1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2016. február 15., hétfő

LEBONTOTT ÁLMOK KORCSMÁI 26.RÉSZ : TABÁNI KISKORCSMÁK MUZSIKÁJA/1

A 18-19. század fordulójára vonatkoztatható az az újságcikk, amely szerint a Hét Választó Fejedelem fogadóban „farsangidőn csimpolyások reszelték a talpalávalót a népnek, míg a belsőbb termekben a gazdag polgárifjúság finomkodott kóborló bécsi muzikmeiszterek dallamaira.” Egy magasabb súlycsoportba tartozó „bécsi muzik meiszter”, bizonyos Beethoven 1807-ben személyesen is tiszteletét tette a Hét Választó Fejedelemben (legalábbis nagyon valószínű), és a fogadó vendégei között szerepelt Berzsenyi Dániel is, 1810-ben. Szemere Pál így számol be egy Kazinczynak írott levelében a Berzsenyivel töltött időről: „Literátori beszélgetésünket egy violint játszó német szakasztotta félbe, a’ ki az ebéd mellé egy néhány nótákat húzott. Éppen arra emlékeztettem Berzsenyit, hogy Virágot jó lenne meglátogatni, minthogy nem messze lakik, midőn Berzsenyi a német muzsikussal meg nem elégedve azt kérdé tőlünk: Itt van-e most Bihari? Ugyan hol lehetne megkapnunk? – Azt estve megkaphatjuk, ha tetszik. Most ebéd után Virágot látogassuk meg. – S hol szokott Bihari muzsikálni?...”Mit tudott ez a muzsikus, aki ebben a pillanatban láthatóan jobban izgatta Berzsenyi képzeletét, mint a tabáni „szent öreg”, Virág Benedek meglátogatása. 

<Bihari János az ekkor már virágkorát élő magyar nemzeti tánczene, a verbunkos ünnepelt cigányhegedűse volt, mely stílus tárgyalásával a tabáni szórakoztató zene egy újabb rétegéhez érkeztünk. A verbunkos, mint azt neve is mutatja, a 18. század elején felállított állandó közös hadsereg utánpótlásához szervezett toborzó-mulatságokkal

összekapcsolódva alakult ki a 18. század vége felé. Sokféle hagyomány érlelődött össze benne: a korábbi század közép-európai tánczenéje, a magyar népzene elemei (a kanásztánc és a népi hangszeres zene elemei), a kuruc-korból eredeztethető, török hatást is sejtető Rákóczi-nóta népes dallamcsaládja, és az új, bécsi klasszikus műzene. Ezt a muzsikát érezte az ekkoriban föllángoló nemzeti öntudat a leginkább sajátjának, és a külföld szemében is sokáig ez jelentette „a” magyar zenét.

A verbunkos előadóiként jelennek meg a szórakoztató zene színpadán a cigányok, akiknek zenei tevékenységéről addig csak szórványos említések szóltak. Térnyerésük egyik vélhető oka, hogy a szórakoztató zenészség hagyományosan lenézett foglalkozásnak számított, mint a vályogvetés vagy a kolompárság (ezek sorában persze a legmagasabb rangot viselte). A verbunkos-stílus és a 19. század közepére belőle kifejlődő népies műdal, mely a cigánybandák repertoárjának gerincét képezte a 20. században is, olyannyira összekapcsolódott a cigányzenészekkel, hogy többen (köztük még Liszt Ferenc is) cigány „találmánynak” vélték. Pedig a cigányok világszerte annak a népnek a saját zenéjét játsszák, amely befogadta őket.

Játékukat vonzóvá teszi az általában apáról fiúra öröklődő mesterségbeli tudás, a rögtönzésszerűen szabad előadásmód, mellyel a gyengébb darabokat is tetszetőssé teszik, és a közönség hangulatának, igényeinek figyelmes követése. Egy banda jellemzően két hegedűből, cimbalomból és nagybőgőből áll, és rendesen klarinéttal, brácsával, csellóval egészülhet ki.

A cigányzene volt a tabáni kocsmaéletet a 20. században is meghatározó két irányzat egyike, a másik a XIX.század végén Bécsben megjelenő sramlizene....(kassius)
..". Végig a tabáni estéken a parányi ablakok majd minden házban világosak. Mindegyik korcsma, és majd mindenikben zenélnek. A hegy lábánál még cigányok zenélnek, de a hegynek fölfelé már a schrammel lesz az úr.” – szól a megfigyelés 1925-ből.Az ilyenfajta megoszlásnak nem nehéz magyarázatát adni. A domboldal „bohém tabánjának” falusias környezetébe kerül a kisebb presztizsű sramli. Előadói gyakran amatőr-félamatőr zenészek (szemben a cigánybandák hivatásos tagjaival). Nem volt ritka a kottából való játék sem: „Egy harmonikás, egy gitáros és két hegedűs játszik. Orfeuszt. [...] a tabáni schrammel szinte átszellemülten játsza Offenbach örökszép melódiáját. Mélyen ráhajolnak a zenészek az asztalra, ahová a kottalapokat terítették, és ügyelnek, nehogy egyetlen hangot is elhibázzanak..."
...A cigányoktól idegen volt az így folytatott zenélés, amely elveszi a vendégekkel tartott közvetlen kontaktus lehetőségét, ezért kottát legföljebb csak a betanuláskor használtak (ha épp nem „fül után” tanultak). A sramlisok még utcai kalapozásra is vetemedtek– zenész cigányokról ez is nehezen volna elképzelhető-.A nagyobb presztizsű cigányzene a Duna felé eső városiasabb részbe, az „elit Tabánba” kerül. A Magyar Cigányzenészek Lapja a 20-as, 30-as évek fordulóján megjelent számainak utolsó oldalán közli a legrangosabb cigányzenés vendéglők listáját. A Tabán majd ötven vendéglátóhelyéből ezeken a listákon csupán három szerepel: a Cziegler, a Kakuk és a Várkert kioszk.

1898-a fotó tanúsága szerint a Döbrentei utcában székelő " Bor és Sörház az ARANY LIBÁHOZ" vendéglőben minden nap cigány muzsika szórakoztatta a nagyérdeműt.

A törökökével ellentétben az itt élő rácok zenéjének a 20. századig folyamatos hagyománya volt. Krúdy Gyula írja a Budai tavasz című novellájában, a pillanat hangulatának megrögzítésével zenetörténeti adathoz is juttatva olvasóját: „Lehetséges, hogy alant a Tabánban pengett a tambura a rác korcsmában, de az elhagyott, ködös estében azt is el lehetett hinni, hogy egy földalatti pincében mulatnak elvarázsolt katonák, akik egykor a várat védték és kötelességüket nem teljesítették.”

A rác tamburáról többen megemlékeznek, kétséget hagynak azonban a rajta játszott dallamok délszláv eredete felől. Hogy a rácváros névadó lakosai a 20. századra sem felejtették el saját zenéjüket, arról biztosít minket egy memoár-részlet az Árok utcai sírkövesről, akit nevének délszláv végződése után csak „Csics”-nek becéztek. Ez a sírköves nem tamburát, hanem „egy citerát dédelgetett, fatörzsből teknőszerűen kivájt primitív húros hangszert. Guzlicának nevezte, de magyar szerszám lehetett, jóval később alföldi parasztházakban találkoztam hasonlókkal. Ezzel kísérte magát, ha szerb és magyar parasztdalokat énekelt, néha vendégei kívánságára századeleji operettekből is, mentségére szolgáljon, hogy ilyenkor vidám irónia színezte a hangját.”

Bizonyára műkedvelők is voltak a Tabánban, afféle örömzenét játszva saját és környezetük szórakoztatására. Ilyen volt Gerstl bácsi , aki először a Három víg Pintrélegényhez címzett kocsmában , majd a Czakó utca 1 –ben muzsikált és énekelt amatőr társaival a korcsmárosi teendők ellátása mellett. Róla mondja a fáma , hogy legelább annyira szerette inni, mint eladni a bort. Az első világháború idején 1916 körül utánpótlás hiányában annyira megcsappant a készlete , hogy lehúzta a rolót , minél több maradjon neki az értékes nedűből. „Kapaszkodjunk vissza a dombtetőre, Gerstl bácsihoz. A Czakó utcai udvaron épp hangol a sramlizenekar - Magyar Elek emlékei szerint citerájával a görög utcai hentes, gitárjával az Aranykakas utcai grájzleros fűszeres, harmonikájával a Szarvas-téri pékmester."
 (Saly Noémi:Kiskocsma,kis pörkölt, kis korsó sör)





Tabáni zenészek

Nézzünk egy konkrét időpontot.A budapesti 1900 évi Lakczímjegyzék szerint a Tabánban lakók közül,(tehát a más kerületekből ide dolgozni járókat nem számítva) az alábbiak vallották magukat zenésznek:

Balogh Balázs zenész Kőműves u 7

Babay György zenész Fehérsas tér 14

Balogh Kálmán zenész Horgony u 50

Baráth Gusztáv zenész Attila krt 16

Baráth Károly zenész Horgony u 10

Becs József zenész Attila krt 8

Benzsó Sándor zenész Aranykakas u 16

Berki István zenész Hadnagy u 6

Berki Károly zenész Görög u 1

Bokor Kálmán zenész Görög u 1

Borsos Béla zenész Döbrentei u 3

Borza József zenész Attila krt 16

Csevse József + zenész Naphegy u 39

Csomor Gábor zenész Ív u 10

Czicza János zenész Ív u10

Czicza József zenész Ív u 10

Farkas Ferenc zenész Attila krt 16

Gáspár József zenész Attila krt 16

Horváth Ferencz zenész Árok u 51

Horváth János zenész Kőműves u 7

Horváth János zenész Attila krt 16

Horváth József zenész Görög u 1

Horváth Sándor zenész Aranykacsa u10

Járóka József zenész Attila krt 16

Jerabicza János+ zenész Horgony u 58

Kecskeméti János zenész Kőmüves u 7

Komanitzky Ferenc zenész Horgony u 6

Kováts József zenész (muzsikus) Attila krt 7

( a MÉLYPINCE Joszó cigányhegedűse)

Kováts Károly zenész Kömüves u 7

Kovács Lajos zenész Palota tér

Kovács Mihály zenész Horgony u 9

Körbl Felix * zenész Naphegy u 7

Kratochvil Ferenc * zenész Attila krt 27

Kuckhelyi József zenész Hadnagy u 8

Kurucz József zenész Kereszt u 4

(Valószínűleg a Preislerben muzsikált. Fuvolázott?)

Lajos János zenész Kőmüves u 16

Lakatos Gyula zenész Attila krt 7

Laky Béla zenész Attila krt 16

Magda János zenész Ív u 10

Magda Mihály zenész Ív u 10

Maly Pál zenész Aranykakas u23

Meriadt Ferencz * zenész Horgony u 66

Mucsala Vladimir + zenész Abroncs u 10

Neumayer Antal * zenész Naphegy u 47/2

Nincsics Sándor + zenész Horgony u 60

Paradeiszer János* zenész Döbrentei u 17

Putz Vince * zenész Hadnagy u 57-59

Reichmann Gusztáv*zenész Palota tér 4

Riczner Károly * zenész Szarvas u 4

Rigó Gyula zenész Attila krt 16

Rigó János zenész Attila krt 16

Sándor János zenész Attila krt 16

Sárközy János zenész Árok u 51

Schmidt Gyula * zenész Aranykakas u 23

Skurovetz János + zenész Naphegy u 7

Száki István zenész Attila krt 16

Tuszák József zenész Horgony u 9

Tuzák György zenész Attila krt 8

Tuzák János zenész Attila krt 1

Vida József zenész Horgony u 6

Wacky Vince szinh.zenész Attila u 35

Wanka József* zenész Virág Benedek u 8

Zauner Ágoston zenész Csend és Aladár köz 2/b



(vastag betűvel szedettek valószínüleg cigányzenészek) számszerint: 37 fő

( * valószínüleg sramlizenészek) számszerint: 10 fő

(+ -" - rác muzsikát művelők) számszerint : 5 fő

(bizonytalan:10 fő)

A cigányzenészek sokszor csoportosan laktak,  ilyen "cigányházak" voltak:

Ív utca 10 4 fő

Attila körút 16 11 fő

Kőműves utca 7 4 fő




Későbbi híres cigányprímás nevet is fellelhetünk a lakók között.Járóka József pl. rokona lehet a híres prímásnak,Járóka Sándornak.A két Rigó pedig rokona lehetett az ezidőtájt külföldön élő és egy hercegnővel szerelmi viszonyt folytató híres prímásnak ,

<Rigó Jancsinak






folyt.köv

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése