1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2016. június 28., kedd

KRÚDY GYULA BATÁRJÁN

Némán várom  a régi delizsáncot.                    
Várok most egy vörös  postakocsira.
Dalol a szél egy halkult köd-románcot,
ó — hol lehet nyomodra  lelni ma?
Ki  voltál mély szépségek ihletettje
 örökkön  fájó  magyar  tájakon,
Míg virágzottál „Mákvirágok kertje“
S a vén  Tabán  is bűvös  álmokon.
óh, vén  Tahán ...  „Mély pince“ ...
Poldi  bácsi... Piros abroszon piros óborok,
A  régi  asztal, melynél nem találni
Többé  már Téged ..
 Csended  nem fog  ott
Sok  áhítatba  mélyült  órán élni
S nem zeng  fel  már  az árva hegedű
 Krúdy  Gyulának  múltaikról  mesélni,
Hol óborokban  élt  örök  derű.
Járjuk  be  most a Te  régi  birodalmad,
Repülj  velünk  te,  ódon,  vén  batár,
Örök  lírád ma szent  álomba altat
És feldalol sok szép nyírségi nyár. .
Sóstói  fürdőn színes  lampionok,
Tűnt  Annabálok,  boldog hajnalok,
 Máriapócsi primitív ikonok,
Szabolcsi  éjben  sírt  örök  dalok.
Most  Pestre érünk . ..
De a  régi Pestre,  —
Óh,  Aranykéz-utcai  szép  napok,
Buda felett már alkonyt vált az este.
Felragyognak  az  örök  csillagok .
Tabán,Krisztina,  Óbudának  éjén
Örök  vártát állón vigyáz a  Vár
S nagy elcsudálkózó  szemednek  mélyén
 Buda fénye tükörre nem talál.
Gyerünk,  gyerünk  a  régi  delizsáncon
A Felvidék  vár:  ódon Podolin,

Pisztrangos  patakokra  száll az álom...



ismeretlen Nyirvidék szabolcsi hirlap 1938 01.17    

2016. június 16., csütörtök

RUTTKAY ÉVA A TABÁNBAN




Ritka kép a "Bp régi képeken"-től.
Ruttkay Éva  1964-ben az Apród u 10-ben mely   2002 -2012 között a Tabán Társaság székhelye és múzeuma volt, míg a helyi önkormányzat felújítás címén bezáratta és mai napig új helyet sem adott.

2016. június 15., szerda

TZIPŐ UTCA








Nyúlfarknyi, de hangulatos kis utca a Tabánban, a Kereszt- és Fehérsas tereket kötötte össze. Fotográfusok és festők mégis megörökítésre  érdemesnek tartották. Bár simán cipőnek ejtették, kötelező helyesírása  az utcácskának Tzipő utca volt, tz-vel.

Ezekből a megörökítésekből mutatunkbe néhányat.

Fotó:






és végül a bontás 1933-ban


Festmény ,grafika:









Küssel úr még le is koppintotta és kiszínezte Helbing  képeslapját









2016. június 12., vasárnap

EMLÉKEZÉS VIRÁG BENEDEKRE




Kosztolányi Dezső:
Ének Virág Benedekről


Jaj, hogy szerettem volna élni régen,
vén századok bús mélyein, korábban,
mikor a lélek nyílt, a jóság s nem ma
a buta „modern tehnika” korában.
Otthontalan bolyongok, hazavágyván
és sírva vágyom vissza, ami volt már,
akkor a szemek föl az égre néztek

s úgy állt a szív, mint liliomos oltár.
Az emberek akkor meghaltak őszen,
mosolyogván az asszú, édes őszben
szívükbe hordták az örök szerelmet

s mindég holdfényben mondták, 

hogy: szeretlek. 
Jó emberek között folyt volna éltem,
tán itt, ahol most élek észrevétlen,
köröttem - essős vízfestmény - Tabán,
nyugodt lennék, vagy boldog is talán.
Ülnék otthon az ablakmélyedésben,
sétálnék egy-egy régimódi, halvány
leánnyal a haldokló némaságban,
vagy bogarásznék a Gellérthegy alján
és új boron, mikor habos a rámpás -
kapukulcs a kezemben, kézilámpás -
korhely árnyékomat nyomomba húzván
mennék haza a kormos, süket utcán.
Aztán csak várni - az élet elröppen -

Horatius-t olvasni, esti ködben,
álmodni mélyen és álmodni resten
s télen táncolni, túl, a kicsi Pesten.

Ma hogy a föld vérünk, könnyünket issza
szeretnék futni:
vissza, vissza, vissza.

Itt szomszédomban, az ordas hegyek közt
a „szent öreg” élt, Virág Benedek.
Kovakővel gyújtotta meg a gyertyát
s lúdtollal körmölt magyar éneket.

Akkor sem
ismerték nálunk a költőt,
futó, szegény vad, elbújt
reszketeg,
görcsös szókat gyalulva gyúlt
szemekkel,
tág pupillával nézte az eget.

Sokszor megállok most, hol ő lakott rég
s alázatosan és magamba szálló
lélekkel kérdem, mi maradt belőle?

Egy kis küszöb s egy villamos-megálló.
De én gyakran elmentem volna hozzá,
hogy
lelkemet szava beharmatozná,
piruló arccal néztem volna rája,

hogy mit mond papos és szigorú szája,
lobogó nyakkendővel és kalandos
fürtökkel, én, az ifjú-ósdi lantos
olvastam volna néki órahosszat,

versekbe szedve
A' hazát, az Aether-t
és írtam volna Daphnis-ról, Chloé-ról
s
Magyar Jövőnk”-ről vagy száz hexametert.
Ő meg bólintott volna a homályon

s én lehajoltam volna, hogy megáldjon.
Zsinóros, régi attilát viselt még 
ráncos kezű és prédikáló bölcs volt
szobája, mint agg papok szobája,
a szekrényében égettbor s gyümölcs volt:
és dicsérvén a Poézis hatalmát
átnyujtott volna versemért egy almát.



Virág Benedek életrajza:

Jobbágycsaládban született. Gyermekéveit Nagybajomban töltötte. 13 éves korában Nagykanizsán a piaristáknál kezdette a gimnáziumot. 1772-ben a retorikai osztályba Pestre ment.

A VERSESKÖTET TÖBBI VERSE ITT OLVASHATÓ EREDETI KIADÁSBAN

1775-ben Pesten a pálos rendbe lépett; bölcseleti és teológiai tanulmányait Pécsett fejezte be. Fölszenteltetése után Székesfehérváron kezdett tanítani a pálos gimáziumban.
Egyik szervezője volt az 1779-ben megalakult Hazafiúi Magyar Társaságnak, amely a honi szellemi élet irányítójaként működött.

,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,Emléktáblája Pécsett,a volt pálos kolostor falán


Amikor II. József 1786-ban feloszlatta a pálos rendet, Virágot a székesfehérvári egyházmegye világi papságába vették fel, s megmaradhatott tanári állásában.

1794-ben megvált állásától, és Pestre költözött, ahol a Batthyány családnál nevelősködött; azonban betegsége miatt lemondott nevelői állásáról, ésBudán húzódott meg, és ott élt abból a 300 váltóforintból, amelyet a vallásalapból kapott nyugdíjként.



.......................Arcképe egy 1880-ban megjelent könyvben


 Csak a 20-as években javította meg a nádor néhány száz forinttal. Segítséget csak igen jó barátaitól és írótársaitól fogadott el, azt is csak úgy lopták hozzája (például tűzifát).

........Mellképe korabeli metszeten


Az 1810-es budai tűzvész attól a csekélységtől is megfosztotta, amije volt; elégtek a Magyar Századok példányai is. Rendszeresen fölkeresték a Pestre jövő írók: Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel és a pesti írók: Vitkovics Mihály, Szemere Pál, Kisfaludy Károly, Bajza József, Toldy Ferenc,Vörösmarty Mihály és mások.


Sírfelirata:
SZÜLETTEM. SZERETTEM HAZÁMAT S DOLGOZTAM ÉRTE. EZ AZ ÉN ÉLETEM TÖRTÉNETE. TEGYETEK TI IS ÍGY. TANÍTSÁTOK UTÓDAITOKAT, S HA AZOK IS ÍGY TESZIK, AKKOR MAGYARORSZÁG BOLDOG LESZ.
Holta után sem lelt nyugalmat,a tabáni temető,a gellérthegyi pálos sziklatemplom után remélhetőleg végső nyughelye a Kerepesi temetőben

Virág Benedek összes költeménye ITT olvasható!

2016. június 11., szombat

SZILASSY LÁSZLÓ: A RÉGI NYÁR (FILM 1941-BŐL)

fekete-fehér, magyar vígjáték, 80 perc, 1941


Szilassy László
Szilassy László (szül.: Szabó) (Nyírcsászári, 1908. február 13. – São Paulo, 1972. március 30.) magyar színész.

Az is ritkán fordul elő, hogy egy szülő ne annak örüljön, hogy a fia komoly, szorgalmas, és nem érdekli más, csak a munka, a föld. Hát a mi Tamássy Péterünk ilyen. Teljesen odavan attól, hogy a fiát, Miklóst csak a gazdálkodás érdekli. El is határozza, hogy elküldi a csábító nagyvárosba, a mesés Budapestre, és hogy egészen biztosan jó társaságba keveredjen a gyerek, rábízza régi szerelmére, a primadonna Riára.

Stáblista:


rendező: Podmaniczky Félix

író: Békeffy István
forgatókönyvíró: Zalabéri Horváth János
operatőr: Hegyi Barnabás
zene: Fényes Szabolcs
látványtervező: Básthy István
vágó: Katonka László  szereplő(k): 
  Ria, hajdan MarikaHonthy Hanna
 Tamássy Péter, Miklós édesapjaRajnay Gábor 
Tamássy Miklós Szilassy László 
Páldi Éva, Ria lánya Simor Erzsi
 Mimóza, Marika öltöztetőnőjeVaszary Piri 
Ibanez, spanyol festőCsortos Gyula 
FőpincérRózsahegyi Kálmán

Szilassy László



Szilassy László (szül.: Szabó) (Nyírcsászári, 1908. február 13. – São Paulo, 1972. március 30.) magyar színész.



Élete

Budapesten jogi tanulmányokat folytatott, majd 7 félév után titkára lett Szalay Károly társulatának. Színész karrierje is itt kezdődött. 1933–34-ben Kallós József társulatában, 1934–35-ben Szegeden, 1935–36-ban Miklósy Imre egyesületében, 1936–37-ben pedig Debrecenben lépett fel. Tagja volt 1937 és 1939 között a Belvárosi Színháznak, 1939–40-ben a Magyar és az Andrássy Színháznak, 1940 és 1942 között pedig a Pesti és a Vígszínháznak. Állandó szerződést ezután nem kötött. 1942–43-ban vendégszerepelt a Fővárosi Operettszínháznál. 1944-ben emigrált, először 1946-tól Brazíliában élt, majd Argentínában telepedett le. 1950-ben vendége volt az Argentínai Magyar Színjátszó Társaságnak, 1951-től tagja lett. 1960-ban újból Brazíliába költözött. Előnyös külsejének köszönhetően számos prózai mű és operett szerelmes szerepeit játszotta. Az 1940-es években filmekben is szerepelt.64 éves korában a braziliai Sao Paoló-ban halt meg rákban.

Szilassy László filmek

1944 - Kétszer kettő

1943 - Nászinduló

1943 - Futótűz

1943 - Zenélő malom

1943 - Szerencsés flótás

1943 - Jómadár

1942 - Isten rabja

1942 - Szíriusz

1941 - Bob herceg

1941 - A kegyelmes úr rokona

1941 - Régi keringő

1941 - Régi nyár

1941 - Beszélő köntös

1940 - Hétszilvafa

1940 - Gyurkovics fiúk


1940 - Cserebere

1940 - Bercsényi huszárok

1939 - Karosszék

1939 - Hat hét boldogság

1938 - Szegény gazdagok

Szilassy László összes filmje (az 1938 előttiek is)

Akikkel a legtöbbször együtt dolgozott:
Makláry Zoltán (10 filmben)
Vaszary Piroska (7 filmben)
Csortos Gyula (7 filmben)
Bilicsi Tivadar (6 filmben)
Mihályffi Béla (5 filmben)
Szeleczky Zita (5 filmben)


a RÉGI NYÁR OPERETT


BUDAI SZINKÖR

Lajtai Lajos és Békeffi István eredetileg Fedák Sárinak írta a darabot, de végül az 1928-as bemutatón (Budai Színkör) Honthy Hanna játszotta nagyszerűen. Az előadásban olyan kiváló színészek voltak partnerei, mint Turay Ida, Zilahy Irén és Gózon Gyula. Nem véletlenül lett az akkori színházi élet legtöbbet emlegetett produkciója, igazi szenzáció. Az óriási érdeklődésre való tekintettel ősztől már a Városi Színházban adták elő, és Honthy Hannával és Szilassí Lászlóval a főszerepben 1941-ben film is készült belőle. A régi nyár azóta számtalan színház műsorán szerepelt.


A filmben utalás történik egy budai étteremre, mely közel van a (kör)szinházhoz és príma kosztja van.
A fáma szerint a tabánban a Hadnagy utcai
                   Kedélyes Gyurihoz 
címzett étterem volt  ez a "bizonyos", a Rác Fürdővel szemben.
 A Wikipédiában ráadásul  a vendéglő RÉGI NYÁR néven szerepel, de a szakirodalomban erre semmi adatot nem találtam

Forrás:
-SALY NOÉMI(Kiskocsma,kispörkült...)
-Wikipédia
-színészkönmyvtár.hu








Vendéglői jelenet a filmből a film slágerével....



és a teljes film:



2016. június 10., péntek

ISMERETLEN: TABÁN


ÚJ KIÁLLÍTÁS A TABÁNI UTCÁKRÓL


    Új kiállítással bővült a

                TABÁN ANNO GALÉRIA
  Az oldalsávon az urcanévre kattintva megnézhetjük az utcáról a galériában összegyüjtött valamennyi festményt , grafikát ...

Jelenleg 37 ismert tabáni utca nézhető a kiállításon..

Pl:



KATT A KÉPRE...

                                         Jó szórakozást!

2016. június 9., csütörtök

MEGFESTETT UTCÁK: APRÓD UTCA












ERDÉLYÍ MICI, A SZTÁR



    Színésznő

1910. szeptember 11. Teschen, Csehország
1994. július ?. Santa Monica, Kalifornia
Eredeti neve: Erdélyi Mária Ernesztina Szülei: Erdélyi Lajos vasutas, Friedl Karolina Lakása: Budapest, II. Böszörményi út 3. (1923), Budapest, IV. Irányi utca 21.
    Külföldi turnéin művészneve
 Mimo von Delly

Férjei:

Ráday Imre színész, elváltak.
Kossa Károly szállodatulajdonos.
Ráday Imre és Erdélyi Mici

"...Néhány évvel ezelőtt Berlinben, a Kurfürstendammon sétáltam egy fiatal magyar színésszel - mondja az akkor már jobbára Berlinben élő Nóti Károly, a népszerű filmszcenárium-író és kabarészerző, majd így folytatja -, hirtelen megemeltem a kalapomat és egy nagyon csinos fiatal hölgy köszönt vissza. A színész felkapta a fejét:
- Ki ez a hölgy?
- Egy magyar lány, egy színésznő - mondtam.
A színész utánanézett a hölgynek.
- Csinos. 
- Igen. Nagyon csinos. Akarja megismerni?

a két Latabárral

A következő percben már be is mutattam őket egymásnak. A fiatal színészt Ráday Imrének hívták, a hölgyet Erdélyi Micinek. Nekem sokszor volt lelkiismeret-furdalásom amiatt, hogy ezt a boldog házasságot én okoztam. Szerintem a boldog házasságot összekovácsolni nagyobb bűn, mint a boldogtalant, mert a boldog házasság több ideig tart." Nóti Károly egyébként szerzője, forgatókönyvírója annak a "Szerelemből nősültem" (1937) című filmnek, amelynek a két főszerepét Ráday és Erdélyi Mici adják. Hát, hogy egy boldog házasság meddig tart, nem tudni, az azonban bizonyos, Hogy Erdélyi Mici és Ráday Imre Berlinből importált házassága hét esztendeig tart - és hogy miért pont eddig? "Ennyi idő alatt cserélődnek le az ember sejtjei - mondta apám egyszer" - írja visszaemlékezésében Ráday Mihály. Találni olyan beszámolókat is házasságuk első esztendeiből, amelyek Erdélyi Mici színpadi balesetéről szólnak (1932), és a megrándult bokájú művészfeleséget az öltöző és a színpad közötti tekervényes lépcsőzeten a férj, Ráday Imre szállítja kézben "háztól házig", öltözőtől a színpadi bejáróig. "Erdélyi Mici, a "Fizessen, nagysád" szubrettje erősen megrándította a bokáját.



 Az orvos több napi pihenőt rendelt, Erdélyi Mici azonban fájdalmai ellenére továbbra is fellép. Sajgó lábbal továbbjátszott néhány előadást, mikor pedig lejött a színpadról,  
                                            Kabossal a Papucshős-ben


 már várta a színfalak mögött Ráday Imre, a férje, aki a karjaiban vitte az öltözőbe..." A színpadon csekély mozgást kell csak végeznie, így a nézők semmit sem vesznek észre az egészből. A házaspár több filmben is együtt játszik. Nem csak a már említett "Szerelemből nősültem" címűben, hanem mindkettejük sorrendben következő filmje, az "Édes bosszú" is Edélyi Mici & Ráday Imre-film. A film cselekménye szerint a párt egy országúti autódefekt hozza össze. Erdélyi Mici egy dúsgazdag úrilányt, míg Ráday egy szegény mérnököt alakít, és természetesen a fordulatokban bővelkedő film végére egymásra találnak azok, akik egyébként a magánéletükben is már egymásra találtak. 

Nászút féláron Kabossal

De a két "családi" film nem kedvezett kapcsolatuknak, mert már a film premierje idején, 1937-ben, a többszörösen is filmbeli szerelmesek nem tartoznak együvé.
szinészkönyvtár.hu


Életrajza:

1924  - Budapesten végezi a színiiskolát.
1924 - Görl a Fővárosi Operettszínházban.
1926 - Cirkuszi artista.
1928 - Latabár-testvérekkel külföldön vendégszerepel.
1929 - Több német filmben játszik.
1931 - Teréz körúti Színpad, a Royal Színház.
1935 - Andrássy úti Színház, a Vígszínház.
1944 - Pályája derékba tör,
             a háború alatt - után többé nem léphetett színpadra.
1967 - Amerikába disszidál.


                        Az 1930-as évek filmstúdiók sztárja volt,
              általában hisztis, szókimondó úrilányokat játszott.
       Berlinbe is kiruccant egy kis időre, ahol film szerepek várták.

Filmszerepei:

Hyppolit, a lakáj (1931) – Mimi
Pardon, tévedtem (1933) – Tini
Búzavirág (1934) – Kató
Helyet az öregeknek (1934) – Lilike, táncosnő
Emmy (1934) – Tapsika, szubrett
Ende schlecht, alles gut (1934) – Lilly
Az okos mama (1935) – Zizi
Köszönöm, hogy elgázolt (1935) – Terka
Édes mostoha (1935) – Bella
Pókháló (1936) – Simon Manci
Nászút féláron (1936) – Lujza
Dunaparti randevú (1936)
Rád bízom a feleségem (1937) – Mária
Édes a bosszú (1937) – Svelin
Szerelemből nősültem (1937) – Lili
Pillanatnyi pénzzavar (1938) – Gergely Anni
A papucshős (1938) – Nelly
Péntek Rézi (1938) – Leleményi Piri, táncosnő
Tizenhárom kislány mosolyog az égre (1938) –Varjas Ria
Mátyás rendet csinál (1939) – Mary
A miniszter barátja (1939) – Lulu művésznő
Érik a búzakalász (1939)
Tokaji aszú (1941) – Hámory Babszi
Szeressük egymást (1940)
Katyi (1942) – Mária
Sziámi macska (1943) – Hédi
Álomkeringő (1943) – Müller menyasszonya
Jómadár (1943) – Tóth Eszter, primadonna
A Jávor (1987)

Középen Erdélyi Mici az Okos          Férjével,Ráday Imrével
mama film fogatása közben
 a stábbal.

           Szépségével, franciás könnyedségével feltűnést keltett.             Színpadon  kabarékban, vígjátékokban és operettekben              szerepelt.

 

   Legismertebb filmje a Hyppolit, a lakáj Mimije.


      Szerelemből nősültem című filmből,
                     a  két főszereplője Ráday Imre és Erdélyi Mici.
             
     Az egykori filmcsillag, talán a mellőzés miatt, 1967-ben disszidált és Kaliforniában telepedett le. Ott is halt neg 1994-ben 84 éved korában.

                                 video

Szerelemből nősültem