1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2015. április 26., vasárnap

RÉGI IDŐK MOZIJA


Betétdal a PILLANATNYI PÉNZZAVAR c.filmből .Énekel Szeleczky Zita és Básti Lajos,valamint Dénes György.



2015. április 23., csütörtök

MINDEN AMIT TUDNI AKARSZ A KADRKÁRÓL



Hosszú időn át, az elmúlt évszázadokban a magyar szőlészeti és borászati kultúránk meghatározó fajtája volt a kadarka. Ki ne hallott volna már a híres budai (Tabán), csongrádi, kiskőrösi, soltvadkerti, szekszárdi, vaskúti és villányi kadarka borokról, vagy az Egri és a Szekszárdi Bikavérről, melyek egyik alkotója a kadarka ma is. Az 1960-as évektől indult nagyüzemi tömegtermesztés majdnem elfeledtette velünk ezt a fajtát, de szerencsére több borvidéken a szőlőt kedvelők megtartották ültetvényeikben és ott megmenekült a kipusztulástól. A fajta nem magyar eredetű, mégis ma már, mint hungaricum éli ren


A kadarka nevei és hasonnevei


A fajtakör neve több ampelográfus szerint egyik fontos termőhelyéről, a Shkodari-tó nevéből származik. Két fajta (kék kadarka és szürke kadarka) ismert a kadarka fajtakörből, közülük a kék kadarka terjedt el a legjobban és ezt hazánkban is viszonylag nagy felületen termesztik. Általában ha egy fajtát nagy felületen és sokféle nép termeszt, akkor sok hasonneve képződik a termesztők körében. Így a kadarkának (kék kadarkának) is gazdag a szinonim névtára: braničevka, csetereska, fekete budai, fekete cigány, fekete linka, gamza, jenei fekete, kadar, kadarka, kadarka noir, kadarka crna, kadarka nera, kadárka, negru moale, skadarka crna, törökszőlő. Volt, aki a Pannóniában (Dunántúlon) termesztett kadarkát „pannon pinot”-nak nevezte.
A kadarka rendellenes virágzatú (hermafrodita), a virágfürtben nővirágú, hímjellegű és átmeneti formájú virágok is találhatóak. A különböző virág- és levéltípusok alapján érdekes nevű alfajták sorakoztathatóak fel, mint csillagvirágú, teltvirágú, kupakos, terméketlen, lúdtalpú, kordoványos, nemes, kereszteslevelű és fügelevelű kadarka.


A kadarka származása és elterjedése


A kadarka a Földközi-tenger (Pontusz) vidékéről indult hódító útjára és főként a Balkánon terjedt el. Nagy felületen termesztik Albániában, különösen a Shkodari-tó környékén, Bulgáriában, Szerbiában és Romániában is. Magyarországra is a Balkánon keresztül került, a várnai csata (1444) után a török uralom elől nagy tömegben menekülő és hazánkban letelepülő rácok hozták magukkal, de nem csak magát a szőlőfajtát, hanem annak termesztési és borkészítési módját is elterjesztették.
A kadarka két úton haladt északra. Az egyik útja a Szerémségen, Villányon, Pécsen, Szekszárdon, Budán, Szentendrén majd Gyöngyösön át Egerbe, a másik útja a jeles történelmi borvidékünkön, Ménesen (Arad) át vezetett. A rácok Buda visszafoglalása (1686) után a Tabán területét tették a kadarka termesztési kultúra központjává. A Trianon előtti Nagy-Magyarország területén a szőlőültetvények több mint 60%-a kadarka volt, és ez a terület a filoxéravészig fennmaradt, majd fokozatosan csökkent az 1960-as évekre.

A kadarka területe Magyarországon
1960-ban 47 000 ha (23,4%)
1967-ben 41 500 ha (16,9%)
1970-ben 28 000 ha (18,1%)
2002-ben 993 ha (1,1%) 




Öreg tőke Vida Péter ültetvényéből


A filoxéravész idején (1875-től) a hegyvidéki szőlőkben a kadarka kipusztult. Ekkor a homoki szőlők telepítése fejlődött, mert a homokban nem él meg filoxéra, ugyanakkor a kadarka gyökérzete hosszú és szerteágazó, így jó vízkereső és vízfelvevő, ezért a homokon jól fejlődik. A Duna-Tisza közi homokos területeken (Csengőd, Csongrád, Hajós, Kiskőrös, Soltvadkert, Vaskút, stb.) 1965-ben a szőlőültetvények 32,5%-a kadarka volt, ugyanakkor a nagyüzemi szocialista termelés kedvezőtlen feltételeket biztosított a kadarka termesztéséhez, ezért drasztikusan lecsökkent területe. Csak a mezőgazdaság privatizációja (1989) után kezdődött újra telepítési kedv a kadarka termesztéséhez, és ezt hallatlanul segíti Kiskőrösön a 2008-ban már 13. alkalommal megrendezett „Kadarka Nemzetközi Borverseny”, ahol a kadarka borok és borászaik megmérettetnek.


Miért termesztjük a kadarkát?


A magyar szőlész és borász a modern szőlőtermesztés és borászat világából szívesen visszatér kicsit a hosszú és régmúlt időkben gyökeresedő hagyományokhoz, a világfajtáktól a hungaricumokhoz, így a kadarkához. Ez a fajta rendkívül egyszerű körülmények között termeszthető akár homokon saját gyökerű ültetvényben, akár kötött talajon (löszön) oltványokon. Edzett, a száraz termőhelyi körülményekhez rendkívül adaptív fajta, erőteljesen nő, tőkéi, egyenesen és vitálisan növő hajtásai alkalmasak a karós támasz nélküli gyalog-, fej- és bakművelésre. Nagy gyökérrendszerével átszövi a talajokat, ahonnan vizet és mindenféle tápanyagot vesz fel, talán ezzel is magyarázható borának sokarcúsága, mivel a bogyók íz- és zamatanyagai, színanyaga és savai a talaj hatására változatosan és gazdagon alakulnak ki. Jól tűri a hosszabb száraz periódusokat, érdekes a növényi alkata: leveleinek fonákja gyapjasan és bársonyosan szőrös, így e szőrzet pedig olyan mikroklímát alakít ki a légcserenyílások körül, amely vízhiány esetén kedvező vízháztartást eredményez. Fő- és mellékrügyei igen termékenyek, a fürtterhelése szakszerű rügyterheléssel szabályozható.


Sajnos a kadarka termés- és minőségbiztonsága rendkívül ingatag a kontinentális éghajlaton, ugyanakkor a globális felmelegedés újra segítheti elterjedését.



Sajnos a kadarka termés- és minőségbiztonsága rendkívül ingatag a kontinentális éghajlaton, ugyanakkor a globális felmelegedés újra segítheti elterjedését. Rügyei és vesszői fagyérzékenyek, termése és vesszői későn, október végén érnek, nagy a hő- és fényigénye, ezért hosszú tenyészidejű. Bogyóinak fogyatékossága között kell felsorolni a héj vékonyságát, ebből adódó könnyű berepedését majd rothadását, a napfényben szegény és csapadékos vagy száraz évjáratban a héj kevés színanyagát. Fürtjei és bogyói többségükben nagyok, csemegeszőlőként is jól fogyasztható. Különlegesen kedvező évjáratban csodálatos ízű, színű és mennyiségű fürtöket terem. Száraz és meleg őszön a kadarka bogyói aszúsodhatnak az aszúbogyókból pedig különleges aszúbor készíthető. Kevésbé jó évjáratban akár rozé, akár siller borként is különösen finom és sajátosan hungaricum.




A kísérerletek során eddig legjobban teljesítő p124-es klón


A bor fantasztikus gazdagságát tükrözi vissza a borbírálók és borszakértők véleménye, jellemzése. Ha a kadarka borokat részeire szedjük, akkor a következő megjegyzésekkel ismertethetjük szépségeit, finomságát.

Megjelenése: elegáns, tükrös, olykor lassan, lustán mozgó
Színe: áttetsző, rubin–cseresznyés–sötét-világos-málnapiros, egyszóval kadarkaszínű, azaz piros
Illata: gyümölcsös (cseresznyés-meggyes, epres, málnás, almás), gyógynövényes (koriander), virágos, megnyerő, lehengerlő, tiszta, friss, sokoldalú és finom, intenzív.
Íze: cseresznyés, piros bogyós, epres, marcipános, körtés, vaníliás, almás, portóis, pirítós, zöldes, pinot noir-os, meggyes, fekete ribizlis, borókás, bodzás, hecsedlis, sokoldalú, finom, krémes, tömör, az egész szájat betöltő
Sava: hepciás, finom, elegáns, kiegyensúlyozott, játékos, zöldes, harapós, bársonyos, élénk, könnyű, nem tanninokra épülő
Szerkezete: tömör, egynemű, egyszerű, ritka szövetű, öblösen telt, jól felépült, sima felszínű, vitális
Harmóniája: elegáns, finoman játékos, lecsengésben alkoholos, tüzes, szép köpenyű, egységes, kellemes, fantasztikusan sokoldalú, nem nehéz és kiegyensúlyozott

Aki figyelmesen átolvasta ezt a jellemzést, az észreveheti az egymással ellentétes kifejezéseket, ami a fajta évjárat-érzékenységére, a termőhelyi adottságokra és a borászati technológiákra vezethető vissza. Ha röviden akarjuk jellemezni akkor csak annyit mondunk: „egyenes, tiszta bor!”.


A kadarka nemesítése


Mivel a kadarka fontos és nagy felületen termesztett fajtánk volt a II. világháború után, a nemesítése is jelentős volt, mind a szelekciós, mind a keresztezéses eljárás.
Az évszázadok óta termesztett fajta ültetvényei már mozaikosan szétestek, azaz sokféle típusa alakult ki az 50-200 éves ültetvényekben. A kadarka igen variábilis, ezért szelektálható. Az 1960-as évek borpiacai a nagy tömegű termést adó típusokat igényelték, ezért a szelekciós cél a nagy fürtöt és nagy bogyót adó tőkék kiemelése és felszaporítása volt. Ma a minőségi tulajdonságokra (laza fürt, kis bogyó, sok színanyagot és cukrot termelő fürt) szelektálunk.
A kadarka szelekciós nemesítését id. Kozma Pál Miklóstelepen (Kecskeméten) a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben kezdte 1948-ban, Németh Márton pedig Pécsett. Jelenleg Magyarországon a kadarkának három klónja termeszthető, amelyek már államilag minősítettek: a fűszeres kadarka (=kadarka P.9) (1969), a Nemes kadarka (=kadarka Kt.4) (1958) és a kadarka Kt.3 (2007).
Napjainkban a termesztők újra igénylik az értékes klónokat, ezért különös figyelemmel kezdődött a kadarka klónszelekciója. A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkatársai Kecskeméten és Pécsett, illetve még az öreg kadarka ültetvényekkel rendelkező termesztők tanulmányozzák és szelektálják az ültetvényeiket.
A nemesítés másik módja a keresztezéses nemesítés vagy hibridizáció. A szőlőnemesítők (Kozma, Kurucz, Csizmazia) az 1960-as évektől folyamatosan végezték keresztezéseiket, amelyekből a kiemelkedő fajtákat és fajtajelölteket az 1. táblázat mutatja. A nemesítési cél a minőség (cukor, szín, rothadás ellenállás) fokozása. A hibridek között vannak vörösbort adók, festők és fehérbort adók is. A hibrideknél értékes genetikai haladást történt az érési időben (koraiság), a termésbiztonságban, a színanyag gazdagságában, íz- és zamatanyagokban.





Frittmann János, aki Magyarország egyik legszebb kadarkáját készíti


A kadarka jövője


Európa szőlőtermesztő államaiban általános tendencia a világfajták termesztése mellett az autochton fajták újra termesztésbe vonása. A Kárpát-medencében a szőlészek és a borászok figyelme a régi fajták között (ezerjó, juhfark, fehér góhér, stb.) a kadarkára is irányult. Szerencsére még vannak régi ültetvények, ahol ez a fajta megmenekült, ahol gazdag klónanyag várja szelekcióját, ahol a fajta borának gazdag, fűszeres illat- és ízvilága még nem felejtődött el.
Nagyszerű kezdeményezésre 2007-ben három ország szakgárdája (Magyarország, Románia, Szerbia) a Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT) régió határain belül, régiós borának választotta a kadarkát. Ezzel újra kezdetét vette a kadarka szervezett termesztése, klónozása, csodálatos borának készítése a régióban élő népek örömére.

A jelen cikk kizárólag a BORIGO Online Bormagazin oldalain érhető el.

Forrás: borigo.hu

ÖT REJTÉLY BUDA BOROS MULTJÁBÓL



Ősszel egymást érik a borfesztiválok Budán, régen azonban még ennél is meghatározóbb volt a borkultúra ebben a régióban. A római kortól egészen az 1800-as évek végéig szőlőtőkék borították a Budai-hegyek lankáit (ideértve az egész Gellérthegyet). Az emberek víz helyett is bort ittak, nem meglepő hát, hogy ebből az időszakból sok érdekes anekdota maradt ránk. Íme, 5 nem mindennapi sztori Buda bormámoros múltjából.

1. A bor bátorságot ad

1302-ben, mikor az alig 50 éves várost Károly Róbert ostromolta, az óvatos budai polgárok a vár falainak védelmében húzódtak meg. Mivel a trónkövetelő hajítógépei nem sok kárt okoztak, katonái – szeptemberi szüretidő lévén - nekiestek a szőlőnek. A budai gazdák erre azonban annyira feldühödtek, hogy megnyitották a kapukat, és az ostromlókat egészen Székesfehérvárig üldözték.





Fotó: Ostromgépek.hu

2. A felvett gúnynév

A XV. században - amikor még a városi bakter is borban kapta a hivatali járandóságát - kevés olyan antialkoholista élt Budán, mint az a német polgár, akit tréfából Peter Onvennek neveztek (a német unwein azaz bortalan szó után). Ő azonban büszkén viselte a ráragasztott jelzőt, sőt mikor 1439-ben magyarosította magát, következetesen a Bornemissza Péter nevet vette fel.





3. Boroltó

1810 szeptemberében a Rácfürdő mellett Schuler pintérmester udvarán az egyik legény új hordót égetett. A hirtelen feltámadó szél azonban fölkapta a lángoló forgácsot, és tűzbe borította a Tabánt, majd a fél Vízivárost. A gazdák - víz híján - a pincékből előgörgetett óborral próbálták oltani a lángokat, ám hiába. Négyszáz épület vált a tűz martalékává.




A Vár és a Tabán a 19. században.

4. "Rettenetes kórság"

1831-ben még a korábbiaknál is szörnyűbb veszélyről adott hírt egy korabeli újság. A cikk szerint rettenetes kórság terjedt a régióban, amelyről így számolt be: "A vízivás két városunkban oly rendkívülien elterjedt, hogy borkereskedésünket fenyegeti". A vízivás "betegségének" térhódítása miatt még borfogyasztó egyesületet is szerveztek az ellenállók.



5. Az ülőfülkesorok rejtélye




A középkori templomokban megszokott látvány a Budai várnegyedben rendhagyó módon szinte minden polgári ház kapualjban megfigyelhető. Ezek a rejtélyes ülőfülkesorok egyes vélemények szerint azonban nem a valláshoz, hanem a borkultúrához kötődnek. Mivel minden valamirevaló budai polgárnak saját szőlője és bora volt, ezeket a zugokat azért hozták létre, hogy a borát mérő polgár egy kis asztallal, gyertyával kellemes alkalmi kocsmahangulatot teremthessen a háza boltíve alatt.



  Ritka  fotó 1890-ből: szőlőtőkék a Gellérthegyen

Forrás:Horváth Emese/szeretlekmagyarország.hu

2015. április 19., vasárnap

AZONNAL NYISSÁK MEG A RÁC FÜRDŐT


AZONNAL NYISSÁK MEG A RÁC FÜRDŐT!

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

10 PERC

A fürdőzők és a turisták is birtokba vennék, a világ a csodájára jár. A főváros és a tulajdonosok vitája miatt azonban még dátum sincs, hogy mikor nyílhat meg Budapest egyik legvarázslatosabb helye.


Csak a kordon ideiglenes, a lakat a fürdő kapuján nem. Öt éve készült el a felújítás, és épült egy luxusszálloda is, de még nincs meg a dátum, hogy mikor nyílik meg a komplexum.



Valkó Csaba, az egyik tulajdonos szerint a fővárosi önkormányzat konstruktív hozzáállásával 4-5 hónapon belül megnyithatnának. Jelenleg évente nagyjából 100 millió forintba kerül a fűtés és az őrzés, ehhez jön még a 250-300 milliós állagromlás.



„A Rác fürdő üzemeltetési joga jelenleg a kizárólag magántulajdonban álló Rác Nosztalgia Kft.-nál van a vele 2002-ben kötött szerződés alapján. E 2002-es szerződés szerint a fürdő beindításának joga és kötelezettsége a kizárólag magántulajdonban álló Rác Nosztalgia Kft.-t terheli, így ők jogosultak dönteni a komplexum beindításáról” – közölte lapunkkal a főváros. Úgy tudjuk, ebben az önkormányzati ciklusban még nem történt érdemi egyeztetés a felek között, de április végén várhatóan újra asztalhoz ülnek. A helyzet nem egyszerű, a tulajdonosok és a főváros csődegyezséget kötött, és a két fél egymásra mutogat, hogy miért nem nyithat meg a fürdő. Már a felszámolás réme is megjelent, bár azzal vélhetően mindenki rosszul járna.



Ez a Flóra fürdő. Ha beindul az üzem, ide csak a bérletesek léphetnek be. Az exkluzív részen gyöngyökkel szórták fel a padlót, helyenként a falat is, a vendégeknek pedig külön szauna és pihenőszoba jár, utóbbiak mennyezetén barokk festményekkel. Anno a tető elhúzható volt, most nem az, de olyan hatást kelt.



Ide vonulhatnak vissza a VIP-vendégek. Jelenleg pára mindenütt: a néptelen fürdőben is feltöltöttek pár medencét. Már privát használatra gyanakodnánk, de kiderül, az épület fűtését oldják meg a termálvízzel.



Kis túlzással a fürdő bizonyos részein többet rontott az öt éve zajló jogvita, mint az azt megelőző másfél évszázad. Pedig a törökök építette fürdőt és a később, főleg Ybl Miklós tervei alapján hozzátoldott részeket használták már raktárnak, istállónak, az 1960-s években pedig több részét is barbár módon visszabontották.



Sokat segített a fürdő fennmaradásában, hogy a XX. századig mindössze három tulajdonosa volt, akik úgy tudták bővíteni a lehetőségeket, hogy közben meghagyták a korábbi épületrészeket is. 1860 fontos dátum a fürdő életében. Akkor ugyanis Heinrich Nepomuk János birtokába került, aki Ybl tervei alapján felújíttatta, majd romantikus stílusú medencékkel bővíttette ki.



A víz a magas vastartalom miatt sötét. 1891-ben ezt írták róla: „A forrás a Gellért-hegy északi sziklaoldalának tövéből ered, és rendkívül bő víztartalmú; 24 óra alatt 24,447 hektoliter vizet ad. Vizeinek hőmérséklete 43,4 °C.”



A török fürdő kupoláját már XXI. századi fogadótér veszi körül. Dévényi Tamás építésznek és csapatának a felújítás során több kor építészetét kellett összhangba hoznia. Szerencsére a korabeli építészek is kiváló munkát végeztek. A török részt fedő ólomkupola például távol tartja a galambokat, a madarak ugyanis megérzik a mérgező nehézelem jelenlétét, és elkerülik.



Ez a neoreneszánsz medencetér is teljesen megújult. A falon limoges-i csempe, a kupola tetőablakán árad a fény. A teremben lévő reliefeken pedig villanydrótot és a vasút szárnyas jelét is elrejtették. Apró üzenetek a múltból a technikai fejlődésnek.


Rácz-fürdő; Budapest

A kényeztetésre már 150 éve is sokat adtak. Speciális zuhany a test egészét locsoló rendszerrel. A fürdőben állt egy vízhajtású óra is, amelyet II. Pedro, az utolsó brazil császár küldött ajándékba. Ez is kedves gesztus volt tőle, de közel sem akkora tett, mint amikor uralkodása utolsó előtti évében felszabadította a rabszolgákat Brazíliában.


Rácz-fürdő; Budapest

Gyakorlatilag egy időkapun jutunk át a XXI. századi vasbetonkorból 1865-be. Ez a helyiség az eredeti, Ybl-féle zuhanyterem 1:1-es makettje. Az építészek nem újjáépítésnek hívják, mert Ybl a fürdő egy másik részén építette fel a zuhanyt, ahol jelenleg szálloda áll. Minden a korabeli fényképek, leírások és katalógusok alapján készült, egyedül a képen látható legtávolabbi szobor alsó része eredeti.


Rácz-fürdő; Budapest

Ülőkád és vízszintes zuhany. Ki hogy szereti.


Rácz-fürdő; Budapest

Dévényi Tamásék igyekeztek teljesen lemodellezni a XIX. századi zuhanyozási szokásokat. Akkoriban ugyanis nem jött 1-1,5 barnál nagyobb víznyomás a zuhanyból – szemben a ma érkező 6-7 baros nyomással. Korabeli ötlet, hogy az állandóan lelopott tekerő helyett talpvezérléses legyen a zuhany.


Rácz-fürdő; Budapest

A merülőmedence színét is a vastartalmú víz alakítja. Rendszeres használat esetén azonban könnyen karban lehet tartani.


Rácz-fürdő; Budapest

Ybl nem spórolt a díszítéssel. Épp ezért volt bántó, hogy a 60-as évek után még 2002-ben is volt rész, amit inkább lebontottak: egyszerűen beledöntötték a falakat az egyik medencébe.


Rácz-fürdő; Budapest

A tetőteraszról klassz a panoráma. Az élvezeti értékből azonban elvesz, hogy a főváros nem járult hozzá, hogy egy zajfogó fallal eltakarják a fürdő felett dübörgő Hegyalja úti autóforgalmat. Az indoklás szerint akkor az autósok elől vennék el a kilátást.


Rácz-fürdő; Budapest

Átjárók, lépcsők mindenfelé. A legenda szerint Mátyás király egy titkos alagúton járt le a várból áztatni magát. Ez azért nehezen hihető, mert közvetlenül a fürdő előtt vezetett a gellérthegyi szennyvizet szállító Ördögárok, az pedig nem valószínű, hogy Mátyás járata olyan mélyen futott volna.


Rácz-fürdő; Budapest

A török eredetű fürdő felújításakor azt kérték a tulajdonosok, hogy olyan legyen, mint a török korban volt. Olyan lett: nincs se fűtés, se mesterséges fény.


Rácz-fürdő; Budapest

A medence feletti kupola tetőablaka nincs beüvegezve. A tervek szerint télen behullik majd a hó a forró vízben ücsörgőkre.


Rácz-fürdő; Budapest

Ide az elmúlt öt évben csak egyvalami jár rendszeresen: a Duna. Az árvizeknél ugyanis elönti a föld színe alatt fekvő medenceteret. Szerencsére a falon ez egyáltalán nem látszik meg, a törökök ugyanis téglaport használtak a vakoláshoz, számítottak rá, hogy a fürdőben nem csak a medencébe kerülhet víz.


Rácz-fürdő; Budapest

Ebben az apró helyiségben működött a török korban a fodrász, a borbély, a pedikűr és a manikűr. Nem véletlenül nincs ablaka.


Rácz-fürdő; Budapest

Bár csak a napfénnyel számolhattak, a török mérnökök megtervezték, hogy minden ülőfülkére jusson a sugarakból, így nappal megfelelőek a fényviszonyok. A jelen kor fürdőzői kézi lámpákat kapnak, hogy azzal világítsák be maguk körül a teret.


Rácz-fürdő; Budapest

Bár a fürdő zárva van, a világ egyik legnagyobb vízügyi szaklapja már kiemelten foglalkozott a szépségével. Megegyezés esetén akár év végén megnyílhat a Rác.