1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2014. július 13., vasárnap

120 ÉV MŰVÉSZEI A VÁRBAZÁRBAN

2012-es terv: A VÁRBAZÁR KULTÚRÁLIS NEGYED LESZ


Jogerősek augusztus 28 óta a Várbazár engedélyezési tervei, írja az Index a látványterveket készítő ZOA honlapján közöltekre hivatkozva.



A Várbazár kerti teraszán fekvő királyi kertek között az elképzelések szerint helyet kap barokk, neobarokk, neoreneszánsz kert, angol tájkert, szimbolikus egyházi és világi kert is. Az újjáépülő Várkert Bazár valódi kulturális negyeddé válhat, hiszen földalatti kulturális rendezvényterek, képzőművészeti műtermek, szobrászműhelyek, kiállítótermek, szabadtéri színpad, mélygarázs, éttermek, és igényes zenés helyek létesülnének.

Forrás:hvg.hu 2012 08.31

120 év művészei a Várbazárban  (http://nol.hu/archivum/archiv-103483-85720)
2003.03.25

Várbazár - Várbezár.

 Az ott felszámolt húsz műterem történetének állít emléket ezzel a szellemes címmel a Budapest Galéria legújabb Szabadsajtó úti kiállításával. A szójáték mögött az a tény áll, hogy a Várbazárt felújítják, más funkciót kap, s nem lesz helyük itt többé a művészeknek. Kilakoltatásuk, kártalanításuk a kilencvenes évek közepe óta folyamatban van. A bazársori műtermek kiürítése tulajdonképpen az értékesítés egyik feltétele volt, mert másként nem lehetett befektetőt találni a felújítására. 


Stróbl Alajos  Ferenc József társaságában
(1884-ben Stróbl Alajos volt az első szobrász, aki a bazár árkádsorán saját műtermet tudhatott a magáénak. Őt még körülbelül nyolcvan művésztársa követte az elkövetkezett száz év során.)

 Pedig a legenda úgy tartja, hogy a Várbazárt még Ferenc József adományozta a művészeknek, hogy itt műtermeket alakítsanak ki. Sőt vannak, akik szerint ez nem is legenda, és látták az adományozás okmányát. Tehát a szobrászoknak a Várbazár ősi jussuk volt. És ezt a jogot százhúsz évig tiszteletben is tartotta a mindenkori hatalom. A Várbazár művészsora nem volt művésztelep, nem jött létre itt valamiféle egységes stílus, iskola. Az itt dolgozó alkotók tulajdonképpen függetlenek maradtak, de nyilvánvalóan volt köztük kommunikáció. Segítették egymás munkáját, tanácsot kértek és adtak, közösen jártak át a szemközti, Duna-parti kioszkba, ahol törzsasztaluk volt. De ha az itteniek egységként, iskolaként, irányzatként nem is léptek fel, mégiscsak elmondható, hogy százhúsz év magyar szobrászatának jelentős alkotásai készültek itt, s e művészeti ág egyik legfontosabb hazai helyszíne volt a Várbazár. Valamivel több, mint nyolcvan művész dolgozhatott az évek folyamán, de vendégként, látogatóként valószínűleg majdnem minden magyar szobrász megfordult a bazárban. Más művészeti ágak képviselői közül olyan jelesek jártak ide, mint Tersánszky Józsi Jenő, Berda József, Kodály Zoltán vagy Pilinszky János. Így aztán azt mondhatjuk, hogy a Budapest Galériának fontos volt megrendeznie ezt a kiállítást. Mert nem történhetett meg, hogy ez a hely nyomtalanul tűnjön el. De a galériások nem akartak állást foglalni a felszámolás helyes vagy helytelen voltának dolgában - mondta Szilágyi András, a köztéri képzőművészeti osztály vezetője. A Szöllőssy Ágnes által összegyűjtött tényanyag, amely pénz hiányában nem tudott katalógusként megjelenni, kitűnő adalék egy majdani Várbazár-történethez; ezen alapul a következő áttekintés is. Az Ybl Miklós tervezte Várbazár 1879-re épült fel. Az árkádsorban kialakított üzletekből hamar elköltöztek a kereskedők, mert vevő sem volt elég, s a falak nedvesedése sem használt az árunak. Állítólag megpenészedtek például az itt raktározott szőnyegek. "Ebből is látszik, hogy a magyar szobrász többet kibír, mint a perzsaszőnyeg", mondta erre Varga Imre, akinek itt volt műterme 1961-től, mégpedig a 15-ös számú. De a kereskedők után még nem mindjárt a szobrászok költöztek ide, mert az épületegyüttes északi szárnyában 1883 és 1888 között a "Budai nőipari tanműhely" kapott helyet, majd 1890-től 1895-ig itt volt látható a Történeti Arcképcsarnok (amely ma a Nemzeti Múzeumban van), s az 1890/91-es tanévtől egészen 1918-ig női festőiskola működött a falak között időszakosan, Deák Ébner Lajos vezetésével. Az első szobrász, aki műtermet kapott a bazárban, Stróbl Alajos volt, 1884-ben. Ő volt "az első magyar szobrász, kit az a kitüntetés ért, hogy megmintázhatta a királyt... A király, miután megtudta, hogy a fiatal művész műterem nélkül van, műtermet és lakószobát nyújtatott neki a budai testőrség épületében... A várbazári műtermek elkészültével elsők között volt, ki az államtól szép, kupolás műtermet kapott, mellette kis szobával" - írta Stróbl monográfusa, Suchy Tibor. A kiállításon látható egy vízfestmény erről a régi műteremről, amely leginkább talán télikerthez vagy valami kényelmes, rendetlen bohémszalonhoz hasonlított. Itt készült többek közt a Nemzeti Múzeum előtti Arany János-szobor mintája. Stróblhoz rengeteg tanítvány járt, közülük aztán többen maguk is kaptak helyiséget a mester szomszédságában.



Fadrusz János 1893-ban költözött ide, miután Stróbl Alajos műtermét megkapta. Hatalmas művei készültek e helyen: itt formázta például a pozsonyi Mária Terézia lovas szobrának egész alakos mintáját, és itt kezdte a kolozsvári Mátyás-szobor mintázását. Őt a Stróbl-tanítvány Ligeti Miklós követte 1899-től 1907-ig. Valószínűleg itt alkotta a városligeti Anonymust. Mellette olyan szomszédok tűntek fel, mint Holló Barnabás vagy Füredi Richárd (szintén Stróbl-tanítványok), akiknek művei ma például a millenniumi emlékművön láthatók. Holló Bocskaija kerülővel jutott a Hősök terére, mert előbb a Köröndön állt. Füredi három királyt is megmintázott az emlékműre (minden bizonnyal a Várbazárban): Könyves Kálmánt, II. Lipótot és Ferenc Józsefnek azt a huszáregyenruhás szobrát, amelyet 1919-ben összetörtek a forradalmárok. Fürediről mesélik, hogy 1947-ben műtermében halt meg, s több napig feküdt ott holtan. Míg élt, nemcsak dolgozott itt, de lakott is családjával. Nem túl fényes körülmények között. Egy 1936-os újságcikk így örökítette meg az itteni viszonyokat: "A Várbazár barlangműtermeiben egész sereg kitűnő szobrászművész húzódik meg. Hatalmas, barna papírral beterített üvegajtók mögé rejtőztek, elbújtak a világ elől... Fejük fölött a királyi kert domboldala tör a magasba, a pinceszerű nagy rókalyukakat felségesen kirakták téglával, elől ellátták bőven világossággal, de hátul virul bent a mennyezeten a penész, terjeng a doh, a fák és a növények gyökerei áttörtek a téglaboltozaton, s az esős évszakokban bőséges függönyeső öntözi a művészek hajlékát... Akárhogy fűtenek, a hegyben vájt üregben didereg az ember." Mégis, a Várbazárban műtermet kapni szinte csak kihalásos alapon lehetett. Volt, amelyiket csak ketten használtak a százhúsz év alatt, s volt, amelyik hétszer cserélt gazdát, például Stróblé. A műteremsoron Istók János dolgozott leghosszabb ideig, az 5. és 6. számú helyiségben 1896-tól 1972-ig. Itt alkotta Bem apó szobrát, amely ma a Bem téren áll. Érdekes sorsú emberek éltek a bazárban. Például Gách István, aki az első világháborúban orosz hadifogságba esett, Taskentbe került, s ott hadifogolyemlékművet, valamint az épülő székesegyház számára harminckét szobrot készített. Vagy Szilágyi Nagy István, aki 1954-ben borzasztó öngyilkosságot hajtott végre a 20. számú műteremben: kardot szúrt le a torkán. Felesége később ugyanott gázmérgezésben halt meg. A háború idején a műtermek hadállásokká váltak, László Péter műhelyébe például egy német tank vette be magát, s ott is maradt az ostrom végéig. Nyírő Gyula (a Nyírő Gyula kórház névadójának a fia) pedig kézigránátokat talált a bérleményében. A kiállítás fényképein megelevenedik a Várbazár élete. Berán Lajos műtermében látjuk a Petőfi-emléktáblát, amelyet mi már a Szép utca és a Kossuth Lajos utca sarkáról, a Landerer és Heckenast- házról ismerünk. Látjuk a szembeni kioszk asztalánál beszélgetni Huszár Imrét, Barta Lajost és Pál Mihályt. Találkozunk László Péterrel állatszobrai között. Megfigyelhetjük Kampfl József polc alatt függő (!) befőttesüvegeit, tele csavarokkal, Gulyás Gyulát Marilyn Monroe-val (csak a szoborral). És itt van Vilt Tibor margitszigeti Madácha, mert az is itt készült. A művészek sokáig maguk is próbálták megmenteni a Várbazárt. 1991 júniusában például tizenöten aukcióra ajánlották fel egy-egy művüket, s a bevételt az épületegyüttes felújítására adományozták. Vajon hová lett ez a pénz? Többségüknek mára sikerült új műtermet találniuk. Valakitől hallom, hogy Gáti Gábor zöldségesboltból alakított ki új műhelyt a Rezső téren. A bazárban öten tartják magukat: Nyírő Gyula, Kampfl József, Vígh Tamás és Szathmáry Gyöngyi, valamint Gulyás Gyula. Ők még pereskednek. Az öregek, akik még élnek, tele vannak emlékekkel, s ha valaki el nem mondatja velük, magukkal viszik örökre. Ez a mostani kiállítás sok mindent felszínre hozott. Ám épp rendezése alatt távozott az egyik régi lakó, Nagy Géza. Őt már a halál lakoltatta ki.

Forrás:Csordás Lajos 2003.03.25 nol.hu

 napi.hu 

CBA-üzlet nyílhat a közel tízmilliárd forintért felújított Várkert Bazár északi bazársorán, ugyanis a 10+5 éves hasznosításra kiírt kereskedelmi pályázatot a CBA Vár Gourmet Kft. nyerte meg - a céget a pályázat megjelenése után jegyezte be a cégbíróság.


A műemlék Várkert Bazár vagyonkezelője, a Várgondnokság Nonprofit Kft. május 23-án írt ki hasznosítási pályázatot - 30 napos jelentkezési határidővel - az északi bazársoron kialakítandó üzlet bérbeadására. Egy 235 négyzetméter alapterületű, kereskedelmi tevékenység folytatására alkalmas területre kerestek bérlőt, feltétel volt, hogy a pályázó hungarikumokat is áruljon, a termékek 80 százaléka magyar vagy Magyarországon gyártott legyen. A pályázat eredményéről a kiíró honlapján nem jelent meg közlemény, annak tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. honlapján, az egyéb pályázati közlemények rovatban közöltek egy rövid tájékoztatót. E szerint a 10 plusz 5 évre meghosszabbítható, határozott idejű bérletre szóló hasznosítási pályázat eredményesen zárult, a nyertes a CBA Vár Gourmet Kft.
(forrás:napi.hu)

Ma reggel robbant a hír, hogy a frissen felújított, Kerényi lapjában is megénekelt Várkert Bazár északi bazár során a CBA nyithat majd szuperüzletet. A 235 négyzetméteres terület legalább 10 évig lehet a kormáyközeli üzletlánc kezén.

Az északi szárny pályáztatásával kapcsolatban további érdekességek is kiderülnek a cikkből, például az, hogy egy olyan cég (a CBA Vár Gourmet Kft.) nyerte el a bérlet jogát, amit napokkal a pályázat meghirdetése után jegyzett csak be a cégbíróság. A pályázati feltételek között szerepelt, hogy az üzlet hungarikumokat is áruljon, a termékek 80 százaléka magyar, vagy Magyarországon gyártott legyen.

A cég tulajdonosai Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének a fia és az a CBA-tulaj Baldauf László, aki anno a hírhedt CBA-alkalmazottakat Békemenetre hívó körlevél egyik aláírója is volt. A nyertes bérlő köteles lesz majd a Magyar Hungarikum Bizottság hungarikum-listáján szereplő élelmiszereket árulni, szóval tokaji bor meg makói hagyma mindenképp lesz, a magyar akácról és a védőnői szolgálatról egyelőre nem tudunk.


A déli bazársoron vendéglátóegységet tervez kialakítani a Várgondokság Nonprofit Kft., 30 napon belül lehet benyújtani a pályázatoka

Baldauf László, a CBA elnöke


Várbazárt még Ferenc József adományozta a művészeknek, hogy itt műtermeket alakítsanak ki. Stróbl Alajos és Fadrusz János méltó utódai  manapság a CBA üzletlánc életművész tulajdonosai


Forrás:Szűcs Donát
 cink.hu 2014 07.12

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése