1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2014. február 28., péntek

UTOLSÓ NAP, UTOLSÓ ALKALOM (MÁSODIK RÉSZ)

GYÖNYÖRŰ KOCSMAI CSEND.......Az első világháború poklából nagyon sok vendéglős, pincér ,pikolófiú és vendég nem jött vissza, elnémultak a kerthelyiségek, nem , vagy sokkal halkabban szólt a sramlizene, megkezdődött a városrész agóniája.......






























Néhány kedvcsináló fotó a tetőtéri életképek megtekintéséhez, ahol a Tabán néhány híres személyiségének életrjzát követhetjük nyomon tablók, használati  tárgyak , kuriózumok kíséretében  szemléltető összeállításban. Néhány híresség: Kabon József vendéglős, Oravecz Paula írónő, Badovinszky Pál fotográfus, Benedek Samu mézeskalácsos Virág Benedek papköltő és így tovább.

  Egyetlen hiányosság, hogy Krausz Lipót, a Tabán legrégibb bormérésének , a Mély Pincének utolsó, egyben leghíresebb korcsmárosa , Krúdy tisztelője és barátja a felsorolásból  most kimaradt. Pedig fénykép ,vendégkönyv, sok ujságcikk, visszaemlékezés maradt fenn róla és kocsmájáról.Sebaj, majd legközelebb.....



Fotók:Kaszás Klári






9

HANGOSKÖNYV:KRÚDY GYULA-HÉT BAGOLY 13.RÉSZ






TIZENHARMADIK RÉSZ: A MARGITSZIGETEN


ELŐZŐ RÉSZEK

ELSŐ RÉSZ :                              A TÉLI VENDÉG

MÁSODIK RÉSZ:                       HŐSÜNK BAJBA KEVEREDIK 

HARMADIK RÉSZ:                     A BAJOK FOLYTATÓDNAK

NEGYEDIK RÉSZ                       A PESTI SZERKESZTŐ BAJAI

 ÖTÖDIK RÉSZ :                          AZ UDVARLÁS KÖNYVE


 HATODIK RÉSZ-.                         A BOLOND BÁRÓ LELKE

HETEDIK RÉSZ:                           AZ ÉLET VŐLEGÉNYEI

NYOLCADIK: RÉSZ:                    EGY  FEJEZET AZ UDVARLÁS   KÖNYVÉBŐL

KILENCEDIK RÉSZ :                  ÁLDÁSKA ISMÉT MEGJELENIK

TIZEDIK RÉSZ:                          LEONÓRA ELVISZI A TÚLVILÁGRA ÁLDOTT KEZÉT

TIZENEGYEDIK RÉSZ:               MIT MOND A VIRRASZTÓ?

TIZENKETTEDIK RÉSZ:         A HOLESOVSZKY CUKRÁSZDÁBAN



ÚJRA LESZ TABÁN MOZI...

Teljesen megújul, és megint kinyit a Tabán mozi
2014. február 27.
Szerző: hvg.h
    Tabán Kinotéka néven, felújított környezetben nyit ki újra Buda egyetlen művészmozija. Az intézmény még 2013 végén zárt be, akkor még nem lehetett tudni, mi lesz a mozi sorsa. Azóta kiderült, hogy a Budapest Film Zrt. a Budavári Önkormányzattal együttműködve, kulturális és szabadidős központként üzemelteti tovább a Tabánt.

Szerdán bukkant fel az interneten a hír, miszerint a Tabán mozi március 20-án újra kinyitja kapuit. A Tabán Kinotékára átkeresztelt intézménynek már külön honlapja és Facebook oldala is van.

Eddig csak annyit lehetett tudni, hogy a Budapest Film Zrt. üzemelteti majd a mozit, amely egy felújítás, valamint a szolgáltatási kör bővítése után tavasszal nyílhat meg újra – közölte korábban a Budavári Önkormányzat, amely a tervek szerint 5 millió forinttal támogatja 2014-ben a mozi működését.

Körösvölgyi Zoltán, a Budapest Film Zrt. cégvezetője a hvg.hu-nak megerősítette, hogy a Tabán Kinotéka március 20-tól fogad újra látogatókat. Az új név "egyszerre kifejezi az intézmény mozifunkcióját és utal a Tabánban - a korábbiakhoz hasonlóan - március 20-tól újból működő tékára is" - fejtette ki Körösvölgyi.

Korábban felröppentek olyan pletykák is, hogy a Tabán nem műsorrendi, tehát nem premier filmeket játszó moziként indul újra, ám ezt a híresztelést cáfolták a Budapest Film részéről. A Tabán Kinotéka műsorán ugyanúgy megtaláhatók lesznek az új premierfilmek is, igaz a mozi egy teremmel működik tovább. Ez az egy terem viszont komoly modernizáción esik át a megnyitás előtt, hiszen a Tabán ideiglenes bezárásának egyik fő oka éppen a vetítőtechnika elavultsága volt. A régi, hagyományos kópián ugyanis már nem forgalmaznak új filmeket, ezért a Tabán termét is felszerelik a modern DCI rendszerű digitális berendezéssel.

Körösvölgyi elmondása szerint a mozit amúgy is erősen leromlott, üzemszerű működésre alkalmatlan állapotban kapták vissza az addigi bérlőtől, a Grantfilm Kt-től. "Az üzemeléshez szükséges, teljes körű felújítást megkezdtük és március közepére befejezzük, a célunk az, hogy a Tabán igazi budai kulturális és szabadidős-kikapcsolódási térként működhessen" - fejtette ki a Budapest Film terveit Körösvölgyi.




A Tabán mozi még 2013 december 31-én zárt be, akkor járt le az addigi bérlő szerződése a tulajdonos Budapest Filmmel. A bezárás után azonnal civil kezdeményezés indult "Mentsük meg együtt a Tabán mozit" néven. A civil kezedeményezéshez majdnem 3000-en csatlakoztak a Facebookon. A csoport más mozikban elhelyezett plakátokkal és szórólapokkal hívta fel a figyelmet az utolsó budai művészmozi újranyitásának fontosságára. Olyan neves filmesek álltak a kezdeményezés mellé, mint Koltai Lajos, Bergendy Péter vagy Sára Sándor. Az újra kinyitó Tabán sorsa főleg azon múlhat, hogy a Facebookon aktív közösség a moziban nézőként is megjelenjen.



Forrás: http://hvg.hu/kultura/20140227_ujra_kinyit_a_taban_mozi

2014. február 27., csütörtök

AKKOR MÉG HÓ IS ESETT TÉLEN.......TABÁN 1910


Jobbról az Aranykakas utca torkolata, szemben a Hadnagy utca 1910 telén

UTOLSÓ NAP, UTOLSÓ ALKALOM..........(ELSŐ RÉSZ)



Az a gyönyörű, kocsmai csend

Utolsó nap, utolsó alkalom megnézni a most záruló kiállítást

Március 2.-án vasárnap 11 és 15 órakor tartja záró tárlatvezetését Saly Noémi múzeológus, a kiállítás kurátora

Nyolcvan éve kezdték bontani a Tabánt
Éppen nyolcvan éve, hogy a tekintetes székesfőváros verdiktje nyomán nekiugrottak legyalulni a Tabánt. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum minap nyílt kiállítása e kesernyés apropó örvén állít különösen méltó emléket a hajdani képét már csak halvány nyomokban őrző budai városrészne



A Tabán története: hogyan lett egy peckes városkából Budapest szégyene


A három térben elhelyezett tárlat első része a történeti összegzés után (a kurátor, Saly Noémi megfogalmazásában: „hogyan lett egy peckes városkából Budapest szégyene”) érdekes bontásban mutatja be a hajdan volt városrészt: mindenekelőtt tisztába teszi, miből, hogyan is éltek a tabániak az elmúlt évszázadokban. Mint megtudhatjuk, részben az utakból, a vizekből és az átkelőhelyekből, ami ismét igazolja a régi felismerést, miszerint erdő mellett nem jó lakni, ahol viszont sokan járnak kelnek, ott annál inkább. Új információ azonban, hogy a tabániak életében nemcsak a Duna és az azon 1767-ben és 1790-ben megépített két hajóhíd, valamint a part menti kocsiút, hanem az akkor még bővizű patakként csörgedező Ördög árok is fontos szerepet játszott. Főleg, ami a vízigényes bőripart illeti, nem mellesleg pedig azért is, mert afféle nyílt cloaca minimaként szolgált: egy hangulatos rajz tanúsága szerint a partján álló házakat úgy építették meg, hogy a fülkeszerűen kitüremkedő árnyékszékek pontosan a víz fölé essenek. A Lánchíd (1849) majd a Váralagút (1853) megnyitása után azonban már nem kellett a hajóhíd és az oda és onnan vezető utak is elvesztették jelentőségüket: a Tabán peremváros lett.

A következő tabló szövegéből és képeiből kiderül, hogy tisztességesen profitáltak a helyiek – kiváltképp a mosónők, fürdőszolgák, masszőrök, borbélyok, tyúkszemvágók és hasonló profilú kollégáik – a számos hőforrásból is, közelebbről a későbbi Rudasból, Rácból és Sáros-fürdőből, amelyből a Gellért nőtt ki, de a bel-budai borászatból még tisztességesebben. A korabeli fotókat nézve kiderül, micsoda pezsgő, víg élet alakult ki a tájon a borból egyenesen következőleg, amelynek híre és ára állítólag a tokajiéval vetekedett. A hangulatról leginkább talán az a kép árulkodik, amelyen Sándor Móric egyik lovas bravúrját örökítette meg a művész: az extravagáns gróf a bámész tömeg közepén és egy gigantikus hordó tőszomszédságában egyszerre két káci, azaz szőlőerjesztő kád fölött ugrat át játszi könnyedséggel. A konjunktúrának az 1884-es budai filoxéra járvány után azonban örökre vége szakadt.

A tárlat következőleg a tabáni katasztrófákról emlékezik meg, az 1810-es tűzvészről, amelyet egy Giergl nevű kádársegédnek nem köszönhetett a közönség (véletlen volt!), és amelyben 400 ház és 50 ember pusztult el, aztán az 1838-as dunai árvízről és a már hivatkozott Ördögárok 1875-ös pusztításáról: az ekkorra már leburkolt patak egy esőzés után úgy megáradt, hogy a fölé és mellé épült házakat egyszerűen darabokra törte –amint az ugyancsak szépen látszik az ábrázolatokon. A tabániak azonban ilyen szörnyű események után sem adták fel. A fertály az 1880-es évektől afféle „Budai Grinzingként” próbált meg tovább létezni, de jött a háború, amelyből a vendéglősök, pincérek és vendégek zöme nem tért vissza, a városrészben elhalkult a zene és beköszöntött a „gyönyörű kocsmai csend” (Krúdy Gyula). Az utolsó tabló a Tabán végóráit dokumentálja, tekintettel az 1962 és 1964 közti dózerolásra is, amelyet az Erzsébet híd újjáépítése miatt rendeltek el.

Bárkay Tamás| NOL| 2013. november 19.


Egyszóval, el kell jönni és még egyszer megnézni ezt a "gyönyörű kocsmai csendet", megsiratni a Tabán elmúlását, megnézni  festményeket és meghallgatni nevezetes élettörténeteket, megsímogatni a tabáni macskaköveket  és majd' elfelejtettem:

Megszemlélni nagyapám Szentkeressy Nagy Károly Ágost kottaszedő nyomdász fotóját az egyik földszinti tablón egy hajdanvolt tabáni szüret emlékeként................



EGY CSIPETNYI TABÁN SZENTENDRÉN



( Balkán fanatik )

HOGYAN ÚJUL MEG A SEMMELWEIS-HÁZ HOMLOKZATA?


ÁLLAPOTJELENTÉS A HÁZRÓL 2008-BAN
http://muemlekem.hu/muemlek?id=5



Semmelweis Ignác szülőháza, emeletes, copf, 1810 körül. Múzeum.
Emeletes sarokház, jelenleg szabadon álló, eredetileg zártsorú beépítéshez illeszkedő épület, körülépített udvarral, copf homlokzattal.
Keleti homlokzata 2+3+3+3+2 tengelyes, a középső tengelyben kapuval. A rizalitokat a szinteket összefogó lizénák tagolják, melyek a főpárkánynál kettős állókonzolokban végződnek. A főpárkány a középső és a két szélső rizalitban a konzolpárok közé függesztett levélfüzérekkel díszített, a közbenső rizalitokban fogrovatos kialakítású. A szintek között övpárkány húzódik. Az ablakok mindenütt szalagkeretelésűek, kifelé-befelé nyíló hatosztású ablaktáblákkal. Az emeleti ablakok mellvédmezőit copf levélfüzérek díszítik, míg a földszinten a középső és a szélső rizalitokban hasonló füzérek díszítik a szemöldökök fölötti táblázatokat. A közbenső rizalitokban az emeleti ablakok között táblázatok tagolják a falsíkot, a földszinten pedig a falmezők sávozottak. A kaputól balra a második tengelyben ajtónyílás. A szemöldökgyámos kapunyílást modern fémkeretes üvegfal és -ajtó zárja. A Sándor Móric lépcső felőli oldalhomlokzat az emelkedő hegyoldal miatt szabálytalan, földszintjének hátsó része a terepszint alatt van. Déli fala szabadon áll, mivel az egykor mellette álló ház elpusztult. Az épület hátsó oldala a hegyoldalba mélyed, csak az oldalszárnyak félnyeregtetőinek oromfala emelkedik a terepszint fölé.



A múzeum dolgozóinak fotója a felújításról:

"Elvesztettük a színünket, a legutolsó vakolatdarabot is leverték rólunk... Hullik égi, földi áldás mindenkire, aki be meri tenni a lábát hozzánk... A munkatársak lapos kúszásban közlekednek reggel, este. Reméljük 1 hónap múlva, amikor megnyithatunk, minden nehézséget kárpótol majd a szép, új homlokzatunk "



SZEMFÜLES OLVASÓ BEJEGYZÉSE A FACEBOOK-ON


E.G:

Életkép a magyar (khm) műemlékvédelem mindennapjaiból. A Szarvas tér és a Várkert Bazár között köztudomásúlag egy épület áll, egy 19. század eleji lakóház, amely mellesleg Semmelweis Ignác szülőháza is volt, és ma ennélfogva az Orvostörténeti Múzeumnak ad otthont. A ház műemléki védelmet (khm) élvez. Amióta a Várkert Bazár felújítása elindult, tehát elég hosszú ideje, a múzeum dolgozói folyamatosan könyörögtek, hogy a Bazárral egy füst alatt az ő épületük is kapjon műemléki felújítást, mert kívül-belül nagyon ráfér. Semmi érdemi válasz. Múlt héten viszont, a március végi ünnepélyes átadást előkészítendő, tartottak a helyszínen egy bejárást. Az a terv, hogy a miniszterelnök az Antall József-szobor közelében tart egy beszédet, és onnan vonul át a méltóságos vendégsereg a mintaszerűen felújított Várkert Bazárhoz. A bejáráson, úgy mesélik, az egyik apparatcsiknak hirtelen szemet szúrt a Semmelweis-ház. Ez meg mi, mondta állítólag, mi ez az omladozó vakolat? Csak nem képzelik, hogy ez előtt fog elmenni Orbán Viktor? Rögtön lett pénz és sürgedelem. Egy hétvége alatt felállványozták a homlokzatot, ami a homlokzat mögött van, azzal továbbra sem foglalkozik senki. Alighanem jobb is, mert a homlokzat (khm) felújítása épp most ott tart, hogy leverték a copf vakolatot. Tégláig. Aki arra jár, lefényképezhetné, nálam nem volt gép ma reggel.


Komment
S.N. 
 ...Két bombázás között vagy közvetlenül az ostrom után egyébként még így nézett ki (a szekér mögött látni a ház megmaradt felét): 






.... azért ez a "copf vakolat" költői túlzás. A Semmelweis-ház így nézett ki a felújítás és a múzeummá alakítás előtt (a fotó 1958 nyarán készült, én vagyok rajta a bátyámmal)...alapvetően nem sok maradt belőle...(S.N)




A Semmelweis-ház tehát most gyorstalpaló módszerrel megújul, legalábbis a homlokzata. Csak remélhetjük, hogy ez a sietség nem lesz a műemlékvédelem kárára és kampányidőszak utáni csendesebb időkben is jut pénz a teljes felújításra a lebontott Tabán egyik értékes és nevezetes háza tekintetében. Egyébként meg illő lenne , hogy a műemlékvédelem is beleszólhatna a felújítási pénzek elosztásába . A hírek szerint a Várbazárnál is a tervezettel ellentétben Patyomkin-falu módszerrel csak a régi épületek átadása történik meg április 3-án, L. Simon László kormánybiztos a teljes átadást augusztus végére prognosztizálja kilenc milliárd Ft -nagyrészt úniós  pénzekből finanszírozott-  összköltséggel.
(kassius)


2012-es állapot

Forrás:Facebook
 Fotók: Fortepan, 
Tabáni Helytörténeti Gyüjtemény 
 saját

2014. február 26., szerda

A HÉT FILMJE: AZ OKOS MAMA 1935

Az okos mama

fekete-fehér, magyar játékfilm, 74 perc, 1935 

rendező: Martonffy Emil
forgatókönyvíró: Békeffy István, Martonffy Emil
zeneszerző: Lajtai Lajos
operatőr: Gergelits Ferenc
vágó: Farkas Zoltán

szereplő(k): 
Kosáry Emmi (Tatár Éva)
Erdélyi Mici (Zizi, Tatár Éva lánya)
Komár Juliska (Kató, Tatár Éva lánya)
Törzs Jenő (Tabódy János, földbirtokos)
Kabos Gyula (Kaiser, operettszerző)
Dénes György (Dr. Havas Ervin, bankár, Zizi férje)
Páger Antal (Kállay Zolkó, földbirtokos, Kató férje)
Ráday Imre (Lederer Teddy báró)
Tolnay Klári (Erzsike, Tabódy lánya)

Tatár Éva primadonnának két felnőtt lánya van, erről persze udvarlói mit sem tudnak. A visszavonulásra készülő művésznő meglátogatja lányait, hogy okos asszonyi tanácsaival helyrehozhassa válságba jutott házasságukat. A férjek nagyon elégedetlenek az eredménnyel és visszasírják az eredeti állapotot. Kabos a filmben Kaiser, az operettszerző, aki végigkíséri a történetet és állandóan jegyzeteli a dialógokat és fordulatokat.





TÖRZS JENŐ

1906-ban végzett a Színművészeti Akadémián és a Thália Társaság színpadára került, ahol már ekkor jelentős szerepeket játszott. A következő évben Beöthy László szerződtette a Magyar Színházhoz, amelynek 1923-ig tagja maradt. Első nagy sikerét, Edmond Rostand Sasfiókjának Reichstadti hercegével aratta, másik hangos sikere a Hamlet címszerepe volt. Ettől kezdve folyamatosan vezető drámai szerepeket kapott. Innen a Renaissance Színházhoz, a Belvárosi Színházhoz majd a Vígszínházhoz vezetett az útja, de 1926-tól újra a Magyar Színház tagja. Neje, Fischer Rozália 1931. július 20-án elhunyt. Törzs 1928-ban szerződött ismét a Vígszínházhoz, majd 1932-ben visszament a Magyar színházba, ahol 1941-ig játszott. Ekkor a zsidótörvények miatt kénytelen volt visszavonulni a színpadtól. (Csortos Gyula ekkoriban a Magyar Színházban is játszott. Állítólag azt mondta egyik ismerősének, aki egy bemutatója miatt gratulált neki: „Szégyellje magát, hogy olyan színházba jár, ahol nem engedik játszani Törzs Jenőt.”)




Törzs Jenő sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-2-121.
Törzs 1945-ben szerződést kapott a Nemzeti Színháztól, megrendült egészsége miatt csak egy szerepben tudott színpadra lépni, és az ezt követő évben elhunyt.
Elsősorban színpadi színész volt, nagy prózai szerepeket játszott, hosszú évekig Csortos Gyulával egy színpadon. Bár azonos szerepkörben is feltűntek, ha egy darabban szerepeltek, Csortos mindig Törzs ellenlábasának szerepét kapta.
Játszott bonviván szerepet is, az Aki mer, az nyer című operettben, amelynek szövegét Rejtő Jenő írta, százötvenszer lépett fel Honty Hannával, de alacsony termete miatt a zenés színpadon nem érvényesült igazán. Ez volt az oka annak is, hogy a Nemzeti Színház hosszú ideig nem szerződtette le. Magassága a filmvásznon sokkal könnyebben volt korrigálható, ezért már a korai magyar némafilmekben is feltűnt. Az ezeket követő hangosfilmek szerepeiben (mint például a Meseautó Szűcs Jánosa) már nem csak elegáns megjelenése és színészi játéka, de orgánuma is érvényesült, nem véletlenül vált országos kedvenccé. 26 filmben és mintegy 250 színpadi szerepben tűnt fel.

Forrás:Port.hu
            Wikipédia

MÓDOSUL A VÁRBAZÁR VÉGSŐ ÁTADÁSA

A  korábbi hírekkel ellentétben csak a régi épületek felújítása fejeződik be ,így csak az első ütem készül el áprilisra. Az újonnan épülő részek befejezése előreláthatólag augusztus 25-re van előirányozva, így bekövetkezett az, amit többen hangoztattak: -ilyen feszített ütemben és ilyen rövid határidővel nem lehet  teljesíteni egy kilenc milliárdos beruházás megvalósítását. Az építkezés finanszírozása döntően európai úniós forrásokból valósul meg




STOP.HU


A kormány egyetértett a Várkert Bazár rekonstrukciójának véghatáridejéről szóló módosítással, a beruházás befejezését 2014. augusztus 29-re tűzték ki - olvasható a csütörtöki Magyar Közlönyben.


A Várkert Bazár rekonstrukciójáról és a Budai Várnegyed hosszú távú fejlesztéséről, valamint a budavári királyi kertek revitalizációjáról, a Budai Várnegyed és környékének közlekedési problémáinak rendezéséről szóló 2011-es kormányrendeletben korábban 2014. március 30. szerepelt.


L. Simon László kormánybiztos, az Ybl Emlékbizottság elnöke januárban az MTI-vel azt közölte, hogy az Ybl-emlékév egyik kiemelkedő eseménye a Várkert Bazár átadása lesz, a rekonstrukció első üteme március végére készül el, és április 3-án a tervek szerint a miniszterelnök avatja fel a Várbazárt.


A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a rekonstrukció első üteme az Ybl által tervezett részek felújítását tartalmazza, így a régi, helyreállított épületek átadása történik meg áprilisban. Ezt követően az új részek építésével folytatódik a munka. 



A több mint 9 milliárd forintból megvalósuló program az európai uniós támogatáson felül kormányzati forrásokkal is kiegészült.


HANGOSKÖNYV:KRÚDY GYULA-HÉT BAGOLY




TIZENKETTEDIK RÉSZ:         A HOLESOVSZKY CUKRÁSZDÁBAN


ELŐZŐ RÉSZEK


  ELSŐ RÉSZ :                              A TÉLI VENDÉG

  MÁSODIK RÉSZ:                       HŐSÜNK BAJBA KEVEREDIK 

HARMADIK RÉSZ:                     A BAJOK FOLYTATÓDNAK

NEGYEDIK RÉSZ                       A PESTI SZERKESZTŐ BAJAI

 ÖTÖDIK RÉSZ :                          AZ UDVARLÁS KÖNYVE


 HATODIK RÉSZ-.                         A BOLOND BÁRÓ LELKE

HETEDIK RÉSZ:                           AZ ÉLET VŐLEGÉNYEI

NYOLCADIK: RÉSZ:                    EGY  FEJEZET AZ UDVARLÁS   KÖNYVÉBŐL

KILENCEDIK RÉSZ :                  ÁLDÁSKA ISMÉT MEGJELENIK

TIZEDIK RÉSZ:                          LEONÓRA ELVISZI A TÚLVILÁGRA ÁLDOTT KEZÉT

TIZENEGYEDIK RÉSZ:               MIT MOND A VIRRASZTÓ?




FASSEL OUSA FERENC: TABÁNI ÁLOM


2014. február 25., kedd

ITT VAGYUNK AZ AVARNÁL ANNO 1912




Ismert és kedvelt hely volt  Tabánban az Alsó-Avar Vendéglő  Avar László vendéglője (nem tévesztendő össze a Felső Avarral, melyet testvére Avar Mihály vezetett, hol kiváló halászlevet és ürmösbort mértek. A vendégek azért szerettek ide járni, mert a közeli templom időmérője állandóan fél nyolcat mutatott, így otthon könnyedén hivatkozhattak  arra, hogy ők hitük szerint időben indultak el – a késésről a toronyóra tehet…(Saly Noémi: Kiskocsma,kispörkölt, kis korsó sör)

HANGOSKÖNYV:KRÚDY GYULA -HÉT BAGOLY







TIZENEGYEDIK RÉSZ: MIT MOND A VIRRASZTÓ?


ELŐZŐ RÉSZEK


  ELSŐ RÉSZ :                              A TÉLI VENDÉG

  MÁSODIK RÉSZ:                       HŐSÜNK BAJBA KEVEREDIK 

HARMADIK RÉSZ:                     A BAJOK FOLYTATÓDNAK

NEGYEDIK RÉSZ                       A PESTI SZERKESZTŐ BAJAI

 ÖTÖDIK RÉSZ :                          AZ UDVARLÁS KÖNYVE


 HATODIK RÉSZ-.                         A BOLOND BÁRÓ LELKE

HETEDIK RÉSZ:                           AZ ÉLET VŐLEGÉNYEI

NYOLCADIK: RÉSZ:                    EGY  FEJEZET AZ UDVARLÁS   KÖNYVÉBŐL

KILENCEDIK RÉSZ :                  ÁLDÁSKA ISMÉT MEGJELENIK

TIZEDIK RÉSZ:                          LEONÓRA ELVISZI A TÚLVILÁGRA ÁLDOTT KEZÉT




2014. február 24., hétfő

HORVÁTH ISTVÁN :TABÁN KÉPEI



Születtem Alcsútdobozon 1954-ben, második fiúgyermekként. Édesapám földmérö, édesanyám postai segédtiszt. Az alapiskolámat szülöfalumban, a középiskolát Bicskén végeztem. Már ekkor élénken érdeklödtem a művészetek iránt. Komoly vágyam lett a képzömüvészeti vagy az iparmüvészeti pályára állás, azonban a jövöbeli jobb megélhetés reményében mégis az építészetet választottam. 1975-ben szereztem diplomát a pécsi Pollack Mihály Müszaki Föiskolán. Elsö munkahelyem is Pécshez kötött. Itt házasodtam meg. Azóta Kozármislenyben élek dolgozok és alkotok. Két leánygyermek édesapja és egy „tündérke” boldog nagypapája vagyok.
    A festészetet sohasem tanultam. Amit tudok azt öneröböl és nagy szorgalommal, rengeteg gyakorlással értem el. Folyamatosan képeztem magam. Munkáim nem a folyamatos alkotásból születtek, hanem amikor késztetést éreztem akkor festettem, de akkor viszonylag sokat egyszerre. Néhány olajkép és ikon után, tizennégy évvel ezelött próbálkoztam elöször az akvarell technikával. Rengeteg gyakorlás és kísérletezés kellet ahhoz, hogy eredményt tudjak felmutatni. Mára már nagyon is jellemző képi arculatot és színvilágot hordoznak festményeim, elsösorban a természetből merített témákból. Nagy hatással volt rám szülöföldem Vértesalja és a baranyai tájak, elsősorban Orfü kifogyhatatlan és mindig megújulni tudó természeti szépsége. Néhány villantásnyi ecsetvonás jutott a külhoni élményekből is, de a hazai táj szeretetét semmi nem múlhatta felül.

     2003-ban meghívást kaptam egy képzömüvészeti alkotó táborba a boszniai Tuzla város melletti kis horvát hegyi falu müvészetpártoló közösségétől, ahol több magyar és külhoni festövel alkothattam és szereztem máig ható élményeket. Az ott készült olajképek helyi tárlaton kerültek bemutatásra.

    A közelmúltban lehetöségem nyílott az Orfün készült alkotásokat helyben kiállítani az általam tervezett polgármesteri hivatal dísztermében. Továbbiakban lehetöségem nyílt (2010 szeptemberében) Pécsett a Csorba Gyözö Megyei-Városi könyvtárban, lakóhelyemen (2010 decemberében) Kozármislenyben, illetve (2011 októberében) Pellérden megszervezni egy-egy kiállítást.

      Komoly mecénási háttér és persze a családi biztatás is kellett ahhoz, hogy másokkal is meg tudjam osztani az általam színekkel és formákkal megfogalmazott képi világot.