1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2015. október 7., szerda

TABÁNI BORMÉRÉSEK NYOMÁBAN................................HADNAGY U 20.



Tabánban  azért nyílt számos kocsma,hogy el tudják adni a nagy mennyiségben érlelt bort Buda legnagyobb bevételi forrása a bor volt; a mai Nap-hegyen, Sas-hegyen, a Gellért-hegy lankáin szőlőtőkék ezrei sorjáztak.Bármely budai polgárnak lehetett szőlője, aki polgárjoggal bírt, ezzel együtt borkimérési joga is volt. Tabán és Óbuda lakossága a szűk polgári, iparosrétegből és nagyszámú ipari és mezőgazdasági bérmunkásból állt . Az ipari munkásság megjelenése  összefügg a milleniumi építkezésekkel, a mezőgazdasági bérmunkások a Braunhaxlerek, vagy barnalábuak voltak, akik mezítláb feltűrt  nadrágszárral "barna lábbal" kapálták a szőlőtőkék tövét. A  bormérési joggal felruházott budai polgár saját házában árulta a megtermett bort. Onnan lehetett tudni, hogy egy adott napon melyik háznál lehet hozzájutni jóféle nedűhöz, hogy reggel kiakasztottak az utcára nyíló ajtó fölé egy köteg gyaluforgácsot, vagy fenyőgallyat.Más helyen repkénykoszorú kiakasztását alkalmazták.(purger kocsma)

A bormérés a vendéglátás legkisebb egysége, sok esetben valamely szőlősgazda pincéje, fedett helyisége. Alapvetően a saját termés eladására hívták életre, de megszünésük előtt már borkereskedőktől vásárolt készleteiket árulták. A 1890-es évekre ez a vendéglátási forma visszaszorult,-részben a filoxérajárvány(1875-97) részben a szigorú bortörvény(1893) miatt. A szigorúság indokolt volt, mert a gazdák-pótlandó a filoxéra okozta veszteséget, cukrosvízzel öntötték fel a már kipréselt szőlőtörkölyt és bort kreáltak belőle. Ezt hívták vizimiskának, csigernek, kapásbornak. Alacsony alkoholtartalma volt, de borként eldható-gyakorlatilag hamis bor. A bortörvényt 1908-ban még jobban megszigorították. A bormérések vagy bezártak vagy átalakultak rendeletekkel szabályozott korcsmákká, vendéglőkké


HADNAGY u 20

                        1933-as ,bontás előtti állapot.Itt már nyoma sincs bormérésnek, gázlámpának, a Jakab lépcsőt is benőtte a gaz!
Pedig de nyüzsgő élet volt itt a századforduló táján!

Négyen is úgy ítélték meg, érdemes itt bormérést nyitni, a Fehérsas tér-Hadnagy u- Jakab lépcső csomópontjában  bejön számításuk !

1903,04 ,05,06,07                                                    Sáfár Pál
1907,08                                                               Minkusz Károly
1910,11                                                                Huszár Ilona
1912, 13,14,16                                                         Balla Károly


A bormérés Minkusz Károly idejében


Balra a Hadnagy u 13 sz ház látszik , ahol ez időben  Zich Nándor festőművész lakik a Bp-i Czim és Lakjegyzék szerint. Ezzel fény derült egy korábban ismeretlenként jelölt festmény alkotójára, aki feltehetően Zich Nándor


    Más szögből nézve ugyanez a helyszín.
    A cégtáblát elég sűrűn kellett cserélni-13 év alatt         négyszer!


A szignó jelzi hogy a kép nem eredeti állapotában, de feljavítva, esetleg részletében kerül közlésre

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése