1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2015. május 26., kedd

A GELLÉRTHEGYI VÖRÖS VILLA.......


Ha Schoch Frigyes álma megvalósul, ez a látvány fogadta volna, de tönkrement, így csak az ikervilla (bal)fele épült  meg .

A Gellérthegyen terpeszkedő villa így is az úrhatnámság, a gazdag kivagyiság jelképe, sem közelről, sem távolról  nem hasonlit egy emberi léptékű meleg családi otthonra, ső ebbéli  szándéka sincs. Minden porcikájában a pénz hatalmát sugározza. Még így félig megvalósult állapotban is .Nem politikai elkötelezettsége okán kapta nevét. Vörös klinkertégla borítása miatt nevezték "vörös villának " . Később a Hegedüs villa név ragadt rá.




A filoxéravész után felszámolt gellérthegyi szőlőskertek sorsa ez, dúsgazdag mágnások, tőzsdei spekulánsok a telkeket bagatell összegért felvásárolják, pompás panorámával rendelkező villanegyedet hozva létre a hegyoldalban, ahol ráadásul egy egész főváros láthatja, hogy neki telik erre, mert náluk van a pénz s ezáltal hatalom.
 
  Ilyen ember volt  Schoch Frigyes, tőzsdei spekuláns ,világutazó és amatőr fotográfus egyszemélyben. Már korábban volt egy nyaralója  a közelben (elég megtekinteni a neve alatt futó gellérthegyi Fortepan fotókat). 



Schoch Frigyes tőzsdespekuláns






Három Schoch Frigyes foto az építkezésről 1913-14 körül (Fortepan)




   


Az utolsó két kép az épülő és a már elkészült villa távlati képlvel 


Eredetileg a Váci utca 55 első emeletét bérelte ki lakás gyanánt, de egy gellérthegyi nyaraló sosem árt alapon világjáró utjáról hazatérve 1907-8-ban a telek már az ő és felesége tulajdonában van a Budapesti Lak- és Czímjegyzék szerint. Egy genovai kastélyt mintának tekintve kezdte el 1913-ban építtetni a hodálynyi villát.
Minő kontraszt és ellentét egy végóráit élő csatornázatlan,  szedett vedett, egymáshoz ragasztott vityillók tömkelegéből álló Tabánnal átellenben. De befejezni már nem tudta, mert tönkrement, így az ikervillából csak a baloldali rész valósult meg.


dr Hegedüs Lóránt, az 1921 -es Bethlen kormány  pénzügyminisztere


                      Vagyonának felszámolásakor a Hestia házépítő részvénytársaság vette meg a majdnem kész házat és három évvel később, 1926. október 29-én dr. Hegedűs Lórántnak adta el.-"

Nagyszüleink halálukig ennek a gellérthegyi bérháznak az első emeletén laktak ",-írják Hegedüs Lóránt unokái-.

Igen érdekes egyéniség volt Hegedüs úr. 1921-ben a Bethlen kormány pénzügyminisztere, később újágíró, sci-fi író, humorista  stb.




Hegedüs úr humoros kis szösszenete:


A tréfás bejegyzés alatt sk Hegedüs Lóránt aláírás

De róla is készülnek viccek:


Az én feleségem olyan mint Hegedüs. Beszél és közben elszedi a pénzemet.

A második világháború csodálatos módon megkímélte a gigantikus épületet:



Amig a maradék Tabán is földdel vált egyenlővé és a környéken mindenütt kilőtt harckocsik hevertek,a vörös villa megúszta



A villa látképe ma:





A villa látképe és részletek a belső terekről


A  villa jelenlegi lakója sem véletlenül költözött a vilába, amely ma is a kivagyiságot jelképezi:

1956-ban családjával együtt hagyta el Magyarországot. Kaliforniában folytatott tanulmányokat, mielőtt belevetette magát a filmüzletbe, amelynek rövid idő alatt tekintélyes vezéregyéniségévé vált.
A Távol-Keleten kezdte tevékenységét: először fodrász és parókakészítő volt, aztán mozik működtetésével és filmforgalmazással foglalkozott. A Panasia Film (Hongkong) eredményesen működött, így megteremtődött a terjeszkedés lehetősége.

1976-ban Mario Kassar-ral közösen megalapította a Carolco céget, amely hamarosan mamutvállalattá fejlődött, s a világ legbefolyásosabb forgalmazói sorába emelkedett.

1982-től hívta életre az Amerikai Filmpiackutató Társulást, elnöki posztját maga foglalta el. Produceri filmográfiája A csendestárs című alkotással kezdődött. A listán számos világsiker, kedvelt szórakoztató produktum, modern művészi érték található.

Magyarságát őrizve kapcsolatot tart a hazai filmélet szereplőivel, tevékenyen hozzájárult az 1996-os októberi filmes magyar világtalálkozó előkészítéséhez. Gesztusnak tekinthető az is, hogy Budapesten forgatták az Evita című Vajna-szuperprodukció számos jelenetét.
Mert természetesen Andy Vajnáról van szó.


Andy Vajna 2013.08.18-án, Los Angelesben feleségül vette Palácsik Tímeát. Palácsik Tímea azzal lett ismert, hogy előző vőlegénye, Damu Roland színész börtönbe került, miután megerőszakolta.[3]. Már a tárgyalás alatt közeli kapcsolatba került Andy Vajnával, akivel rövid idő múlva házasságot kötöttek.[4] Palácsik Tímea 38 évvel fiatalabb, mint Andy Vajna, 1982. november 30-án született Miskolcon.[5]

Forrás:wikipédia

A wikipédia kissé hiányos.Kihagyta például, hogy a szerencsejátéktörvényt  Andy Vajnára szabták, nem beszélve az adómentességről. De hát Schoch Jánosok minden korban vannak.

Hogy az olvasó fogalmat alkothasson az  itteni lakásbérleti viszonyokról, árakról, íme egy öt évvel ezelőtti cikk ízelitőül.


"A Gellért-hegyen lakni, ott ingatlant vagy irodát bérelni presztízs volt régen, és az ma is. Hogy miért?"
Aki ki tudja fizetni az 1 millió forint körüli négyzetméter árakat, az olyan hírességek szomszédságában lakhat, mint Andy Vajna, Bodrogi Gyula vagy a sakkzseni Polgár lányok édesapja, Polgár László, de multinacionális cégek vezetõi és külföldi befektetõk is kedvelik a város szívében magasodó hegyet.   A feslett századfordulós villák és a hatvanas éveket idézõ kockaházak között egyre gyakrabban találni felújított épületeket, sõt néhány új lakópark is felkapaszkodott már a hivatalosan csak dombnak minõsülõ Gellért-hegyre. Pedig Gellért-hegyi lakosnak mondani magunkat nem olcsó. „Az Orom utcában egyszerûen divat lett egymilliót kérni (minden egyes négyzetméterért), amelyet egy-egy idetévedt külföldi valóban meg is ad a lakásokért” – jellemzi lakóhelye, a fõvárosi Gellért-hegy presztízsét és ingatlanpiacát, a világhírű sakkozó Polgár-lányok édesapja, Polgár László. „Egy angol például nemrég fizetett ennyit egy itteni ingatlan minden négyzetméteréért, ez azonban messze nem általános.”   És hogy kik laknak itt? Hírességek, például Bodrogi Gyula színész, Polgár Árpád műkincskereskedő, Uj Péter, a legnagyobb hazai internetes portál főszerkesztője, de itt bérel lakást Andy Vajna hollywoodi filmproducer is. Számos cégnek van itt székhelye, sok az ügyvédi iroda, orvosi rendelõ és nagykövetség.   A Gellért-hegy ingatlanpiaci szempontból nem sokat változott, itt mindig is családi házak és kisebb társasházak álltak – mondja Schreffel János, a XI. kerület főépítésze. Fejlesztésre alkalmas ingatlan már gyakorlatilag nincs, az utolsó ilyen területre épült a Somlói úti lakópark. Amikor a hegy villáit felhúzták, még nem volt ennyire szigorú az építési szabályzat: az épületek többsége a hatályos rendelkezések szerint ma már nem is kapna építési engedélyt. Üres telek egyébként sincs, így nem is lenne hová építkezni.   A XI. kerületi főépítésztõl megtudtuk, hogy a Gellért-hegyen nagyon nehéz építési engedélyt szerezni: 2006-ban mindössze 20 engedélyt adtak ki, 2005- ben pedig 43 kérelemre bólintottak rá, holott a kerület egészében az elmúlt 4 évben épült lakások száma meghaladta a hétezret. A Somlói úti lakóparkon kívül új társasházak alig épültek, egyedül a Gombócz utcában húztak föl egy 14 lakásos társasházat, és ugyanitt építenek egy 17 lakásos épületet is.   Épületstop   Az 1960-AS, 1970-es években sok régi villa helyére épült 9−12 lakásos tár-sasház. Ezek a lakások azonban eléggé kicsik, csúnyácskák, és parkoló sincs hozzájuk. Felújításukat ugyanakkor kevesen vállalják, ám a bontás sem oldható meg gazdaságosan. Ennek az a magyarázata, hogy a környéken magasak a négyzetméterárak, és a kivásárolt társasház helyére a szigorúbb szabályozás miatt csak alacsonyabb ház, így kevesebb lakás épülhet.   Emiatt a hegyen nincsenek komolyabb fejlesztések, és már a nemrég felépült 46 lakásos Somlói úti lakópark is igazi óriás-beruházásnak számít.   A három épületbõl álló együttes több szempontból is különbözik a Gellért- hegyen megszokott ingatlanoktól: a felsõ szinteken nagyteraszos, panorámás penthouse lakásokat alakítottak ki, és az egyes épületek lakásai is szabadon variálhatók. Az egykori belügyminisztériumi óvoda 7600 négyzetméteres területén épült lakópark lakásainak négyzetméterét 550−850 ezer forintért árulják − mondja Rucz Adrienn, a projektet értékesítõ Engel&Völkers munkatársa. 

 A múlt épületei   

A Gellérthwgy ,mindig is különleges hely volt, így a múlt rendszerben is az állami szervek, minisztériumok épületei kerültek ide, ezeken belül is a legfontosabbak. A hegyen rengeteg régi, a Honvédelmi és Belügyminisztérium tulajdonában lévõ ingatlan van, és az egykori Munkásõrségnek is díszlik itt egy-két ide nem illõ épülete. Ezek jelenleg funkciójukat keresik, a kellõ infrastruktúra hiányában viszont nehézkes hasznosítani õket. Akad köztük olyan épület is, amely átalakítással alkalmas lehet szállodának, de bõvíteni ezeket sem lehet. A régi nagypolgári villák és a kastélyszerû épületek is elveszítették eredeti funkciójukat: ezeket a hajdan egy-egy család tulajdonában lévõ épületeket több lakásra darabolták, bennük ma többnyire idõsek élnek.   Presztízshegy   A Gellérthegy rangot is jelent. Talán ez magyarázza, hogy a környéken az átlagosnál több ügyvédi iroda és fogászat telepedett meg. A hegyet általában azok a cégek részesítik előnyben, amelyeknek viszonylag kis alapterületű irodára van szükségük, viszont exkluzív, csendes helyen szeretnének dolgozni, ügyfélforgalmuk pedig nem túl nagy.   Az építőipari projekt-menedzsmenttel foglalkozó Pantheon Investments  például tipikusan ilyen cég: „Mi az Orom utca egyik épületének földszintjén alakítottunk ki két irodát” − mondja Suda Vilmos építési igazgató. „Korábban a Belgrád rakparton volt irodánk, ott azonban nem tudtak az ügyfelek parkolni, és egy hosszabb tárgyalás alatt többször is le kellett menniük pénzt dobni a parkolóórába. Ráadásul életünk nagy részét a munka-helyünkön töltjük, így nem mindegy az sem, milyen miliõ vesz bennünket körül.” A vállalkozások tipikusan a Kelen hegyi úton telepednek meg: itt van irodája többek között a számítástechnikai kellékeket gyártó és forgalmazó Logitech-nek, az innovatív gyógyszergyártó Astellas-nak, és az egyik elsõ gázkereskedõ cégként számon tartott, valamint főként a fõváros XVIII. kerületében lakóparkokat, Nyíregyházán plázát építõ BanKonzult Kft.-nek. A Buda-Cash Brókerház is a Gellért-hegyre helyezte fõhadiszállását: a cég egy Ménesi úti üvegépületet alakíttatott át magának.  

Hiányzó láncszem  

 Oktatási intézményből nincs hiány: a hegy lábánál a Szent Imre és a Szent Margit Gimnázium telkei kúsznak fel a hegyre, és a volt Államigazgatási, valamint a volt Kertészeti Egyetem telkei is a déli oldalon vannak. Az északi oldalon lévő volt munkásőr laktanyát is oktatási célra hasznosítják, ebből alakították ki a Balassi Bálint Intézetet és a Mathias Corvin Kollégiumot. A hegyen van a Bibó István Szakkollégium és az Eötvös Kollégium is. A Gellért-hegyet a követségek is kedvelik, a Kelen-hegyi úton például egymást éri a Finn Köztársaság nagykövetsége és a Brazil Szövetségi Köztársaság rezidenciája. Tőlük nem messze van a német nagykövet rezidenciája, de a hegyre költözött a Panamai Köztársaság Nagykövetsége, valamint az Egyiptomi Arab Köztársaság Nagykövetsége is.

   Divatos utcák   

A Gellérthegy utcái az I. kerületi részen, főleg az Orom és a Bérc utcában vannak. Ezen a környéken egymillió forintos négyzetméterárral lehet számolni − mondja Kovácsi Éva, a Gellért-Hegyalja Ingatlaniroda ügyvezetője. A panoráma nagyon sokat számít, épületen belül akár 30−40 százalékos is lehet a különbség. Természetesen a magasabb szinteken lévõ lakásokat drágábban adják. A kisgyerekes fiatalok, és a lépcsőzést már nem bíró idősek a kertkapcsolatos ingatlanokat is kedvelik, ezekhez ráadásul az emeletieknél 10−20 százalékkal olcsóbban hozzá lehet jutni. Nagyon kedveltek a tetőteraszok is, bár ezek akár 30−40 százalékkal is megemelhetik az árat. Kovácsi Éva magyar és külföldi befektetőkkel is rendszeresen találkozik: a hegyen leginkább angolok és svájciak vadásznak ingatlanra, bár 2005-ben egy monacói-angol házaspár is vásárolt rajtuk keresztül. Õk azonban maguk használják a megszerzett panorámás lakást; minden hónapban 1−2 napot vagy hetet töltenek itt.   A vevők leginkább a polgári hangulatú villalakásokat keresik, ezekből viszont szűkös a kínálat. Ezek tipikusan 100 négyzetméternél nagyobb, csendes, napfényes lakások, amelyek 500−700 ezer forintos négyzetméteráron kelnek el. A teljesen lepusztult lakásokat is könnyen el lehet adni, többen ugyanis kifejezetten felújítandó ingatlant keresnek. A négyzetméterárakat leginkább a panorámához és a teraszokhoz lehet kötni: a Ménesi és a Somlói úton például tájolástól függően 400 ezer forint körül alakulnak a négyzetméterárak, de a nagy teraszos ingatlanok négyzetméterára ezen a környéken is 500 ezer forint körül van.   A Várra és a Parlamentre panorámás lakások egészen más árfekvést képviselnek, a maguk egymilliós négyzetméteráraival. „Ebből a szempontból az itt lakók polarizálódása is feltűnő: ha a Gellérthegyiek költöznek, általában a hegyen keresnek új lakást, többségük pedig ragaszkodik az északi vagy a déli oldalhoz, attól függően, hogy hol lakott azelőtt” – magyarázza Kovácsi Éva. Az ATA Ingatlan irodánál inkább külföldiek keresnek Gellérthegyi lakást: „Általában olyan írekkel találkozunk, akik befektetésként vásárolnak panorámás ingatlant, amelyet utána kiadnak” − mondja Marton Gábor, az iroda ingatlanreferense.   A fölfelé panorámás, azaz a hegy lábánál lévõ, Citadellára tekintõ lakásokat inkább a magyar közönség szereti, ezeknek az ára eleve szolidabb: ilyen ingatlant már 400 ezer forintos négyzetméteráron is lehet szerezni. A panorámás terasz Marton Gábor szerint is döntő lehet: ha az ingatlanhoz 15−20 négyzetméteres terasz is tartozik, mindenképpen hamarabb elkel. Vannak olyan vevők is, akik egyszerűen nem vesznek ingatlant 50−60 négyzetméteres terasz nélkül, legyen akármilyen szép is a panoráma.  

 Bérelt luxus  

 A Gellérthegyen virul a bérlakáspiac is: a régi villák elegáns otthonaira és az újépítésű luxuslakásokra egyaránt van kereslet. A Bérc utcai apartmanházak például igazi csemegének számítanak. Ezeket a szuper panorámás lakásokat főleg multinacionális cégek „engedhetik meg maguknak”, és veszik ki felsõvezetőik számára; többek között itt bérel apartmant a Vodafone is. A panorámának ára van: a 110 négyzetméter körüli, kéthálós lakásokat 1500 eurós havi bérleti díj fejében lehet használni, míg a 130 négyzetméter körüli, háromhálós ingatlanokért havi 2700 eurót kell kifizetni – tudtuk meg Szekrényessy Máriától, a Real Home Agency ingatlanreferensétől.

  Kuriózumok a hegyen

  Akad egy-két különleges lakóingatlan is: a XI. kerületi oldalon épült például a Művészház, amelyben a mai napig kortárs művészek műteremlakásai vannak. Az épület kialakítása már messziről magára vonja a figyelmet, a hatalmas üvegablakokból pedig sejteni lehet a lakók foglalkozását. A nemrég felújított épületben él többek között Szkok Iván és Vojnich Erzsébet festőművész.




Különös épület az Orom utcában lévő bástyaszerű, vörös színben pompázó Hegedűs- villa is, amely az 1920-as években épült. A messziről erődítménynek tűnő ingatlan eredetileg is lakóháznak készült, a háború után viszont kollektivizálták. A privatizáció során ismét magánkézbe került, és több lakásra darabolták. A környékbeliek egyöntetű beszámolója szerint Andy Vajna is bérel itt lakást.  


Forrás:gellérthegy.network.hu

Írták mindezt öt évvel ezelőtt ? Hol a határ ma, a csillagos ég?

Búcsúzzunk a Gellérthegytől egy Sebő Miklós slágerrel:

               
Fent leszek szerdán a citadellán.....

2015. május 25., hétfő

SEBŐ MIKLÓS ÉNEKEL.................

            

BALOGH RUDOLF: TABÁN ÉJJEL



VASÁRNAPI ÚJSÁG.

1908 május 31(szerkeszti Mikszáth Kálmán)

MŰVÉSZI FÉNYKÉPEK KILLÍTÁSA


A kiállítás roppantul gazdag anyagából csak a legjavát említhetjük, ha nem akarunk katalógustadni. A három főherczegi amatőr: Auguszta s Izabella főherczegasszonyok, s József főherczeg mellett ugyanis együtt van a magyar műkedvelő fényképészek színe-java.De az összes termeket megtöltő képek közül is kiválnak Bacsa András autochrom-jai, melyek üveglemezeken a természet, az interieurök,
s a festmények egész színpompáját megdöbbentő hűséggel adják vissza. Egyik legszebb
darabja a tárlatnak még Balogh Rudolf képe:Tabán éjjel». Thaulovi mélység van ebben a
felvételben, s igazi művészettel van megoldva benne a fotografálás egyik legnehezebb problémája:
sötétben szinhatásokat revelálni. Balogh gyűjteménye egyébként is elsőrangú.A «Könnyű léptek»-ben olyan mozgás van,hogy vérbeli grafikus is megirigyelhetné; a •Téli éjszakai s A «Mocsár» pedig motívumuk szépsége s pikáns képszerűségök révén is egyaránt feltűnő darabok.



Balogh Rudolfról bővebbet ITT

A BUDAI NÉPSZÍNHÁZ

A buda magyar népszínház.




Mintegy 15 évvel ezelőtt, volt Budán, a Dunapart mentében, egy igen szomorú külsejű hely. Lefelé az úgynevezett Ráczváros, felfelé a Víziváros már régóta népes, s meglehetősen csinos volt; de itt, a hol a két külváros mintegy érintkezett, csak egy félkörben kanyarodó, s puszta deszka kerítésektől kisért poros utczatartá fenn a közlekedést.

Az utcza kanyarulatának oka egy igen régi, dísztelen, és ferdén álló, magtár külsejű épület volt, mely az egész városrészt végkép eléktelenité. Körötte apró szennyes házak emelkedtek és a sár nyár közepén sem száradt ki ezen árnyékos zeg -zugokban. Egyszerre 1840. után elkezdték a lánczhidat épiteni. A pesti oldalon már állott a Nákó-palota s pompás környezete. Pestre nézve szebb helyet a hídfőnek találni sem lehetett volna, mig Buda felől a lánczhid épen az imént emiitett szomorú külsejű vén raktár közepe táján érinté a partot.
        Természetes, hogy a tért egészen elzáró kőhalmaz már ekkor szétbontásra volt szánva, de nem történt ez ily hamar. A lánczhid építése idejében ezen mintegy 50 öl hosszú épület még katonai élelmi raktár volt, s csak 1849-ben, midőn novemberben a lánczhidat megnyitották, hordták el az északi részen levő felét. 

A déli része egész 1861-ig ott disztelenkedett. A deszka keritéses,kanyargó utczának, ma már nyoma sincs; helyette diszes tér kezd kifejlődni.

               Itt van szemközt a híddal a pompás alagút, faragott kőből rakott remek kapuzatával, jobbra a budai takarék-pénztárnak épen most elkészült uj háza, mely kivül szintén egészen faragott kövekkel van beborítva. A Duna további mentében, az idén, s a korábbi években szintén megkezdődtek a csinosabb izlésü építkezések : s csak ama sötét ódon raktár falai emlékeztetik még a nézőt az ős Buda korhadt, s művészi becs nélküli maradványaira.
    A jelen évben, egy lelkes vidéki szinésztársulat vetődvén Budára, néhány derék polgárnak, s Buda város tanácsának agyában megvillant azon eszme, hogy most, a midőn a testvérváros vagyonával, nem idegen országokból ideszúrt polgármesterek, hanem a lakosság szabadon választott képviselői rendelkezhetnek,használni kellene a drága időt,s megalapítani Budán másodszor is magyar színészetet.
A gondolatból terv lett, s rövid két hónap alatt a diszes, 
kényelmes és igen czélszerüen épült színház, szept. 14-én valóságosan megnyittatott.
Azon komor s mondhatni ronda köhalmaznak megmaradt déli vége alakíttatott ma át Thalia-templomává. A ház oldala most is a régi, s a bástya-vastag falak tekintete igen ormótlan és barátságtalan : ellenben a készülő homlokzat, mint rajzunk mutatja, az egész környezetnek mosolygóbb külsőt kölcsönöz.       Az épület oldalán álló szöglettornyok nem azért vannak ott, mintha az építés ezen czikornyákkal pusztán csak a homlokzatot akarta volna kiékesiteni : azon nyolc-szögű tornyok belől az ősi fal támasztványait rejtik, a mint az ily falakhoz tapadó, s a boltozat erösitése végett felrakott köhalmazokat a régi épületeken mindenütt fel¬
találhatjuk.
         Ha a krónikák nem csalnak, ezen épület a régi királyi palotának istállóul szolgált, s lehet, hogy a dicső emlékű Mátyás királynak is itt abrakoltatták harczi paripáit 1560-ban Musztaía Szokoli basa laktanyát csináltatott belőle, s mellé épité azon nyolcz-szögű tömpe toronynyal ellátott házat, melynek eleje ma már kávéház,a hátulja lakatlan; de legközelebb egészen el fog hordatni,
miután építészi tekintetben épen semmi becscsel nem bir, s csak a palotákra szánt tért foglalja el méltatlanul.
Az uj színháznak nézőhelye 75 láb hosszú s 41 láb széles; a
karzatok karcsú vasoszlopokon nyugszanak; az első emelet 26 páholyt foglal magában, s a karzat oly ügyesen van épitve, hogy a néhány százra menő néző bármely pontról jól láthatja, mi történik a színpadon. Zártszék van összesen 285; ezen kívül a páholysorok alatt kényelmes karszékek, s ezek mögött az álló helyek vannak.
     A nézőhely nyájas, vidám és igen barátságos külsőt mutat :
az aranyozás nincs kimélve. A falak fehér fénymázzal vannak bevonva és ékítményekkel dúsan ellátva. A tetőzet remek : gyönyörű virágkoszoruk, s a legigézőbb arabeszkek futnak ott végig, s két helyütt porezellánra festve, virágtömbök ékeskednek. A padok vörös posztóval vannak bevonva; a lánczhid világítására szolgáló gázcsövek mcghoss'abbittatván, bevezettettek a színházba, s itt világos fehér lángjaikkal tündéri fényt árasztanak. Az eddigi költségek 85,000 fortra rúgnak.
A megnyitás ünnepélyéről lapunk más rovatában szólunk :
most csak azt mondjuk még el, hogy adjon az Isten ezen kezdő intézetnek szerencsét, az alapító derék igazgatónak, Molnárnak helyes tapintatot, a színészeknek szorgalmat a tanulásban, s akkor,a mi a fódolog, a közönség sem hagyandja üresen a számára készült helyeket.
Különös elismeréssel kell végre megemlítenünk a budai színház létesítése körül a tevékeny színigazgatón, Molnáron kívül leginkább Gcrster és Frey pesti építészek ügyességét és önzetlenségét, Budaváros tanácsa nagylelkűségét és az összes magyar közönség áldozatkészségét — mely utóbbi bár ezután sem maradna el, mig a budai magyar színház teljes bevégzését hirdethetjük, s joggal elkiálthatjuk :


 „Él magyar; áll Buda még!"

Forrás:Vasárnapi ujság 1861 szept 22

Molnár György szinigazgatóról:


Nagyváradon született, ahol atyja Müller egyházi kántor volt és az 1836. évi nagy tűzvész alkalmával a lángok áldozata lett. 1846-ig tanult szülővárosában az ottani gimnáziumban; ekkor Pápára ment és a Komáromy Sámuelnek alakuló színésztársulatához állott be mint cédulakihordó és színházkellékes. Müller családi nevét Molnárra változtatta. 1847-ben Pozsonyban az országgyűlés alatt már kisebb szerepekben játszott. 1848-ban beállott honvéd tüzérnek. A harc végeztével egy ideig elvonultan élt, de 1850-ben ismét színésszé lett Kilényi társulatában; tíz évig vándorszínész volt és mint fölkapott szerelmes színész csűrökben, pajtákban játszotta a Rómeókat, olykor-olykor megmérkőzve Hamlet és Bánk bán színpadi problémáival is. 1855-ben Pesten a Nemzeti Színházban is vendégszerepelt. 1858-ban igazgató lett és társulatával megfordult Debrecenben, Pécsett, Kassán, Pozsonyban és Balatonfüreden. 1860 őszén Szegeden volt. Mikor 1861-ben a fővárosba jött, hogy Alsdorftól, a német direktortól kibérelje a Krisztinavárosi-színkört, már kész színész volt, aki célul tűzte ki reformálni a színpadi technikát, lerombolni avult formáit. A budai Népszínházat 1861. szeptember 11-én nyitotta meg. És ekkor Molnár igazgatása alatt egy fényes korszak következett a budai színészet életében. Bem apó című harcias látványosságot százötször adták elő egymásután. Ezen színmű előadásának híre még József főherceget is arra csábította, hogy polgári ruhában végig nézze a darabot, melynek próbáit Molnár a Vérmezőn tartotta. Hasonló sikert ért el az Ördög pilulái című látványosság. A színházat barátnője, Batthyányiné Apraxin Júlia grófnő anyagilag támogatta, darabokat írt és színésznőként is fellépett. 1863-ban elkísérte Júliáját Párizsba, ahonnan látványos szcenikai megoldásokkal tért haza. De a zseniális igazgatót távollétében egy kulisszaforradalom megbuktatta. 1864-ben megszüntette előadásait és újra vidékre ment mint színigazgató. 1867-ben megnyílt számára újra a budai színház, melyet 1869-ig vezetett.
Forrás:wikipédia

A BUDAI LÁCZHÍDTÉR....ANNO1865



A budai lánczhidtér.


Ha Pestről a Duna gyönyör lánczhidján végig sétálunk, legelőször azon terére érünk ős Buda városának, melynek élethí képét mutatja 
mellékelt rajzunk. E hely már igen kis mértékben emlékeztet Buda régiségére, de daczára ujabbkori jellemének, a városnak legérdekesebb, mindenesetre pedig legélénkebb pontjai közé tartozik.

A mint a hidvámszedő kivette kezünkből az átmenetet biztosító pléhjegyet s Buda szárazföldjére lépünk, egyszerre öt nagy útvonal középpontján állunk. Szemben velünk tátong az alagút nyilása, mely a várhegyen keresztül egyenes vonalban a Krisztinavárost köti össze a Dunával; közvetlen az alaguttól jobbra azon 1857-ben készült uj ut kanyarodik fel a várba, az egyetlen kényelmes kocsiút, mely minden nagy erőködés nélkül teszi lehetővé a feljutást.      Képünk előterén jobbra látjuk a budai takarékpénztár házának egy
részét, mely Ybl építészünk terve szerint négy évvel ezelőtt izlésteljes, csaknem palotaszerü stylben épült; ezen ház mellett, fölfelé, a Duna mentében a Víziváros, császárfürdő s O-Buda felé visz az ut. Végre a negyedik útvonal az, mely a képünk baloldalán látható népszínházi épület mellett lefelé a Duna mentében a Ráczváros és Tabán külvárosokba, a Gellérthegy tájékára vezet. 

Az ötödik, s legnagyobb országút pedig a lánczhid maga,mely Pest felől szállítja ide a legnagyobb élénkséget.



Hogy ez öt útvonal egyesülése ezen helyen meg nem szűnő, eleven sürgést-forgást, szakadatlan közlekedést, sőt gyakran egymásra toluló emberek, terhes szekerek, kocsik, targonczák stb. fennakadását idézi elő, az igen természetes, s annál inkább sajnálandó, hogy e hely beépítése alkalmával több gondot nem forditottak az itteni forgalomhoz szükséges nagyobb, kényelmesebb tér üresen tartására.
         Nem kívánhattuk volna, hogy itt is akkora lánczhidtér alakittassék, mint Pesten,mert hiszen Buda szűkebb területi viszonyait nem lehet a pestiekhez hasonlitani, — de sajnálatos,hogy a szép takarékpénztári házat nem építették
néhány öllel hátrább a Dunától, mi által nemcsak a forgalom kényelme nyert volna,hanem magának a szép épületnek is, szemnek tetszőbb, kedvezőbb fekvés jutott volna. Hogyan lehetne még ezentúl a tér be nem épített, alsó részének rendezése által, a symmetria megsértése nélkül, e mozgalmas hely nyomasztó szűk arányain segiteni, ennek meghatározása nemcsak budavárosi, hanem valóságos országos gondokat is megérdemelne.
    Természetes, hogy nyáron háromszoros az élénkség ezen a ponton.Pest lakóinak nagy része ilyenkor Budán keres szórakozást. Mindjárt a takarékpénztári épület földszinti helyiségeiben igen díszes kávéházi teremek s árnyat adó veranda szolgál estenkint a fagylaltozóknak gyülhelyül.
         Átellenben van a Mátyás király istállóiból átvarázsolt népszínház, az ő modernizált homlokzatával, hátulsó részeinek eredeti ódon barna falaival —a jó akaratnak, rögtönzésnek, készületlenségnek, a könnyüvérüségnek szomorú jelvénye. Mily zajos élet ütötte fel itt néhány rövid évre sátorát, mily világra szóló jó kedvvel járta itt Dunanan apó és fia Patroklus az ő ledér kankánját s a sok szemet kápráztató léhaság mellett mennyi elismerésre méltó igyekezet, leleményesség és ügyesség tartá itt elfoglalva a tért, napról napra nemesb élvekkel biztatván a magyar színészetnek e reá nézve csaknem idegen földön is egyre szaporodó híveit— s most! A vidám sereg nyom nélkül elpusztult;a pezsgő élet helyén némán merednek ég felé az újra vakolt régi falak s Dunanán fölcsiklandozó áriái helyett kósza varjuk és csókák károgják a háztetőről a szép remények múlandóságát. Akárkit terhel a budai népszínház megbukásának súlya, megbocsáthatlan hibát követett el, s akárki veszi még egyszer kezébe a megakadt ügy folytatását, jó lesz előre meggondolnia, hogy a színészetnek komolyabb, nemesebb feladatai is vannak általában, s a magyar színészetnek Budapesten különösen.

          A budai lánczhidtér képezi gyúpontját a pestiek minden kirándulásainak, melyeket oly gyakran rendeznek a regényes budai hegyek közé. Ittvan gyülhelye a temérdek bérkocsinak és omnibusznak, kik tömegesen szállítják nyári napokon a város szűk falai közül menekülőketa Zugliget, Disznófő, Szép juhászné, Svábhegy, Sashegy, Gellérthegy virányaira, a sok meleg fürdőbe s az ujabb időkben felkapott keserűsós forrásokhoz. —
Az alagúton keresztül zarándokolnak a német Thália hívei a Krisztinaváros elején álló német színkörbe; s ezen túl van néhány év óta a buda-trieszti vasút indóháza, mely hogy mennyire igénybe vesz minden közlekedési s szállítási eszközt, tovább magyarázni felesleges. A magánfogatok, bérkocsik, terhes szekerek s a gyalogjárók, tömege a nap némely óráiban valódi mozdulatlan torlasszá halmozódik.
                 E tér képezi Budaváros testének élénken lüktető főerét, honnan messze sugározik el az élet és mozgalom a budai ősvárhegy alatt minden irányban. Csak fenn a vár falai és sürü házsorai között uralkodik ünnepélyes zajtalanság és méltóságos egyhangúság, mintha e királyi magasságra az élet piaczi zaja nem is merne feltolakodni.


Forrás: Vasárnapi Ujság 1865 január 1
10.évfolyam 1.szám






2015. május 23., szombat

UTOLSÓ SÉTA A TABÁNBAN.....ANNO 1933

Lestyán Sándor:Utolsó séta a Tabánban
(a halálra ítélt városrészben ,1933 tavaszán)

A Mély Pincénél kezdődött és a Mély Pincénél ért véget...A regélő -ki tudja hányadszor-beírta nevét az emlékkönyvbe,híres nevek,fényes nevek, és ismeretlen nevek mellé s tudta,hogy utoljára írja be...



   a Mély Pince hűlt helyén...


..A Mély Pincét lebontják,most már nem is érdemes bort mérni az ódon falak között,kiöltöztett a főváros a lakók háromnegyred részét,s csak nagyon kevesen találtak új hajlékot,új fedelet a közeli szomszédságban.....Akik még itt maradhattak, azok is előveszik lassan-lassan a vándobotot..A Tabán egészségteleen,a Tabán elcsúfítja a Gellérthegy lejtőjét
,  a Tabánnak el kell tünnie.
Akkor döntötte el egy bzottság azt is, hogy mit lehet a Tabánban műemlékszámba venni.Ezekre vigyázni fognak, ha a csákány megkezdi a munkát, ezek múzeumba, emléktárba kerülnek,esetleg helyükön maradnak, ha nem zavarják az új környezetet.
A tabáni "műemlékektől " is búcsúzni kellett. Ki tudja, elvetődik-e az ember a múzeumba,hogy meglátogassa őket.Azu Aranykakas utcában(10.szám) még állt a barokk kapu, 1767 évszámmal a kőkeretbe vésve.




A Fehérsas téren gyereke labdáztak makőoszlop körül,(az utolsó tabáni gyerekek)melyre az 1853-as esztendő évszámát vésték,mikor felállították.Mi volt ez az oszlop:pellengér,lámpatartó?
A legenda szereti a romantikát és pellengérnek degradálta, éljen hát úgy emlékezetünkben akkor is, ha lámpaoszlop volt. A Kereszt utcában(téren!)az Albecker vendéglő copf stílű díszitése és széles kapubejárata már hiába várta a pesti vendégeket,akik egykor oly szívesen jártak ide.
A Szarvas Gábor utca 4. számú ház empire kapuja a vázákkal és a faragott ornamensekkel egy szebb világot hirdetett a Tabán akkori gyászos jelenénél. És a Váralja utcában a pléhre festett szentkép vigasztalón sugárzta kopott verőfényét  a tájra,mely nagy változás előtt állt.
Milyen szépnevű utcái,terei voltak a Tabánnak!: Abroncs utca,Aranykcsa utca,Búvár utca, Cipő utca,Eper-utca,Harkály


Az egykori Holdvilág utca




 köz,Hírnök-utca, Holdvilág utca,Judith-utca,Pásztor lépcső,Sarkantyús utca,Szilva utca,Virág Benedek utca!...
A Kereszt-utcában sokáig álldogált a regélő,kereste az egykor 692.számú házat,Brxa János tabáni kályhás mester házát.(ez személyes kérdésben történt .A regélő bolthajtásos várbéli szobájában  megy fehér fayance dúsan arnyozott gömbölyű kályha ad télvíz idején meleget.Rajta van a szignum:Brxa János kályhás mester készítette Mária Terézia stílusában.)
A Tabánban nem csak hajósok,halászok,tímárok,rác kereskedők érdemes iparosok,kádárok,bognárok,vaskovácsok,ácsok,kocsmárosok,serfőzők és szőlő művelők élte,hanem - agyagos művészek is,sőt ott élt Virág Benedek, a költő aki-"a nagy égés után kevés napokkal Ertsi nevű mezővárosba utazott" - Így írta tudós Horváth István Kazinczy Ferencnek 1810-ben a pusztító tabáni tűzvész után..
A tűzvész előtt is szenvedett szegény Tabán eleget a csapásoktól.A tatárjárás majdnem teljesen elsöpörte,a törökök csaknem egészen felégették,döhalál,dögvész,pestis,árvíz dúlta,rombolta.
Ami 1933 tavaszán búcsúzott az élttől,az mind a nagy tűzvész után épült. Kolerák,újabb árvizek jöttek megint,s bombák Budavár negyvenkilences ostroma(1849) idején.Meg-megtépték,megcibálták ismét,de a Tabán megrázta magát és talpraállt.Szerelmesek,költők,festők,bennszülöttek számára úgy volt szép,ahogy volt:girebe-gurba utcácskáival,omladozó-málladozó apró házaival,a  vadstőlővel a falon és a szemétdombbal az udvaron.Az egész olyan volt mint egy zsongó-bongó méhkas.Mindenki dolgozott a Tabánban,csak a vasárnap az  Istené, apihenőé és a borméréseké meg a citera- és harmónikaszóé.


Mulatozó tabániak(Szentkeressy Nagy Károly felvétele)


Vén szederfák és vén diófák alatt üldögéltek a tabániak,szívesen láttk a vendégeket Budáról és a messzi Pestről,komoly idegenforgalmat bonyolítottak le a vendéglők és kocsmák,Anna napján pegdig hajóra ültek a népek,s az ifjuság rendezésében vígan báloztak valamelyik Duna-szigeten.
Igaz,nem nagyon törődtek házaik csínjával,nem is igen tatarozgattak, az se baj,ha a kémény mellett becsurog az eső.Külön dolgoztak és éltek. Villanyvilágítás? Csatornázás? Vízvezeték?A Tabánban nem hiányzott. Megéltek anélkül is ősidőktől fogva. De a 14.században már áll a sörház, a"Veres Ökör" és "Arany Perec" fogadó, melyekben nem csak szép és tiszta szobák találhatók, hanem 
"a vendég a gyors kiszolgálást is élvezheti" A  törökdúlás alatt 
hat mecsetjük volt, aztán szép templomokat építettek.A szabadságharc után kaptak gyógyszertárt is, volt gyümölcs és hetivásár terük,-az utódoknak se kellett sokkal több a boldogsághoz.  
A Tabán rendezetlensége már 1878-ban  szemet szúrt.
Tíz évvel később bizottság foglalkozik a házak kisjátításával.1886-ban érdekes ötlet merült fel a Tabánnal kapcsolatban.Komolyan tárgyalták,hogy gyaloghidat kapjon Pestről.A terv aváros jogügyi bizottsága előtt feküdt.Ott is aludt el.1894-ben a közgyűlés elhatározta,hogy a budai körutak megnyitásával kapcsolatban a Tabán átalakításának kérdését is meg kell oldani.1911-ben ez az elhatározás végleges formát nyert. Pénzen, a kitelepítés nehézségein,lakásínségen múlt,hogy a Tabán csak 1933-ban jutott el odái.: 748 háza közül 698 ki volt ürítve.
A  többi már gyorsan ment.Az ócska, üres hajlékokban végül csak a patkányok és a macskák maradtak, aztán azok is elmenekültek a nagy zajban,ami a lebontás alatt muzsikált szomorúan.
Mi lesz a Tabán helyén:hatalmas gyógyszálló,szabadtéri színház, sport -stadion?Így is szép,hatalmas rétjaivel,fáival,új útjaival, és a kőkereszttel,mely réges-régen a tabáni lakók temetőjében állt, s most az egész Tabán temetőjének keresztje.                                       



                                                                            

2015. május 19., kedd

SZENZÁCIÓS SZOCIOFOTÓK A TABÁNRÓL ANNO 1900

A Fortepan életében is egyedülálló fotóhagyaték feldolgozása folyik Érden a Magyar Földrajzi Múzeumban. Egy több mint kétezer darabos üvegnegatív-gyűjtemény digitalizálását végzi a Fortepan – és egy megdöbbentő sorozat darabjai kezdenek kirajzolódni.
A Fortepan a legnagyobb magyar nyelvű online fotóarchívum. Az Indexen a Fortepan szerkesztőivel együttműködve mutatjuk be a legizgalmasabb gyűjteményeket a huszadik századi magyar, amatőr fotósok hagyatékaiból.
A hagyaték története nehezen rekonstruálható, mert egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő adat. Ami biztos, hogy az üveglemezek a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pincéjéből kerültek a Földrajzi Múzeumba, harminc évvel ezelőtt. (Ezt sajnos a fotók állapota is igazolja, sok az erősen sérült lemez, az emulzió levált az üvegről, pereg és töredezik).

A szerző kiléte egyelőre csak feltételezhető. Az eredetileg keményfa dobozokban tárolt, többször át- és újraszámozott negatívok egy része ugyanis Erdélyi Mór fotográfus céges emblémájával ellátott borítékokban, illetve műtermi tasakokban volt. Hogy valóban ő készítette-e a képeket, még nem tudni. De hogy egy nagy szakmai tudású, hivatásos fényképészről van szó, az a képeket látva bizonyos.


A történelmi Magyarországot keresztül-kasul utazó fotós erdélyi és felvidéki kisvárosok főtereit, szállodáit, fürdőit és villamosvonalait dokumentálta – a fotókból pedig sejthetően nagyítások vagy képeslapok készültek. A pár hónapon belül online is látható több száz kép közül bevezetőként egy tabáni sorozatot szeretnénk bemutatni. A fotós itt láthatólag kilépett a cs. és kir. udvari fotográfus szerepéből, és egy korai szociosorozatot készített nekünk, helyenként a belső udvarokat, lakókat is megörökítve.

Forrás:fortepan  (http://index.hu/fortepan/2015/05/18/1900_taban/)
melyre a Tabán Társaság örökös bormérője és díjfaragója hívta fel figyelmünket.
 Kisfiú és nagymamája


részlet:


Mezítlábasok...


 Csinos vízhordó asszony a bádogosműhely udvarán


részlet:



Szépasszony vödörrel



 Utcai pillanatkép

részlet:


 naccsága esernyővel....

 Fiú kiskutyával



a kedvenc gazdival

 Fiatal pár szép kilátással

részlet:

ű
szerelem első látásra

Szikla utca


részlet:

kislányok egymásközt...


ugyanez  nagyapám fotómasinája szemszögéből:


Fotó :Szentkeressy Nagy Károly

 Gyerekek a lépcsőn

részlet:


részlet::

a helyzet magaslatán..


Nem Tabán!

 Nagymosás galambokkal


részlet:

"
a mosónők korán halnak"
 Gyerekek a sarkon


részlet:

most minket fotóznak?
 Aranykakas utca?

részlet:


a pékinas..

 Gondterhelt tulaj kutyaól tetején napozó ágyneművel


részlet:

Jelige:vadonatúj a cihám...

A budai vár palotája épp hogy felépült

(a képek jobb sarkában a szignó a feljavítást jelzi)

Blogunk a cikkben közölt fotók feljavított változatát mutatja be.