1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2014. március 30., vasárnap

A DALRA FAKADT KORCSMA

                                                                                              Saly Noéminek ajánlva 

Régi fénykép maradt rám nagyapámról. Valahol a Tabán tetején  a Czakó utca táján 1900-körül  népes csoport gyülekezett,hogy lefotografáltassa magát, vegyesen férfiak, nők-elegánsan kiöltözve, ünnepélyes arcot öltve. Balszélen kackiás bajszú tamburmajor kinézetű úriember körtáblát tart magasba-rajta felirat: TABÁNI DALOSKÖR . Vállán átvetett széles szalagon szintúgy ott virít a  dalkör neve.


Balszélen kackiás bajszú tamburmajor kinézetű úriember körtáblát tart magasba-rajta felirat: TABÁNI DALOSKÖR . Vállán átvetett széles szalagon szintúgy ott virít a  dalkör neve.

    Sokáig ennyi volt ,amit  a csoportról tudni lehetett. Azután a Tabán Társaság könyvbemutatóján kezembe került Tölgyesi Levente : Tabáni Énekkar Egyesület c . kötete,ahol ez áll:

"Fenti énekkar( Tabáni Énekkar Egyesület) keletkezése előtt a kerületben már voltak énekkarok, amelyeket ügybuzgó egyének szerveztek de ezen énekkarok  működése az alapítók távozásával megszűnt. Ilyen volt a Tabáni Egyházi Énekkar, amelyet Kehrer Béla volt tabáni egyházi karnagy vezetett, az I.kerületi Népszövetségi Énekkar,amelyet boldogult Bach Ferenc ny.járásbíró, a népszövetség akkori igazgatója vezetett és a Tabáni Daloskör, amely  egyesületi formában működő férfikar s karnagya ma is (1920) Kaszás Gyula NEMZETI ZENEDE-i titkár."
Kaszás Gyulára vonatkozó legkorábbi adatot a BCzLj-ben*
találtam, akkor az óbudai " Dalfüzér" dalegylet karmestere.(1909-1916 között)

A könyvbemutatón átadtam  Völgyesi Leventének nagyapám   fényképét,- aki nagyon köszönte ,dedikálta is írását ,de a Tabáni Daloskörről többet nem tudott.
A fotó mindenesetre cáfolja,hogy a Daloskör csak   férfikar lett volna-a hölgyek malomkerékkalapjuk alól teljes jogú tagként néznek a fotográfus lencséjébe.
Nemrégen egy kedves ismerős segitségével  rátaláltam a   Zenetörténeti Intézet  honlapján egy meghírdetett koncertjükre:



1901 NOVEMBER  29-ÉN  A TABÁNI DALOSKÖR KEDÉLYES DALESTET TART A TABÁNBAN CSEND UTCA 12 SZÁM ALATT  
Műsoron:
Huber Károly : Dalünnepen  ( Tabáni Daloskör,vezényel Darabos Pál)
                            Kuplé              (Häuser Ferenc  ének
Lányi Ernő:       Régi nóta        ( Tabáni Daloskör,vezényel Darabos Pál)
Verdi, Giuseppe: Bordal         (Tabáni Daloskör,vezényel Darabos Pál)
Rieger: Dalos induló                  (Tabáni Daloskör,vezényel Darabos Pál)


Nagyapám ezidőtájt fiatal házasként a Tabánban lakott, az Árok utca 29-ben ,egy kádármester albérlőjeként és az Athenaum nyomdában betűszedő segédként dolgozott. Talán már ekkor vonzódott az énekkari tevékenységhez. Kaszás Gyula karnagy korábban , a század végén a nyomdászok és betüöntők kórusának karnagyaként működött, talán innen ismerték is egymást Nagyapám később az Athenaum énekkarának leltárnoka volt.


Athenaeum dalegylet. VH, Bákóczi-út 54. — Elnök:

Banschburg Viktor. — I. alelnök: Wózner Ignácz. —

II. alelnök: Kovács Árpád. — Jegyző : Kalzer Géza. —

Pénztáros: Bujnovszky Bezső. — Ellenőr: Anton

Gyula. — Leitárnok : Szentkeresy Károly. — Karnagy:


Stark Henrik.(1911)


A Dalegylet karnagya 1901-02 évben az a Huber Sándor**, aki később nótáskönyvet adott ki "A vérem is muzsikál " címmel



Most kezdődik a, most kezdődik a, most kezdődik a tánc.
Most kezdődik a, most kezdődik a, most kezdődik a tánc.

Gombház sebaj, ha leszakad, leszakad,
Lesz más, amelyik ott marad, ott marad,
Rózsám ha tudnád amit én, amit én,
Ki babája vagyok én, vagyok én!

Most végződik a, most végződik a, most végződik a tánc.
Most végződik a, most végződik a, most végződik a tánc.

Rózsám, de szédül a fejem, a fejem,
Nótával teli a szívem, a szívem,
A vérem is csak muzsikál, muzsikál,Kivilágos virradtig áll a bál.


Ugye ismerős?












Huber Sándor nótáskönyve 1911-ből






A Tabáni Daloskör előadásának második számaként egy kuplé szerepel. Legyen modjuk az alábbi dalocska ,melynek érdekessége,hogy az előadót Huber Sándor kiséri zongorán





Visszatérve a dalesthez, több dolog is kiderül a meghívóból

1. SZERZŐK

Huber Károly (Hubay Károly, Varjas, 1828. július 1. – Budapest, 1885. december 20.) karmester, zeneszerző, hegedűművész, pedagógus, Hubay Jenő édesapja.
 A Nemzeti Dalkörnek, illetve az országos Magyar Daláregyesületnek volt a karnagya
1852-től 1885-ig volt hegedűtanár a Nemzeti Zenedéban és a Zeneakadémián, 1884-től kamaraegyütteseket és kórusokat vezetett, mely tevékenységre Liszt Ferenc ajánlotta őt. Többnyire hangszeres és vokális zeneműveket írt, művei között vígoperák, dalművek és operettek is megtalálhatóak.

Lányi Ernő

Budapest, 1861. július 19. – Szabadka, 1923. március 13.) tanár, karnagy, zeneszerző, a miskolci és a szabadkai Zeneiskola igazgatója, a Szent Teréz székesegyház karnagya, az iparos dalárda vezetője, a szabadkai városi zenekar és a Szabadkai Filharmónia megalapítója.
Lányi amellett, hogy igazgató, karnagy, kórusvezető is volt, maga is koncertezett, komponált is, sőt népszerűsítő előadásokat is tartott a Szabad Líceumban. Ezekre a Lányi-estekre tömegesen látogattak el az emberek, de a háború kitörésével megcsappantak a kulturális események. Lányi ekkor már betegeskedett. 1919-ben kérte nyugdíjaztatását, 1919 után még elment Erdélybe, ahol Szatmárnémetiben a Filharmóniai Társaság egyik alapítója és igazgatója volt,[1] 1923-ban halt meg Szabadkán.A Romániai Magyar Dalosszövetség holta után adta ki Petőfi c. – Pósa Lajos nyomán keletkezett – vegyes karát, valamint Régi nóta, híres nóta c. férfikari népdalegyvelegét (Kolozsvár, 1932)



Lányi Ernő híres nótája

Tavasz elmúlt a rózsára
Lehullott a szép virága
Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos
Lesz hazádnak szabadsága!

Mi neked fáj , nekünk is fáj,
Sorsunkat viselni bajos,
De Istenünk segítni fog,

Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos!

Mi neked fáj , nekünk is fáj,
Sorsunkat viselni bajos,
De Istenünk segítni fog,

Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos!



Kosztolányi Dezső: Lányi Ernő

( nekrológ részlet)

Szabadkán halt meg, hatvankét éves korában. A helyi lapokban olvasom: "A magyar zene nagy halottjának, Lányi Ernőnek temetése hétfőn délután folyt le ezrekre menő tömeg részvételével a Kralj Petar-utcai gyászház udvarán. Subotica társadalmának minden rétegéből megjelentek a gyászolók. A sírnál a Munkás dalárda elénekelte a Régi nóta, híres nóta...kezdetű Lányi-dalt és mindenki sírt.



  Nem volt "szakember" a szó nyárspolgári értelmében, hanem művész, kit a szavak is megbabonáztak. Dalszövegeket kért, melyekben "fülemülefütty" van és pacsirtaszó." Múltjával a magyar népdal formanyelvében gyökerezett. Később mesterien megzenésítette Ady "Szeretném, ha szeretnének..." kezdetű versét, Ignotus dalait.
Két művész lakozott benne: egy zeneszerző, kit mindenki ismert s egy költő, kit csak kevesen ismertek. Verseket írt a magyar népdal e törzsökös művésze német nyelven. Lehet, hogy az idegen forma izgatta. Évtizedekkel ezelőtt megjelent egy német verses könyve, névtelenül: Consonanzen und Dissonanzen eines ungarischen Musikers. - Hagyatékában hatalmas kötetre való német kéziratot leltek, melyet most olvastam. Költemények ezek, a goethei parabolák, glossák és aforizmák zárt formájában, a Westöstlecher Divanra emlékeztető humorra, frissességgel, s némi schopenhaueri ízzel is, melyekbe egy élet lehiggadt tapasztalatát, emberismeretét, keserű tanulságait foglalta. Följegyzések az emberek butaságáról, hiúságáról, éles, pár soros szatírák. Egy öreg zeneszerző különös látomása a pokolról. Millió skálázó, zenétől dühödt Valkűr kalimpál a lehangolt zongorán. Gúny, mindennek és mindenkinek megbocsátó szomorúság, bölcs jóság. Nem dalszövegek. Kiegészítője annak a művészetnek, melyben érzelmi életét élte ki. Az értelem muzsikája.
Egész művészet volt s egész lélek. Megindultan gondolok rá, ki hozzátartozott fiatalságomhoz s emléke most harmonikusan fut át idegzetemen, mint gyönyörű dala, "Az Üllői-úti fák."

Verdit nem kell bemutatni, Rieglerről meg nem találtam semmit. De így is feltünő a repertoár szinvonala.

2.Helyszín

Történt mindez a Csend utca 12-ben, a Tabán tetején, közel a tabani temetőhöz, hiszen a temető közelsége miatt miatt nevezték az utcát  Csend utcának. Tabán kultúra kedvelő közönsége összegyűlt ,hogy a helyi daloskör előadásában meghallgassa Verdi bordalát.
Kíváncsivá tett a helyszín.Bizonyára iskola, vagy templom, egyesületi központ lehet. Utánanézem.

Nem fogják elhinni, de bizony így van. A zenei élményre szomjúhozó közönség egy tabani kiskocsmában gyülekezett. Divald József  bormérése  adta a helyszínt. A derék bormérő korábban (1894-től) a Döbrentei utca 4-ben vezetett kocsmát ,1898-től működött  a Csend utcában. 1902 után a Bp.VII.Dembinsky u. 34-be távozott

Át kell értékelni fogalmainkat a tabáni  kiskocsmákról, ahol bizonyára nem volt ritka a hasonló előadás

és  ahol nem csak Gerstl bácsi pajkos stanzái csendültek fel azidőtájt, hanem Verdi Ernani-jának Bordala is, gyengéd célzással  az előadás helyszínére.
 A kor népszerű magyar és külföldi szerzőinek felvonultatásával tényleg egy kedélyes és nívós dalest lehetett és az előadás végén bizonyára koccintott is hallgató és előadó Divald korcsmáros uram jófajta borával.





Rég lebontották a házakat, a Csend utca és a tabáni temető is csak emlék, de ha ránézek  nagyapám fényképére, előttem , botfülű kései ivadék előtt felcsendül a daloskör   erőteljes férfi- és lágy női hangjain   a "Régi nóta híres nóta" és száll, magasan száll a tabáni lejtő felett       

    Lányi Ernő
Régi nóta, híres nóta cseng fülembe,
Régi nóta, híres nóta cseng fülembe,
Régi cigány, híres cigány hegedülte.
Ahány legény, ahány leány, mind dalolta,
De szép is volt az a nóta, az a nóta!

Régi nóta, híres nóta elfeledve,

Régi cigány, híres cigány eltemetve.
Nincs ki húzza, nincs ki járja, más a nóta,
A világ is más azóta, más azóta!
                                                                                                                                                                                                                                                              


JEGYZETEKK, FORRÁSOK

Dalárda

A férfiak énekegyesületi szervezete. A dalárdák a XVIII. sz.-ban Angliában alakultak ki, majd német közvetítéssel 1840-től hazánkban is elterjedtek. A városok polgárságának múlt századi magyarosodásához részben a népies dalirodalom ápolásával, részben hazafias egyesületi életükkel járultak hozzá. 1867-től Országos Daláregyesületet alkottak, amelynek első országos karnagya Erkel Ferenc lett. A dalárdák nagy hatással voltak a gyári munkásénekkarok kialakulására. Az új magyar kórusirodalom hatására és Kodály Zoltán kezdeményezésére a dalárdák sorra átalakultak öntevékeny vegyes karokká.
A közös éneklésre vállalkozók csoportja, akik nemcsak a maguk gyönyörűségére énekelnek, hanem környezetük ilyen irányú zenei igényét is kielégítik. A mai értelemben vett énekkari hagyományok Angliába vezetnek. Művészete tetőpontját a reneszánszban érte el. E korszak énekkari zenéjét - nagy alkotójáról - Palestrina-stílusnak is nevezik. A barokk zene hatalmas műformáiban a zenekar és az énekkar egyforma szerepet kap. A magyar énekkari mozgalmat Kodály Zoltán és Bartók Béla művei segítették világszínvonalra.
Összetétel szerint megkülönböztetünk vegyes kart, férfikart, leánykart, gyermekkart, fiúkart. Ebből adódóan a hangmagasság és az énekelhetőség bizonyos mértékig kötött. Az énekkar szólamai: szoprán, alt, tenor, basszus. A kis létszámú énekkar neve kamarakórus, ekkor a szólamok létszáma 2-3 fő. Az énekkar működését, fenntartását intézmények, társ. szervek, üzemek, vállalatok biztosítják. A hivatásos énekkarok mellett igen sok az amatőr, műkedvelő énekkar, nagy részüket az iskolai és ifjúsági együttesek alkotják.

-http://mek.oszk.hu/01600/01645/html/index.htm
-Budapesti Könyvnyomdászok és Betűöntők Egyletének Dalköre
-Völgyesi Levente: Tabáni Énekkar Egyesület
-Huber Károly-Wikipédia
-Lányi Ernő - Wikipédia
-Zenetudományi Intézet-http://db.zti.hu/koncert/koncert_Adatlap.asp?kID=1506
-Dittrichné Vajtai Zsuzsanna
You Tube:-Verdi-ERNANI-BORDAL
BCzLj- Budapesti Czím és Lakjegyzék 1873-1928
** Huber Sándor Bp., 1875–?): zeneszerző, karmester, népszerű dalgyűjtemények szerkesztője. Tanulmányait a Nemzeti Zenedében végezte. 1909-től a Steinhardt mulató karmestere nyolc évig, majd a Muskátli Kabaré, 1920-tól 1924-ig a Royal Orfeum, 1924–27-ben a Kis Komádia, 1933-ig ismét a Steinhardt Színpad karmestere volt. Mint zongorakísérő számtalan hangversenyen szerepelt. Szerzeményei sanzonok, kuplék, magyar nóták, táncdalok, főleg Harmath Imre és Mihály István verseire.





kassius

2014. március 24., hétfő

EGYEDI FOTÓK A TABÁNRÓL

 Fehérsas tér


Hadnagy utca



Hadnagy utca


Hadnagy utca -Jakab lépcső


Gyerekek a Kereszt téren 1914


Kereszt tér


Komló utca 36



Foghíjas telek  Kőmüves utca 16-tal szemben

2014. március 1., szombat

AZ AUGUSZT CSALÁD TÖRTÉNETE A TABÁNBÓL INDULT EL



Mézédes dinasztia - Az Auguszt család története


A legnevesebb magyar cukrászdinasztia, az Auguszt család öt generációjának történetét eleveníti fel új kiállításán a 

Magyar kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum a Marczibányi téri Művelődési Központban. 

A vitrin ezúttal viszonylag kevés, a szöveges-képes információ viszont rettentően sok: a családi históriák és a gasztrokultúra iránt az átlagosnál élénkebben érdeklődők alaposan ki lesznek elégítve.



Az Auguszt család családi archívuma


A legenda 1836-ban kezdődött, ekkor látta meg a napvilágot a későbbi alapító, Auguszt Elek, a kies Besztercebányán. 1860 táján költözött át Budára, közelebbről a Tabánba, még közelebbről a mai Dózsa György tér egy korábbi pontjára, ahol 1870-ben nyitotta meg kisüzemét. Ő lett a hányatott sorsú városrész első cukrásza, még annak ellenére is, hogy kezdetben csak dropszot, azaz cukorkaszerű édességet árult, nejével, Strebek Erzsébettel kart karba öltve.

Auguszt Elek 1881-ben halt meg agyvérzésben, a vállalkozást özvegye vitte tovább, nem feledkezve meg a harmadik fiúról, Józsefről, akit már húszéves korában munkára fogott. József a krónika szerint ennek olyan nagyon nem örült. Becsülettel kitanult mindent, ami a szakmához kellett, sőt, valójában a művészi pálya vonzotta (az 1896-os millenniumi kiállításon elismerő oklevelet kapott az elrabolt lányt megmentő Szent László előtt tisztelgő szobráért).
Csokoládé a katonának


Az Auguszt család családi archívumaAz örökölt szakmában is bőven megállta a helyét, a cukrászatot összekötötte egy teasüteménygyárral (ilyen édességet addig nem készített hazai üzem), majd még két újabb boltot nyitott a Krisztinavárosban, utóbb pedig egy nyári helyiséget (pavillon) a Hidegkúti úton. Az első világháborúban ő volt a hadsereg hivatalos csokoládébeszállítója, de egyszer fent, egyszer lent: a Tanácsköztársaság minden szempontból felejthetetlen napjaiban csupán üzletvezetőként működhetett közre államosított üzletében, egy népbiztos simogató keze alatt.

Miután az élet visszatért a maga régi kerékvágásába, József szállodát vett Abbáziában (Opatija), később gyümölcsöst a zavartalan mandulaellátás érdekében: jó ötlet volt, mert jött a második világháború a maga rettentő élelmiszerhiányával, de mandulatej volt bőven, abból csináltak uzsonnakávét, egészen addig, amíg az Attila úti üzletet szét nem bombázták.
Lisszabontól Taktaszadáig

        

Az Auguszt család családi archívuma József 1948-ban halt meg, a stafétát Elemér fia vette át, aki a harmincas években Haueréknél, majd a lisszaboni Garrett cukrászdában szerzett gyakorlatot. Rendkívüli kézügyességgel megformált karamellás rózsái akkora sikert arattak a portugálok köreiben, hogy Auguszt készítményeit (magyar) nemzetiszín szalaggal díszítve szervírozták. 1942-ben, a londoni Dorchester hotelből tér vissza, ámbár majdnem egyenesen a frontra. 1947-ben végre összeházasodott szíve régi választottjával, Olgával, akitől három gyereke született: Anna, Olga és József. De megint nem örülhetett sokáig: üzletét 1951-ben államosították – ebből lett az ugyancsak szép karriert befutó Déryné cukrászda –, ráadásul ugyanabban az évben az egész családot kitelepítették, Taktaszadára, egyetlen szobába.

A vér azonban nem válik vízzé: a családi emlékezet szerint karácsony előtt két kiló cukor fejében egy kiló szépen csomagolt szaloncukorral örvendeztették meg a falubelieket. 1953-ban szabadultak. Elemér 1957-ben kapott szocialista iparengedélyt, ekkor nyitotta meg híres Fény utcai üzletét, a kofák és a vásárlók nagy örömére, akik nem voltak restek sorba állni pompás habos kávéjáért.
A majdnem eredeti kuglóf

A negyedik generáció férfi reprezentánsa, József az 1970-es években továbbfejlesztette és kicsinosította a Fény utcai boltot. Az Auguszt ekkortájt hetvenféle édességgel és háromféle pogácsával kápráztatta el a nagyérdeműt, sőt, újra elkezdte árulni a régi cukrászda ikonikus delikátját, a jó öreg kuglófot – az eredeti recept ugyan elveszett, de addig kísérleteztek, amíg ki nem jött egy ahhoz méltó másolat.

           

Az Auguszt család családi archívumaA nővér, Auguszt Olga 1992-ben mestervizsgázott. Az édesszájú publikum többek között a farkasréti Pavilont köszönheti neki – ahol olyan cukrászati újdonságokkal találkozhatni, mint például a francia eredetű Hantás Flóra – és a Kossuth Lajos utcai egységet, az egyedüli helyet, ahol az Elemér 80. születésnapjára megkomponált E80 tortához hozzá lehet férni, és ahol egész évben lehet bejglit kapni. Olga három lánya közül Flórából és Augusztából lett cukrász – ők tehát most a jövő zálogai –, Franciska a cég jogi ügyeivel foglalkozik.
    A látogató Auguszték tárgykultúrájából is kap némi ízelítőt, megszemlélhető többek között néhány elegáns porcelán kiegészítő, régebbi és újabb desszertesdobozok, látható több míves süteményfogó csipesz, több ódon és újabb keletű csomagolópapír és persze számos nyálcsordító menüsor.


Bárkay Tamás| NOL| 2014. február 28. 



 FOTÓK A KIÁLLÍTÁSRÓL:
































HANGOSKÖNYV:KRÚDY GYULA :HÉT BAGOLY


TIZENNEGYEDIK RÉSZ:A NEMZETI SZALON- BELI DÁMA



ELŐZŐ RÉSZEK

ELSŐ RÉSZ :                              A TÉLI VENDÉG

MÁSODIK RÉSZ:                       HŐSÜNK BAJBA KEVEREDIK 

HARMADIK RÉSZ:                     A BAJOK FOLYTATÓDNAK

NEGYEDIK RÉSZ                       A PESTI SZERKESZTŐ BAJAI

ÖTÖDIK RÉSZ :                          AZ UDVARLÁS KÖNYVE


 HATODIK RÉSZ-.                         A BOLOND BÁRÓ LELKE

HETEDIK RÉSZ:                           AZ ÉLET VŐLEGÉNYEI

NYOLCADIK: RÉSZ:                    EGY  FEJEZET AZ UDVARLÁS   KÖNYVÉBŐL

KILENCEDIK RÉSZ :                  ÁLDÁSKA ISMÉT MEGJELENIK

TIZEDIK RÉSZ:                          LEONÓRA ELVISZI A TÚLVILÁGRA ÁLDOTT KEZÉT

TIZENEGYEDIK RÉSZ:               MIT MOND A VIRRASZTÓ?

TIZENKETTEDIK RÉSZ:         A HOLESOVSZKY CUKRÁSZDÁBAN

TIZENHARMADIK RÉSZ:   A MARGITSZIGETEN


TIZENNEGYEDIK RÉSZ:A NEMZETI SZALON- BELI DÁMA

CSULAK ELEMÉR: TABÁN ÉS A KIRÁLYI VÁR A NAPHEGY FELŐL NÉZVE