működtetett porszívóval is. A szerkezet, amelynek működtetéséhez két ember kellett, a kovácsműhelyek fújtatójához hasonlított, csak éppen nem kifelé áramlott belőle a levegő. A századforduló után épült „jobb” budapesti bérházakban beépített, körponti porszívó állt a lakók rendelkezésére.



A házimunkát megkönnyítő első elektromos eszközök. Vasárnapi Ujság, 1912.

A „higiéniáról” megoszlottak akkortájt a vélemények. A „baciluselmélet” sok háziasszonyt megtébolyított abban az időben, ismertem öreg nénikéket, akiken kitört a tisztaság rögeszméje, naphosszat poroltak, kesztyűben jártak fel és alá lakásukban s tollseprűvel vadásztak a „bacilusokra”. A polgári háziasszony természetesen azon volt, hogy porszemecskét se lehessen felfedezni a politúros bútorokon, a látogató komaasszonyok kávézás közben valóságos mustrát tartottak a barátnő otthonában, s jaj volt a szerencsétlennek, kinek lakásában a hanyag szobaleány elfelejtette aznap a portörlőronggyal végigsimítani a zongorát. Anyám, a két cseléd s a „kisasszony” naphosszat takarítottak. Reggel kitakarított a cseléd, munkáját felülvizsgálta a „kisasszony”, s később megjelent anyám, mint valami tábornok a szemlén s kegyetlen vizsgát tartott, ujjait végighúzta a bútorok rejtettebb hasadékain s fél délelőtt kajtatott a porszemek után. Jelszó volt hogy a pormentesség a „modern higiénia” első feltétele.

Márai Sándor: Egy polgár vallomásai. Budapest, 1934.

 Higiéniai forradalom
A testtel és a lakókörnyezettel kapcsolatos elvárások alakulása összefüggött a természettudomány fejlődésével. A változást a mikroszkopikus kórokozók felfedezése indította el. A „higiéniai mozgalom” mögött azok a felismerések álltak, miszerint a fertőző betegségek összefüggésben állnak a higiéniás viszonyokkal. A tisztaság a civilizációs színvonal egyik fő mércéjévé vált. A kampányok fő címzettjei a háziasszonyok voltak: tőlük várták elsősorban, hogy a család, a lakás és a háztartás egészségi és tisztasági viszonyaiban érvényesítsék az új normákat. Ezek az elvárások (pl. a tökéletesen pormentes lakás) jelentősen megnövelték a középosztálybeli nők munkaterhelését, akik a cseléd mellett maguk is részt vettek a könnyebb és kevésbé piszkos munkafolyamatokban.




Cselédlány porszívózás közben. (Forrás: Fortepan)

A 19. század második felében Európa-szerte alakultak a higiéniai és egészségügyi ismereteket terjesztő egyesületek. Magyarországon az 1886-ban alakult Országos Közegészségügyi Egyesület az egész „művelt osztályt” mozgósítani kívánta a higiéniai-egészségvédelmi állapotok felvilágosítás útján történő javítása érdekében. Szakembereknek szóló folyóiratok mellett az országos és helyi lapok is külön rovatokat nyitottak az ismeretek terjesztésének. A nyolcvanas években került be a középiskolák tananyagába az egészségtan tantárgyként is. A népiskolákban figyelemfelkeltő olvasmányok révén igyekeztek alapvető ismereteket átadni az alacsonyabb társadalmi osztályok gyermekei számára.

Volt idő, amikor Ilona néni betegesen, pánikszerűen rettegett a bacilusoktól. Szigorúan megtiltotta akkor már serdülő, tízévesnél idősebb gyermekeinek, hogy olyan edényből egyenek, amelyet előzőleg nem forráztak ki és nem fertőtlenítettek. Nem volt szabad kezet fogniuk senkivel, aki a bacilusok megmételyezte külvilágból jött, sőt még csak a közelébe sem mehettek. Gyulához házitanítót fogadtak… Mihelyt megérkezett a házitanító, betuszkolták elkülönített szobába, ahol fertőtlenítővel le kellett mosakodnia, azután pedig tetőtől talpig másik ruhába öltözködnie. … Sétálni csak a Duna-parton sétálhattak Ilona néni gyermekei, séta közben fertőtlenítő cukorkát szopogatniok, hazatérésük után pedig szertartásszerű toroköblögetés következett.

Károlyi Mihályné: Együtt a forradalomban. Emlékezések. Budapest, 1967.

Forrás:mindenapoktörténeteblog.hu/Fónagy Zoltán

2014. június 22., vasárnap

A LAKÓK MÁR NEHEZEN TŰRIK A FELÚJÍTÁST......VÁRKERT BAZÁR

 Döbrentei utca felszántva,kövezet nélkül


 Döbrentei utca 9-ben téglahalmazok. (volt Tabán Múzeuim)Bontják a válaszfalakat
 A TABÁN TERASZ  előtt sóderhegyek
 A Virág Benedek emlékmű alig látszik ki a növény -dzsungelből

 Látkép a Semmelweis múzeum felé
 Kőraktár a Várkert Bazár felé. A toy-toy-ok mögött van az új garásbejáró




2014. június 20., péntek

KÉPEK A HAZAI NÉPÉLETBŐL: DRÓTOSTÓT

Fazekat drótozni! Serpenyőt foltozni!Ez az igazi világvándor, az ipar bolygó zsidója, ki ott született Trencsén vagy a Szepesség  valamelyik  hegyoldali falujábans oda tér vissza meghalni.
Mint a holt madárnak nem lelik csontjait, ugy a drótos tótét sem. Ha koplal, ha fázik, fél megbetegedni, fél elveszni. Mit is csinálna ő ama töméntelen idegen holt ember közt, kiknek jóllehet szétpattant
edényét összeragasztá, de nyelvét nem érté, noha maga minden nyelven tud:
— drótozni, fazekat drótozni, serpenyőt foldozni.
Még jóformán ki sem látszik a földből, apja nyakába akaszt egy fogós drótot, egy bőr-tarisznyát,  ebbe, a fogyatékos szerszám mellé, édesanyja egy jókora darab árpakenyeret, a miből a kis Janó eltelel
— egy napig. A szomszéd faluban valami torkos czipész vagy pákosztos agar csak eltör egy köcsögöt, s ámbátor még vékonyán fújja: beszólitják a portára ,hol mivel nyilván a gyermekeket pajtásának nézi a különben haragos kutya meg sem ugatja.
Az első drótozás!Vajjon a kis mesterember nem kis elfogultsággal lép-e az elsö beteg fazék mellé, mint a fiatal orvos az első betört fejű ember ágyához?
Az ökölnyi tótocska nyoc éves  szívén szintén holmi remény s vágyféle vonul át s e benyomások alatt tán alaposabban ébreszti új életre a veszendőbe ment ibriket, mint az országlátott ”rajnepinter”,ki művészetének öntudatosságában csakúgy fölületesen dolgozgat már.

Az anya — ki mindig édes és gondoskodó, ha drótost szült is — megvarrta a két rendbeliinget s hatalmasan be is kormozta, hogy a bolhák ne bántsák világgá ment fiát. Lám, ezer mosás sem ér annyit, mint egyszeri szurtozás, s e mellett a fekete „fehérnemü" nem is vásik el oly hamar, mint azé a rangyos magyar gyerkőcé,kire nem győznek sem tisztítani, sem foldozni.
S faluról falura megy, esőben, rekkenő melegben vagy hideg széllel szemközt, mig végre beér egy roppant nagy helységbe, hol ezernyi ember tolong az utczákon s a csörömpölő szekerek  s robogó hintók elkábitják fejét s a kirakatok ragyogványa meg azok az olaj és faggyú nélkül pompásan lobogó mécsesek szemfényét veszik.
Ez hát az a Pest, melyről neki apja meg a többi invalidus drótos oly sokat beszélt! De nem áll ott magában tiz perczig, midőn az emberséges pandúr a „kartársak" tanyája felé igazítja a tétovázó jövevényt mely tanya ott van valahol az Üllői-ut végén, egy roppant istállóban. Ott az atyafiak örömmel fogadják s majd kirázzák a lelket belőle, hogy mondja el mind azt az uj hirt, mit ezelőtt egy — fél esztendővel hozott el hazulról. Azóta talán a fele sem igaz. De azért az atyafiság jóizün hallgatja a kis postás fogyatékos előadását s ódon újdonságait.
Mire fölébred, már németül is tud. Itt, a magyar fővárosban már nem járja a „fazekat drótozni!' itt a „rajnepinter hü, főne fiu!" képezi azon minden kapuban elordított hirdetést, melyre a drótos ráfogja, hogy németül van, pedig itt Pesten azt hiszik az emberek, hogy tótul kiabál.
 


Emberünk egyik főváros után a másikat kanyaritja nyakába s trencsén megyei hazánkfiai eljutnak Bécsbe, Berlinbe,Szent-Pétervárra sőt Párisba is, mert az egész világ összetört lábosait ők drótozzák össze. A haladó ipar azonban talált fel már czifra szavu, titkos módon készült ragaszokat, melyeket arany- és ezüstpapirból való burkokban vesztegetnek nevetséges olcsó áron vásári bódékban s városi boltokban s melyek ugy összfragasztják ismét az elzúzódott cserépszéleket, hogy  inkább mellette törik el, mint ott, hol össze forrasztották a boszorkányos péppel.
A polgárisodés ellensége a regényességnek s ez a legény itt, ki több évi távollét után van utban hazafelé, kivel ráriasztanak a szófogadatlan gyerekre s kit már most derekasan megugatnak a kutyák, mert maga nekiszálasodott s botja vastag: maholnap
hírben fog csupán élni.

Forrás: Vasárnapi ujság 1865 november 12



PÉLDABESZÉD A SZÖGRŐL
(Saly Noémi írása)


Délután besüt a nap a lépcsőházi előtérbe, a fenyőm cserepéből előbújtak a lila lóherék, az udvari erkélyen is virágzik a Zöld Horda, hát locsolás közben a szöges mondat jutott eszembe.
Hajdanán kint nem volt növény. Napközben nyitva állt a kapu, bárki feljöhetett, fel is jött, mindenféle házalók és hittérítők csöngettek, gimis koromban meg egy állva szeretkező párt kellett kikerülnöm egy őszi estén az első és a második emelet között, én voltam szörnyű zavarban, ők talán észre se vettek. Az udvari erkélyen hasznos tevékenységek folytak: szőnyegek lesöprése, télikabát-porolás, csizmatisztítás, forró tepsi hűtése, buborékfújás egy pöttöm zománckádba áztatott szappancsutkából, málnaszörp mellől megmentett szívószállal (akkor ezek még igazi szalmából készültek). Ezt a fikusz sem akadályozta volna, de hát ő bent maradt. Odakint üres volt minden. Üres, hűvös és gyönyörű. Hauszmann Alajos tereinek nagyvonalú szépségét még a háborús sérülések és az én labdám koszos nyomai se tudták csorbítani.
Az előtérben is történtek azért bizonyos dolgok. Ide caplatott föl évente egy-két alkalommal a drótostót, ami belőlem hallatlan izgalmat váltott ki. Megállt az udvarban, és apró termetéhez képest meglepő hangerővel elbődült:
− Droóóóótoznyi, foóóótoznyi, fázekákot jávítanyiiiii!
Nagymama lekiabált neki a harmadikról, hogy jöjjön föl. A bácsi egy furcsa faputtonyban tartotta a műhelyét, ezt letette a padláslépcső aljára, megvizsgálta a lyukas vagy lyukadni vágyó lábost, vájdlingot, egy zsákdarabot terített a lépcsőre, kirakodott a puttonyából, és munkához látott. Csillogó pléhlemezek kerültek elő, egy különös fülű, nagy olló, két kopott skatulyából szegecsek, egy harmadikból pedig valami gyanús, büdös kence. Megfelelő méretű, szabályos kis köröket szabott a pléhlemezből, minden zománchibához kettőt. Középen kilyukasztotta, a büdös kencével kívül és belül az edény sérülése fölé tapasztotta, majd a szegeccsel összeütötte őket. A zománc nem pattogzott tovább, az edény nem folyt, és ha máshol nem lukadt ki, még évtizedekig szolgálhatott. (Most verem a fejemet a betonba, hogy az utolsó ilyet nem tettem el: ma már sehol nem látni fótozott vájdlingot.)



Biztosan tudom: ez volt az első szakmunka, amelynek minden fázisát alkalmam volt végignézni. A bácsi ugyan nem beszélgetett, és kérdésekre is szűkszavúan válaszolt, de mégis hagyta, hogy hároméves kíváncsiságomat nem tudván türtőztetni, végigálldogáljam mellette a kényes műveletsort.
Gyula bácsit még sokkal jobb volt nézni munka közben. Ő egyszerűen bármit meg tudott javítani: zárlatos konnektort, nyeklett sámlit, csöpögő vízcsapot, lötyögős zárat. És minden kérdésemre válaszolt. Amúgy okleveles gépészmérnök volt, apám húgának a férje. Maga a szelídség, a precizitás, a dolgok rendjéhez való derűs, konok ragaszkodás.
Arra nem tudok visszaemlékezni, hogy négy unokatestvérem, az ő gyerekei valaha is ellentmondtak-e neki. Igaz, olyan sokkal idősebbek nálam, hogy amikor ilyesminek szem- és fültanúja lehettem volna, már rég kinőttek a visszafeleselős korból. De anyjukkal, Erzsi nénémmel mindig voltak parázs csatározások, igaz, ő bármikor képes volt felcsattanni egy semmiségen, és olyankor a felek mediterrán hangulatban ordítoztak, majd békültek ki, azt is ugyanúgy, minden átmenet nélkül. Gyula bácsit a felesége „Zsantikám”-nak becézte, a francia ’gentil’, ’kedves’ szóból, és ennél találóbb nevet nem adhatott volna neki senki. Soha föl nem emelte a hangját, a legdrámaibb szoprán nagyáriák közepette is megőrizte hidegvérét, s ha netán mégis megrándult a bajusza, nem lehetett tudni, elfojtott mérgét vagy a nevetését rejtegeti.
Ha nálunk, a tabáni háztartásban elromlott valami, mami megkérte Gyula bácsit, jönne le a Márton-hegyről, amikor neki alkalmas, és csinálná meg. A tesóm ugyanis, aki egyébként koránt sem volt férfiatlan jelenség, be volt oltva mindenféle barkácstevékenység ellen. Engem szenvedélyesen érdekeltek, például imádtam bicskával dolgozni, de ő jobb volt, ha nem nyúlt semmilyen szerszámhoz, na, nem is nagyon erőltette, ment olvasni vagy focizni. (Jócskán kamasz voltam már, amikor kiderült: az őseink között nemcsak építész, pallér és ácsmester akadt, ami ésszerű magyarázat a fűrészek, kalapácsok, gerendák, kövek és más nőietlen eszközök és anyagok iránti atavisztikus vonzódásomra, de ott van Johann Schubert ükapám és hasonnevű szépapám is, mindketten, szép sorjában a pesti késesek céhének elöljárói. A fiatalabbiknak a mesterlevelét az öregebbik írta alá 1849-ben, in der königliche Freystadt Pesth, itt lóg a falamon, Iluci néni spájzából került elő a dunsztosok mögül. Akkor szereztem tudomást az Aranykéz utcai elegáns, komoly késesműhelyről, később filiáléval a Nagycsarnokban − nem hiába rajongok hát a bicskákért sem, hurrá!)
Gyula bácsi egy alkalommal egy rozzant fotelt gyógykezelt a lépcsőházi előtérben. Én ugráltam szét, ezért bűntudattal figyeltem a szakadt heveder levágását az áldozati állatként kalimpáló jószág hasáról, majd a belek kiontását. A szürke molinó és a poros kóc eltávolítása után nagybátyám úgy határozott, legjobb lesz, ha teljesen szétszedi az egészet. Mamit elküldte bútorszövetért, ő pedig nekifogott lebontani a régi huzatot. Enyvet melegített (iszonyat büdös lett a konyhában), megerősítette a kilazult eresztékeket, és hazament. Pár nap múlva megint eljött, erős spárgát fűzött egy óriási tűbe, és visszaépítette az egész alkotmányt gurtnistól, rugóstól, afrikostól. Gondosan kimérte, kiszabta, ráhúzta az új kárpitot, és pokoli türelemmel elkezdte beverni szépen, sűrűn egymás mellé a sárgán csillogó, nagyfejű szögeket. A szájába vett egy sorozatot, kilenc éves voltam, csöndben röhögtem, vicces látvány volt.
Azt viszont nem tudtam szó nélkül hagyni, mennyire elképeszt, hogy minden szög oda, hajszálpontosan oda megy, ahová ő akarja, és egy se görbül el. Nekem ez tutira nem menne, pedig nagyon szeretek kalapálni.
Gyula bácsi megértően bólintott, és óvatos félmosollyal ezt mormolta a rézvicsor mögül:
− Édeském, a szög tudja, hogy őt ki veri.-

Forrás:Litera.hu/dosszié

RÁCZ FÜRDŐ:MOST ŐSZI VAGY TÉLI MEGNYITÁSRÓL BESZÉLNEK




2005-ben kezdték felújítani a budapesti Rác fürdőt, de hiába szépült meg, bonyolult pénzügyi problémák miatt azóta sem tudták megnyitni. Tarlós István főpolgármester korábban 2013-as startot ígért, a legutolsó becslés szerint idén őszre vagy télre csúszhat az indulás – derül ki a Népszabadság cikkéből. A hvg.hu-nak februárban mutatták meg az üresen álló fürdőt, amely várhatóan a legdrágább lesz a fővárosban, ha egyszer megnyílik

A fővárosi önkormányzat 2002-ben hozta létre a Rác Nosztalgia Kft.-t a fürdő felújításához. A főváros az építmények alatti földterületet vitte a közös üzletbe, míg a betársuló Rác Beruházó Kft. magára vállalta a felújítást és egy 67 szobás szálloda megépítését. 2005-ben indult a munka, és 2010-es nyitás ígértek eredetileg.

A cég, illetve a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt. között azonban elszámolási vita támadt, és a BGYH 2010-ben beperelte a társaságot, amelynek negyedrészben a tulajdonosa. A 2011-re elkészült fürdő így nem nyithatott ki, ráadásul a BGYH két másik hitelezővel végrehajtást kért a Rác Nosztalgia Kft. ellen. A főváros aztán meggondolta magát, és 2012-ben peren kívüli egyezséget kötöttek: a BGYH lemondott az ingatlan tulajdonának egy részéről, a Rác Nosztalgia Kft. pedig vállalta, hogy magas ingatlan- és vízhasználati díjat fizet a fővárosnak.

A történet itt sem ért véget, mert a beruházáshoz 7,6 milliárd forintos kölcsönt nyújtó Magyar Fejlesztési Banknak nem tetszett az egyezség, és felmondta a céggel kötött hitelszerződést. A Rác Nosztalgia Kft. csődvédelme lejárt, és félő volt, hogy elárverezik a fürdőt valamint a szállodát.

Ezzel elúszott volna az állami támogatás és az apportként bevitt telek. A főváros ekkor a költségvetési tartalékok terhére megvette az MFB követeléseit, és Tarlós István főpolgármester 2013-as nyitást ígért, amiből aztán semmi sem lett – derül ki a cikkből.

Fotó: Fülöp Máté

Újabb javaslat – újabb csavar?

A Fővárosi Közgyűlés szerdán dönt a Rác fürdő sorsának rendezéséről szóló újabb javaslatról. Eszerint a fővárosi önkormányzat nettó kétszázmillió forintért vásárolná meg a Rác fürdő 93 százalékos tulajdonrészét. Azért ennyiért, mert 30 év múlva várhatóan ennyit ér majd a most 4,2 milliárd forintra értékelt ingatlan.

A vételárat a Rác Nosztalgia Kft.-vel szemben támasztott hétmilliárdos követeléséből vonná le az önkormányzat. Az összeg az MFB-től megvásárolt adósságért fizetett 2,2 milliárdból, a közüzemi tartozásokból, a szakértői, illetve a vagyonfelügyelői díjból jött össze.

A Rác Nosztalgia Kft.-t birtokló Rác Beruházó Kft. ezzel szemben 2,5 milliárdot követel az önkormányzattól, miután tavaly összesen 1,5 milliárd forintos követelésről mondott le. A főváros azonban elvárja, hogy a Rác Nosztalgia és a Rác Beruházó Kft. mondjon le minden kártérítési igényéről, és a tavaly megkötött földhasználati, valamint gyógyvíz-szolgáltatási szerződésekből fakadó díjakat is fizesse.


Fotó: Fülöp Máté

A Népszabadság információi szerint a főváros a vásárlással egyidejűleg zárt pályázaton értékesítené a vételár levonása után még megmaradó, 6,8 milliárdos követelését, amelyért legalább 2,5 milliárdot kérnének.

A nyertes pályázónak ezenfelül kötelezettséget kellene vállalnia a fürdő idei megnyitására és minimum 5 éves üzemeltetésére.

Az önkormányzat évi 200 millió feletti „hozamot” vár ettől a roppant bonyolult üzlettől. Szerintük a befektetők is jól járnának, mert így kilábalhatnak az adósságcsapdából, és hozzákezdhetnek végre a fürdő üzemeltetéséhez – olvasható a cikkben.

Budapest legdrágább fürdője nyílhat meg

A hvg.hu munkatársai februárban jártak a tízmilliárd forintból felújított, és évek óta üresen álló Rác fürdőben illetve a hozzá épített luxushotelben. 
A fővárosi önkormányzattól februárban szűkszavúan csak annyit közöltek, hogy nincs új fejlemény az ügyben, de ha lesz, tájékoztatást adnak arról.




Fotó: Fülöp Máté
Az egyik tulajdonos azt nyilatkozta, hogy a nyolcezer négyzetméteres luxusfürdő a legdrágább lesz Budapesten, ha egyszer sikerül megnyitni. A belépők várhatóan drágábbak lesznek például a Gellért jegyeinél, és háromszáz vendéget tudnak majd egyszerre fogadni.


2014. április 30., szerda,
Szerző: hvg.hu

2014. június 19., csütörtök

TURMAYER SÁNDOR:TABÁN


(A Szarvas tér a Kereszt utca torkolata felől nézve)

MI LESZ VELED VIRÁG BENEDEK-HÁZ?


Két évi hallgatás után a „VÁRNEGYED „,az  I. kerületi Önkormányzat  hivatalos fóruma végre rövidke kis cikkrészletben tájákoztatta a közvéleményt , mi a terve a Döbreneti utca 9-Apród utca 10 szám alatti épületegyüttessel. 2014 június 6.-i számában az online formában is megjelenő sajtótermék az alábbi írást közli Kezdődnekazönkormányzati házfelújítások című cikkének részleteként:


"A Tabán emblematikus épülete, a Virág Benedek-ház több ütemben újul meg: már elkészült a vizesedő pince szigetelése, s hamarosan megkezdődik a két épületből álló tömb (Apród utca 10., Döbrentei utca 9.) homlokzatának felújítása.
 Belső átalakításokra is sor kerül, az Apród utcai szárny rekonstrukciója során például olyan megoldásokat kívánnak alkalmaznia melyekkel a vendéglátás céljára alkalmas, de évek óta kiadatlan területek is bérlőre találhatnak."




Az „emblematikus” jelző azt az épületkomplexumot takarja-és ezt a cikkíró szemérmesen elhallgatja-melyet röpke tíz éven át 2002 és 2012 között Tabán Múzeumként  ismertünk és szerettünk minden erényével és hibájával együtt; amely otthont adott  a nagymúltú városrészre való emlékezésnek(Tabáni Helytörténeti Gyüjtemény), a helyi lakosok és Tabán-kedvelők emlékmorzsáinak , nagyszerű programokat kínált népszerű  imeretterjesztő előadásokon és hagyományörző krumplibúcsúkon át a gyerekek karácsonyi ünnepségéig és egyben tartotta a Tabán Társaság lelkes kis csapatát.

2012 őszén a múzeum váratlanul bezárt-felújítási munkákra hivatkozva- a helytörténeti  gyüjtemény és kiálítás darabjai azóta jobb esetben valamely raktárban porosodnak,rosszabb esetben  penészednek, a társaság tagjai pedig néhány erőtlen próbálkozás után hely híján szétszéledtek.

Néhány turistacsalogató weboldal minderről tudomást sem vett, a mai napig üzemelőnek tekintve a múzeumot , fennen hirdeti annak nyitvatartási rendjét (pl.Tabán Múzeum/Irány magyarország)
 Kiderül a cikkből ,a házban korábban üzemelő vendéglő helyiségei nem voltak vendéglátásra alkalmasak, most viszont  azzá alakítják őket. 
       2011-ben a Tabáni Terasz mégsem ezért zárt be .Egyszerűen nem tudta kigazdálkodni azt a bérleti díjat, amelyet az önkormányzat rótt ki reá. A két intézmény bezárása óta eltelt években az udvart méteres gaz lepte el, melyet csak a zárt kapu kitekintő nyílásán bekukucskálva lehetett szomorúan konstatálni.

Most lehet,új korszak köszönt  a nagymúltú épületegyüttesre.

Csak remélni tudjuk-mert erről nem regél a cikkíró- , hogy lesz itt még egyszer Tabán Múzeum és a boltíves pincében is koccinthatunk jóféle kadarkával  egymás egészségére.



kassius

2014. június 17., kedd

ELADÓ,KIADÓ A TABÁNBAN,CSÖNDES HELYEN.....KILÁTÁSSAL A DUNÁRA...

Ez is Tabán,.Valahogy megmenekült az 1933-as bontástól-úgy látszik Horthyné őnagyságának  elkerülte a figyelmét, nem bombázták le az amerikaiak 1944.ben , Buda ostromakor az oroszok nem ágyúzták széjjel,megmaradt épen, firenzei reneszánsz stílusban Arról nem is beszélve:terezte Ybl Miklós.Most kiadó vagy eladó,amelyik tetszik.Hogy a kedves érdeklődő gusztust kapjon, néhány impozáns képet is közöl az inmgatlanról a hirdető cég.

 Futballpálya nagyságú belső terek, grandiózus lépcsőház , hangulatos drink-room és kárytaszoba.Kimondottan ajánljuk klubhelyiségnek vagy  nagycsaládosoknak.Ja és majd elfelejtettem : Esküvők lebomyolítására is alkalmas! Nagyon sokan elférnek benne és nem is kell különösképpen szoronganiuk.

No de lássuk a hirdetést.

1455 m2-es villa 1997 m2-es parkban  dunai kilátással






1875-ben, firenzei reneszánsz stílusban épült, műemléki védettség alatt álló, 1455 nm-es dunai panorámás villa eladó, 1997 nm-es, szökőkúttal díszített parkban. Az épület többszintes, a szintek között elegáns márványlépcső szolgálja a kényelmes közlekedést. 1992-ben eredeti stílusában újították fel. A gyönyörű épület alkalmas exluzív magánklub kialakítására, fogadások, konferenciák lebonyolítására, magas színvonalú esküvők megtartására. Az épület elhelyezkedése, minősége és eleganciája hűen fogja tükrözni a leendő funkció legmagasabb színvonalát! A villa teljes dokumentációja, képgalériája, helyszínrajza, műszaki leírása irodánkban megtekinthető.

 Az épület 13.750.000,- Ft/hó összegért bérelhető is! (sorsz: 13449)
,

Persze .ha  valaki meg akarja venni,némileg többet kell leperkálnia, de a kilátás szerintünk minden pénzt megér ezért jól tessék a karosszékben megkapaszkodni :
a vételár     3.000.050.000.000-Ft-azaz
                   hárommilliárdötvenmillió forint

Alkalmi vétel,mondhatnánk. Akit érdekel az ajánlat, jelentkezzen 
a start@startingatlan.hu email címen ANDINÁL (akinél mi is jelentkezünk a jutalékért)
Tabán 2014 június 17.




A tisztességes tájékoztatás jegyében elárulhatjuk ,hogy  az épületet megvenni mostanában  nem igazán jó befektettés, a VÁRKERT KASZINÓ,lánykori nevén Várkert Kioszk,utoljára Várkert Palota (mert róla van szó) kasznóként nem üzemeltethető (hacsak nem Andy Vajnának hívják a vevőt, étteremnek kicsit drága . Nem beszélve arról, a Várbazár körüli lázas sürgés-forgás  árt a csöndes hely nyugalmának is.
Puccos esküvőket  persze lehet benne rendezni,már ha a násznéáp meg tudja közelíteni  a szomszédos építkezés miatt a helyszínt. Hát ilyen a mi szerencsénk..



RÉGI MAGYAR FILMEK:TE CSAK PIPÁLJ LADÁNYI

VARIÁCIÓK A HÍRES TABÁNI "MÉLY PINCÉRE"

Gedeon Péter "architekturista"  alkotásai az egykori híres tabáni korcsmáról





A művész  óbudai és szentendrei képes barangolásai
saját blogján most megtekinthetőek
pgedeonart.blogspot.hu

A GELLÉRTHEGYI SZABADSÁGSZOBOR TITKAI




Tovább bonyolítva a gellérthegyi Szabadság-szobor történetét nézzük meg az  RTL  klub videóját, melyből többek között kiderül,eredetileg tartott-e gépfegyvert  avagy  törött légcsavart  a bronz   nőalak,volt-e köze Horthy István emlékművéhez , ahogy  Makovecz Imre  és a legenda állította. és kik voltak a modellek a szoborcsoporthoz.

      
Az is kiderül a videótól ,hogy a szovjet vonatkozásoktól  megtisztított  szobor az almúlt közel 70 évben kitörölhetetlenül és végérvényesen a város  és a szabadság jelképévé magasztosult, amelyet semmiféle ideológiai megfontolásból odabiggyesztendő  monstrum nem helyettesíthet.

Forrás:http://www.rtlklub.hu/hirek/XXI/video/2821

2014. június 16., hétfő

CSAK EGY NAP A VILÁG

HORTHY ISTVÁN ÉS A SZABADSÁSZOBOR


Horthy szobra?

A városi legenda szerint a Gellért-hegyi Felszabadulási emlékmű eredetileg Horthy Miklós fiának az emlékére készült. Horthy István tervezett emlékművének és a Gellért-hegyi felszabadulási emlékműnek – a szobrász, Kisfaludi Strobl Zsigmond személyén kívül – semmi köze sincs egymáshoz – írta az  urbanlegends.hu  2005-ben. Kisfaludi három Horthy-emlékművet tervezett, ezek közül egyet Siófokon állítottak fel 1943-ban, egy terv pedig Szolnok főterére készült, ezt a pályázatot azonban nem Kisfaludi nyerte meg – olvasható Boros Géza művészettörténész 2000-ben megjelent cikkében az ÉS-ben. A harmadik tervezett emlékművet – ezt szokták a Gellért-hegyi emlékművel összekeverni – eredetileg a Horthy Miklós (Petőfi) híd budai hídfőjéhez szánták, a helyszínt azonban 1943-ban a Tabánra módosították. A kompozíció előterében a kormányzóhelyettes repülőruhás alakja állt volna, a mögötte pedig egy emelvényen a repülés géniusza, amint tört koszorút dob a hősre. Olasz Lajos Horthy István kormányzóhelyettes halála című tanulmányában leírja: a két főalak szobra 1944 tavaszára el is készült, de a német megszállás és a bombatámadások megindulása után felállítására már nem került sor.
Boros szerint a Tabánba készült terv és a Gellért-hegyi emlékmű legfeljebb építészeti alapsémájában hasonlít egymáshoz. A művész később maga is igyekezett eloszlatni az emlékmű körül az elkészülte után hamar elterjedt legendát. Az 1969-ben megjelent Emberek és szobrok című könyvében így ír erről: “Műtermemben még megvan a Horthy-emlékmű férfialakja (…) Aki a két alkotásra rápillant, nyomban láthatja, hogy a legtávolabbi szál sem fűzi őket egymáshoz.”  Forrás: mindennap.hu

Készül a Szabadság-szobor anno 1946:





Azt is kevesen tudják hogy Horhy Istvánnak mégis fog álni emléműve még az idén - Siófokon

                             
         Horthy István mint vadászpilóta

71 évvel a kormányzó-helyettes halála után újra áll Siófokon az ”Ad astra” című szobor, ami Horthy Istvánnak állít emléket. Az eredeti emlékmű másolatát a vadászpilóta halálának évfordulóján, augusztus 20-án avatja fel Hende Csaba honvédelmi miniszter és Balázs Árpád polgármester Siófokon.
Forrás: hunhir.hu  
2014. Napisten hava 16. nap, Zerind napja.

"Közérthető magyarázat" : részlet Jancsó Miklós: Anyád!A szúnyogok "c. filmjéből

DISNEYLAND ÉPÜLHET A GELLÉRTHEGYEN?

Mivel hivatalos réaszről nincs érdemi megszólalás a Citadella sorsát illetően ,kénytelenek vagyunk a sajtóban megjelenő találgatásokra hagyatkozni:



Gigantikus méreteket öltő panteon látványterve a Gellért-hegy oldalában FOTÓ: NÉPSZAVA


Valójában nem világörökségi aggályok, illetve üzleti viszályok vezethettek a Citadella lezárásához, értesült a Népszava. Sokkal valószínűbb, hogy a kormány meg kívánja valósítani a felcsúti aréna építészeti megálmodója, a 2011-ben elhunyt Makovecz Imre gellérthegyi terveit. Az ő elképzelései szerint Magyar Panteont kellene létesíteni a város szirtfokán, a Citadella falazatán kívüli körsétányon pedig Hungarikum utcát létesíteni.

A 2011-ben elhunyt Makovecz Imre építész egy 2008-as, Indexnek adott interjújában kifejtette: nagyon örülne, ha megjönne a politikusok esze, és lecserélnék a Gellért-hegy "ocsmányságait" valami méltóbb emlékműre, amit már meg is tervezett. Makovecz a panteon terveit nem felkérésre készítette, hanem - mint fogalmazott - "a Jóisten szórakoztatására". Nem várta el, hogy ezeket valaki is megvalósítsa, mert szerinte a realitás az Úristentől jön, nem pedig a politikusoktól. Ugyanakkor bízott abban, hogy "egyszer megjön majd a politikusok esze, leesik nekik, hogy mit kéne tenniük", és akkor tervei akár meg is valósulhatnak.

Éppen ezért akkor azzal sem foglalkozott, hogy terveinek megvalósítása mennyibe kerülne. (Nagyon sokba! - a szerk.) Szerinte ami most a Gellérthegy tetején van, ocsmány. Nem is csak a kinézetüket tekintve, de történelmi jelentőségüket nézve Makovecz számára elfogadhatatlan volt a Citadella és a Szabadság-szobor is. "A szovjeteket dicsőítő Szabadság-szobor pedig eredetileg Horthy-emlékmű lett volna, Strobl gépfegyvert rakott a szobor kezébe, és csak később cserélték le a fegyvert pálmafalevélre" - magyarázta (tévesen). "A panteonban emléket állítanánk az összes fontos magyar személyiségnek Árpád királyunktól napjainkig. Gondoljunk csak bele, milyen lenne: halottak napján a fél ország összegyűlne ott" - nyilatkozta akkor.
(Remélhetőleg a Jóistennek sokkal jobb izlése van , semhogy megengedné,pláne saját szórakoztatására  ekkora monstrum felépítését a hegyoldalba magyarságtudat  címén)

Makovecz e témában 2011-ben így írt: "fontosnak tartom a Citadella teljes átalakítását, jelenlegi állapotának felszámolását, és egy új, egységes magyarságtudatot és hagyományt megjelenítő építmény létrehozását."

Most jöhetett el az ideje annak, hogy Makovecz álma - annak minden üzleti, és politikai hasznával együtt - a kormány révén megvalósuljon. Orbán Viktor ugyanis tavaly ősszel - a maga nemében példa nélküli - határozatot fogadtatott el az építész életművével kapcsolatban. Ennek értelmében leszögezték: a kormány Makovecz Imre hagyatékának méltó gondozása érdekében (...) felhívja a  Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, a belügyminisztert és az emberi erőforrások miniszterét, hogy tekintsék át Makovecz Imre hátrahagyott terveit és az Országos Főépítészi Iroda bevonásával vizsgálják meg, hogy mely tervek érdemesek megvalósításra."

A panteon - mint értesültünk - ezek között van.
(Most már csak a Jóisten ízlésében bízhatunk.)

Valóság és legenda

Jelenleg a Citadella egy 220 méter hosszú, 12-16 méteres falmagasságú erőd, amit Haynau építtetett, akinek a nevéhez az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás fűződik. Különlegessége, hogy nem az alatta elterülő város megvédése céljából épült, hanem épp ellenkezőleg: a pesti lakosság megfélemlítéséért. Ilyenformán a világ egyetlen, nem védekezésre, hanem az agresszió kifejezésére épült erődje. Mondhatni, hungarikum.

1947-ben állították fel ott Kisfaludi Strobl Zsigmond Szabadság-emlékművét (A szobor talapzata előtt álló szovjet katona szobrát 1992-ben távolították el és szállították a budatétényi szoborparkba.) Népszerű, de valótlan városi legenda, hogy a Szabadság-szobor a háború idején eredetileg a fronton repülőbalesetet szenvedett Horthy István kormányzó-helyettes emlékművének készült.

Forrás: Veress Jenő Népszava 2014 május 14

A HEGY SZELLEME

 
A hatóságok nemrég lezárták, majd néhány nap alatt kiürítették a Citadellát. Lezavarták a hegyről az addig ott működő vállalkozásokat. Az emberi erőforrások miniszterének döntése nyomán elrendelt akciót a világörökségi törvényre hivatkozva hajtották végre, azzal az indokkal, hogy a védett helyszín hasznosítása nem felel meg az előírásnak. A gyors intézkedés azt sugallja, hogy a kulturális örökségvédelem érdeksérelmét orvosolják. Vagy mégsem? Akkor mi épül a Gellért-hegyen?

 SÁGHY ERNA írása.



A pesti zsidónegyed építészeti értékeinek védelmében kicsit sem harcos hatóságok a Citadella kapcsán elővették a világörökségi törvényt. Azt, amelyiket a velük küzdő civilek citálnak gyakran, ha egy építési vállalkozó nagy ívű terveit zavarja egy régi bérház a Belső-Erzsébetvárosban. Sokszor a befektető a győztes, bontási engedélyt kap.

Különös, hogy Balog Zoltán tárcavezető most mégis a világörökségi paragrafusok alapján döntött úgy: a Citadella területét „az egyetemes és nemzeti értékeit megőrizve kell használni, bemutatni, fenntartható módon fejleszteni vagy szükség szerint helyreállítani”.

A hegytetőről azóta lezavarták a vállalkozásokat. Körbekerítették a területet. S híre ment, hogy a 2011-ben elhunyt Makovecz Imre terveit valósítják meg ott: egy nemzeti panteont meg egy hungarikum utcát.

Kétségtelen, a Citadella hasznosításáról határozott elképzelése volt az építésznek. A rendszerváltás után gyakorta emlegette, utolsó éveiben pedig szinte minden megszólalásában sürgette: a politikusok távolítsák el a Szabadság-szobrot és a Citadellát a Gellért-hegyről. „Egy összetákolt, undorító katonai létesítmény, semmi köze a műemlékekhez, mert ronda, szürke, és gusztustalanul van összeépítve. Az osztrákok 1849 után azért építették, hogy ágyútűzzel kézben tartsák Pestet. Mi ezt műemlékként nyilvántartjuk, és meghagytuk azt az ambivalens szobrot, amelyik a románok árulása után a 2. ukrán hadsereg délkeletről betörő erőinek állít emléket, noha (...) eredetileg a kormányzóhelyettes tiszteletére készítette a szobrász” – fejtegette 2005-ben a Vasárnapi Újságnak adott interjújában.

A Magyar Művészeti Akadémia alapítója a szervezet köztestületté emelése után még inkább reménykedhetett, hogy felépítheti a Medgyaszay István által 1908-ban tervezett Magyar Hősök Panteonját a Citadella helyén. 2008-ban maga Makovecz is rajzolt egy látványtervet hozzá.

Tavaly októberben aztán a kormány határozatot hozott az Orbán Viktor feltétlen híveként megnyilvánuló építész életművének gondozására. Az országos főépítész feladata, hogy a hagyaték ismeretében javaslatot tegyen a tervek konkrét megvalósítására. Makovecz többször is kifogásolta, hogy Budapesten egyetlen épület sem őrzi munkásságát.

Lehetne az első a Makovecz-féle hősi panteon? – tettük volna föl a kérdést Nagy Ervin országos főépítésznek, de ő elfoglaltságaira hivatkozva elzárkózott a választól.

Felhívtuk Ferencz Istvánt, az MMA Építőművészeti Tagozatának elnökét is. Ő Makovecz Gellért-hegyi koncepciójának csupán a létezéséről értesült, nem ismeri azt, arról sem tud, hogy döntés született volna a hagyatékban maradt valamely terv megvalósításáról.

Turi Attila építészmérnök Makovecz Imre tanítványaként és huszonöt évig munkatársaként az összes jelentősebb alkotásán együtt dolgozott vele.

– Egyszer jókedvében a drága mester rajzolt egyet – idézte fel a Gellért-hegyi Nemzeti Panteon-rajz keletkezéstörténetét Turi.
Szerinte nemzeti közmegegyezés, higgadt és belátó döntés kellene, hogy a nemzet nagyjait panteonban mutassuk be – Árpád vezértől napjainkig.

Makovecz halálakor Szőcs Géza akkori kulturális államtitkár közleményében kiemelte: Makovecz életműve félbemaradt, mert most tölthette volna be az MMA élén a vágyott kultúraszervező szerepet. Azt is írta Szőcs: „Fel nem épített és meg nem épített budapesti hagyatéka pedig, hívei és tanítványai révén az eget és földet, a múltat és jelent egybeépítő elképzeléseinek megvalósítása révén a jövő tartóoszlopaiként szolgálhatnak.”

Megkerestük tehát Szőcs Gézát, aki azt mondta a 168 Órának: – Meg kellene vitatni, hogy Makovecz Imre életműve milyen üzenetet hordoz, s meg kellene beszélni, hogyan illeszthető Budapest szövetébe.

Szőcs amúgy a krisztinavárosi templom tervét szívesen látná megvalósulni, a Gellért-hegyi tervről azonban nincs információja.

Fölösleges hosszan elmélkedni, milyen korszerűtlen templomszerű épületet emelni a nemzet nagyjainak, s miféle újabb indulatokat keltene, ha szembesülnénk az Orbán-kormány által feltétlen tiszteletre ítélt huszadik századi politikusok névsorával a panteonban, amely a nemzetállam által kanonizált kultúra- és történelemképének minden árnyalást és kritikai szellemet kizáró kultuszhelye lenne.

Makovecz ambiciózus, Budapest látképét totálisan átalakító monstrumrajzának megvalósítását végül is a világörökségi törvény kizárja. Nemzetközi szerződés védi a szobrot és a Citadellát, amely a Gellért-hegy és a Duna-part látványának része. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. is úgy kívánja megmutatni a nagyközönségnek, hogy „annak építészeti szépségét mindenki rendezett, esztétikus környezetben, a világörökségi címhez méltó minőségében élvezhesse”.

Ugyanakkor kiderült, 2012-ben a Makovecz-örökösök és a helyi vállalkozók megállapodtak, hogy felépülhet a várfalakat elfedő „hungarikum utca”, amely a magyar kézműves és népművészeti értékeket mutatná be a turistáknak. A helyiek kiebrudalása új helyzetet teremtett, csakhogy a nemzeti vagyonkezelő, a Citadella kezelője sem hozhat döntést a világörökségi helyszín arculatának lényegi átalakításáról.

Répánszki György, az MNV Zrt. PR-menedzsere a 168 Óra kérdéseire írásban azt válaszolta, hogy az MNV Zrt.-nek „a világörökségről szóló törvényben foglalt követelményeknek mindenben megfelelő használat és egységes kezelés biztosítása a célja, s az, hogy a terület minél előbb látogatható legyen”. Egyébként a vagyonkezelő illetékese nem tud arról, hogy panteon épülne ott, vagy hungarikum utca.

Úgy tűnik tehát, a vagyonkezelő még nem döntött a hasznosításról. Persze valamire mégiscsak kell a vendéglátósoktól megtisztított Citadella. A helyért – állítólag – Andy Vajna producer, a Magyar Nemzeti Filmalap vezetője is lobbizik a miniszterelnöknél, hogy megnyithassa legújabb kaszinóját a hegytetőn. Az MNV Zrt. erről sem tud. Csakhogy a Vajna érdekeltségébe tartozó Las Vegas Casino Kft. a minap kötött szerződést a meglévő mellé újabb két szerencsebarlang megnyitására a fővárosban.

Miután az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. egyik cégén keresztül 2011 januárjában megvásárolta Vajnától a 245 millió forintos névértékű kisebbségi üzletrészét a Belvárosi Kaszinóban, Tropicana Casino néven működtette tovább. Idén azonban erre új tendert írt ki a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely meglehetősen pikáns eredménnyel zárult. Az állam saját cége, a Szerencsejáték Zrt. alulmaradt Vajna érdekeltségével szemben, aki ezen felül új kaszinót nyithat – a feltételezés szerint a minden vendéglátós konkurenciától a hatóság által megtisztított Citadellán.

Ha ez igaz, érthető a belügyminiszter irányítása alatt működő, saját feladatát „tanácsadóként” értelmező országos főépítész menekülése a Citadellára vonatkozó kérdéseink elől. A korábbi bérlők ellen az egyik legerősebb érv az volt, hogy nem végezték el a szerződésben vállalt állagmegóvást a falakon. Amennyiben Andy Vajna erre ígéretet tesz, könnyen lehet, hogy játékbarlangját a hely szellemével összeegyeztethetőnek találja majd a szakminisztérium.

Forrás:168 óra 2014 június 15

2008-as Index tudósítás Makovecz elképzeléseiről:



Korábban több kiváló építész álmodott már hasonló létesítményt a hegyre. A kiegyezést követően először Széchenyi István fia, Ödön épített volna a Citadella helyére egy panteont az ezredéves évfordulóra. Egy pályázatra Feszl Frigyes is beadott tervet, amely feltűnően hasonló volt a Hősök terén felállított oszlopos szoborcsoporthoz. 1902-03-ban, az akkor még egyetemi hallgató Medgyasszay István tervezett emlékcsarnokot a Gellért-hegy tetejére. A terv központi eleme egy, a hegytetőn elhelyezkedő, monumentális, több csarnokból álló, kupolás épület volt, mely alakjával a Szent Koronát idézte.

Makovecz Imre érdeklődésünkre elmondta, hogy a panteon terveit nem felkérésre készítette, hanem a Jóisten szórakoztatására. Nem várja el, hogy ezeket valaki is megvalósítsa, mert szerinte a realitás az Úristentől jön, nem pedig a politikusoktól. Éppen ezért azzal sem foglalkozott még, hogy terveinek megvalósítása mennyibe kerülne.

„A Medgyasszay-féle panteonterv az egész hegy világát megváltoztatta volna, csak aztán az első és a második világháború elsöpörte a terveket” – mondta az Indexnek Makovecz. Azért tartotta fontosnak, hogy felújítsa a Gellért-hegyi panteon terveit, mert szerinte ami most a Gellér-hegy tetején van, ocsmány. Nem is csak a kinézetüket tekintve, de történelmi jelentőségüket nézve Makovecz számára elfogadhatatlan a Citadella és a Szabadság-szobor is. „A Citadella valójában egy szégyen, még az osztrákok építették, hogy a magyarokat fegyverrel tudják fenntartani. A szovjeteket dicsőítő Szabadság-szobor pedig eredetileg Horthy-emlékmű lett volna, Strobl gépfegyvert rakott a szobor kezébe, és csak később cserélték le a fegyvert pálmafalevélre” – magyarázta el. (Ez utóbbiról egy olyan városi legenda is létezik, miszerint a szoborcsoport a kormányzó fiának, Horthy Istvánnak emlékére készült, aki a repülőbalesetben halt meg a háborúban. Errőlbővebben az Urbanlegends.hu-n olvashatnak.

Makovecz panteonterve elég nagynak tűnik, de még így is sokkal kisebb, mint a Medgyasszay-féle, hiszen az ötlet is onnan jött neki a tervezéshez, hogy túl nagynak gondolta elődje terveit. „A panteonban emléket állítanánk az összes fontos magyar személyiségnek Árpád királyunktól napjainkig. Gondoljon csak bele, milyen lenne: halottak napján a fél ország összegyűlne ott” – mondta.

Makovecz Imre bízik abban, hogy egyszer megjön majd a politikusok esze, leesik nekik, hogy mit kéne tenniük, és akkor tervei akár meg is valósulhatnak. Számára csak az lenne a fontos, hogy ne a jelenlegi két ocsmányság maradjon a Gellért-hegyen. De akinek tetszik, ami ott van most, azért az nyugodtan gyönyörködjön bennük.


Forrás:Index 2008 04.27

Makovecz Imre nem elsőként álmodott magyar Walhallá-t a Gellérthegy csúcsára:

Gellérthegyi álmok :gigantikus piramis ,Nemzeti Nekropolisz és Hungáéria világítótorony (Falanszter)


Lásd még:
  -Disneyland épűlhet a Gellérthegyen
  -Horthy István és a Szabadság szobor
  -



















2014. június 12., csütörtök

A GELLÉRTHEGYI KIOSZK

A GELLÉRTHEGYI KIOSZK

A gellérthegyi  kioszk az 1890-es években épült A
 Citadella erődjének jelképes bontása után lehetőség nyílt a pompás panoráma kiaknázására  egy nagyteraszos étterem –kávéház felépítésével.A Citadella körüli sétány Tabán felőli részén nem messze a Gellért szobortól épült vendégláétóipari létesítmény kb 40 évig nagy sikernek örvendett a gellérthegyi kirándulók körében.Innen nyílt alegszebb kilátás a budi várra , a Tabánra és a Dunán át a pesti oldalra.
GELLÉRTHEGYI KIOSZK üzemeltetők:

1899                                 Schuller I

1906,07,08,09                  Fodor Berczi

1922                                  Gellérthegy.Tel. Józs. 61—56.

„Elsőrendű  magyar konyha,minden nap cigányzene” hirdeti egy korabeli képeslap hátoldala. 1939-ben a kioszk végleg bezárt.
1941 július 19-én a tűzoltósára 30 jelzés futott be  gellérthegyi erdőtűzről ,de kiderült, a jelzések a kioszk felé mutatnak.32 tűzoltó bevetésével sikerült megfékezni a tüzet, de a használaton kívüli vendéglő teljesen kiégett. Mint utóbb kiderült  a közelgő tüzijátékhoz petárdák szerelését végezték a vendéglő területén .A szemtanúk először egy hatalmas robbanást észleltek,a tűz csak utána harapózott el vendéglőben
Forrás:
egykor.hu

Képek: