1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2016. január 31., vasárnap

TABÁNI GYEREKEK KÖZELRŐL ANNO 1910


Távolról




és közelről....az Árok utca sarkán

LEBONTOTT ÁLMOK KORCSMÁI 19. RÉSZ: KOZANEK A SZEMFÖDELES

KEDÉLYES GYURIHOZ 

Hadnagy u 9
BCZLJ:HADNAGY u 9                               1908 ,09 ,11,13,14                     Horváth József 
                                                                 1916                                             Hopfinger József  
                                                                 1922                                             Hetiinger János
                                                                    1928                                   özv. Hetiinger Jánosné
Komoly, méltóságteljes berúgás a cél? Akkor vissza kell imbolyognunk a Virág utca sarkára, a derék görögkeleti Horváth Danihoz. "Hiteles karlócai ürmöst" mér, egyenest Bogdanovics Lucián pátriárka pincészetéből. Horváth uram - meséli Török Imre - ősszel felcihelődik egy dunai uszályra, melyen a hajóslegények "estenden guzla mellett siratják a szegénységben élő szerb népet", s lecsorog az Újvidék melletti kisvárosba
A pátriárka megvárja Danit: előtte senki nem vásárolhat a zamatos, kesernyés nedűből, melynek titka a hordókba helyezett illatos, gyógyerejű füvekben rejlik. Mire a szállítmány visszaér a Tabánba, eljön a sült gesztenye szezonja, ahhoz épp ez a bor a legjobb. (Az üröm utóhatásával súlyosbított, hatalmas másnaposságot a szemközti Rác fürdő kemény kezű masszőrjei orvosolják.)
(Forrás: Saly Noémi: Kiskocsma,kispörkölt..)
Lásd még: Régi Nyár!

KELLER IGNÁC VENDÉGLŐJE 

 Attila krt 60 t.h.gy
Elterjedt  tévedés, az egymás mellett lévő
 KELLER IGNÁCZ és TABÁNI BOR és SÖRCSARNOK
cégérek egybeolvasásából eredően.
BCZLJ: Keller Ignácz  Attila krt 60 alatt mindvégig fűszerkereskedőként szerepel


forrás.urbface
Teljességgel bizonytalan,hogy a Tabáni Bor és Sörcsarnokot Heika György vezette, de tény hogy ott lakott az emeleten és vendéglős volt.
A Döbrentei tér 2-ben levő vendéglőt 1910-től az alábbi kocsmárosok  vezették:

tabáni bor- és sörcsarnok DÖBRENTEI tér 2
1909 ,10 ,                                                                           Mallár Antal (ott is lakott)
1911                                                                                   Horváth Sándor
1912                                                                                   Spacsek János
1914                                                                                   Fejér Frigyes  és
                                                                                           Horváth Sándor
1916                                                                                   Dinár János
1922                                                                                   Szobol Károly


KERESZT TÉR 16 (lásd  Brandits József)

KISBALTA
BCZLJ: Talán a várban levő kocsma volt ,nem tabáni

KIS-KÁRPÁTIA (lásd Cziegler)
Gerstl bácsi vendéglője egy képeslapon az 1940-es években Kis–Kárpátia néven üzemel

KOZANEK  Hadnagy u 27

Marada György megveszi a házat a Hadnagy u 27-ben 1894 aug 22
                                            1885,86                                                                          Cservenka János
                                            1890                                                                               Steiner János
                                           1896,1899,1900                                                              Marada György
Kozanek Antal nem vendéglős volt, hanem háztulajdonos,foglalkozására nézve  szemfödő gyártó,aki pénzét ingatlanba fektette.
Hirdetés a házfalon:Kozanek testvérek

A Kereszt tér sarkán álló Kozanek vendéglőről csak kevesen – a bennfentesek – tudták, hogy itt sütik a különlegesen  fűszerezett lacipecsenyét, csúszott is rá a kancsókban felszolgált kellemesen hűtött bor, a gourmand-ok mint a sáskák lepték el, talpalatnyi hely sem maradt a kicsiny kocsmában. A kocsmajárásban gyakorlott férfiak a bejáratosak fensőbbségével nem étlapot kértek, hanem speizcetlit, nem reggelit, hanem gábelfrüstököt fogyasztottak és spriccert ittak rá a színes terítékes asztaloknál, ha felengedett sűrűségéből az éjszaka. Vajda Sándor: Tabán-Ráczváros

KÖR U 23
17 évén át működött. Férje halála után özv Nekpisz Józsefné 1908-ig vezette az üzletet.Egyes rossznyelvek szerint részben örömtanyaként is üzemelt

BCZLJ:                                     1891,92,                                                     Nekpisz József, 
                                             1900,1906,07 -08 ,08                             özv. Nekpisz   Józsefné

 LEPKE u 3  (Lásd Preiszler)
                                          1888,90,91,92                                      Roch Józsefné
                                                          1894,96                                    Hötzl József
                                     1898,99,1901,02,03,04,05                            Preiszler István

                                                       1907,08                                        Pável János

LIBÁS HUBER (lásd Ganslhuber)
Némelyik kocsmanév családi viszonyokra utalt: a Gellérthegy utcai Három Huszár például Huber János egyazon ezredben szolgáló három katonafiával büszkélkedett. Persze vendéglős lett belőlük is. Egyiküket pazar libasültjéről a Ganslhuber, "Libás Huber" néven ismerték.
792 (SalyNoémi: Kiskocsma, kispörkölt, kiskorsó sör.)

LINEBERG ÉTTEREM 
BCZLJ: YBL MIKLÓS tér 8                  1911      «Várkert» v., (LinebergerKároly),I, Ybl                     
                                    .                         1912      «Várkert» v., (Palotay Sándor)
közvetlenül a Várkert kioszk háta mögött a Vízmű utcában


2016. január 30., szombat

LEBONTOTT ÁLMOK KORCSMÁI18.RÉSZ: HAMISAN SZÓL A KAKUK


AZ ÚJ KAKUK
az Attila krt 22-ben a volt baromfiüzlet helyén,ahol most csirkék helyett a vendéget kopasztották!




Hiába a népiesch millió, a világhírű vendégek látogatása, az Új Kakuk már kimondottan a pénzről szól,hol van már a korábbi kedélyes „Gerstl bácsi” féle vendéglátás!.                                                  
 Nyoma is van vendéglő harácsoló magatartásának.De előbb nézzük a megnyitót!

                     
    Az új Kakuk-ban beindult a nagyüzem, jöttek sorban a külföldi hírességek, meg a kevésbé módos hazaik, a főpincér kezében pedig meglódult a ceruza.
                         

                                        

A történet végét nem tudjuk, de a leglényegesebbet –hogy hol történt-azt igen. Bár az óvatos ujságíró nyiltan nem árulta el, de nem állta meg, hogy ne tudasa vájtfülű olvasóival –ez a botrány az Új KAKUK-ban volt  . Ugyanis  a walesi herceg ebbe a vendéglőbe látogatott el 1935-ben. Őt vaószínüleg nem verték el, mint a fenti becsapott vendéget.

                        

2016. január 29., péntek

HOLDVILÁG UTCA FESTŐ SZEMMEL

Mit hoz ki a festő az eléje táruló látványból? Itt van például a Holdvilág utca kanyargó íve   egy meghatározott pontról nézve. Igen festői látványnak bizonyult,mert sokan megörökítésre méltónak tartották. Zórád Ernő számolbe arról ,hogy a bontás hírére csapatostól szállták meg művészek a Tabánt, némely helyen az utolsó hónapokban  alig fértek el egymás mellett vázlataikban megörökítendő a lebontásra ítélt városrészt. A Holdvilág u 7 szám elótti kanyar is egy ilyen zsúfolt helyszín lehetett. Persze az sincs kizárva, hogy a kényelmesebbek egyszerűen lekoppintották mások perspektíváját. Lássunk néhány alkotást ebből a nézőpontból:


Íme a helyszín:

Ugyanez a látvány a művész szemével...





Némely festő a látványt  szűkíti, vagy tágítja ,hangulati elemeket alkalmaz. Pl  Perlmutter Izsák kandelábert fest od , ahol sohasem volt.



Élénk színek, világos konstrukció



Realista szemléletmód



Lehet,hogy a fotó után készült?




Amikor valaki többször is feldolgozza a témát a sikerre való tekintettel

  1. Turiák Ödön talán nem is a valóságot látja



Hát ennyi.10 variáció,10 látásmód egyazon témára ...mindenki döntse el melyik neki a legszimpatikusabb!

2016. január 28., csütörtök

LEBONTOTT ÁLMOK KORCSMÁI 16.RÉSZ: KORCSMÁK HÁRMASÁVAL

                                                                 
*HADnAGY u 66 Huber vendéglő

Hadnagy u 66
A neves Huber család egyik korcsmája
BCZLJ: 1909                     Huber István        

*HAJÓHÍDHOZ    (HÍDHOZ),később "Debrecen városához" címzett hotel
HAJÓSHOZ   (lásd Hadnagy u 5)

HÁROMCSŐRŰ KACSA

Háromcsőrű kacsa  Döbrentei u 9
 ( Döbrentei u 9 )bejárattól balra eső helyiségekben, ahol búboskemence mellett lehetett melegedni telente,1936-ban alapítva Lichtner Tivadar és felesége Major Zsuzsnna által. Nevét egy francia operettből kapta. Vendégek: Ortutay Gyula, Szabó Lőrinc, Hunyady Sándor,Tamási Áron, József Attila (1936- ban , a bontás után létesült)űű

HÁROM HETES 
 Gratz Mór  (Miksa?)kocsmája Szarvas téren a Szarvassal szemben
BCZLJ: SZARVAS tér  4
                       1882                                       Taferner József
                       1891,92                                   Planitzer Jakab
                       1894,99,1901,02                    Bojcsics  Simon   «a három nyolczashoz», 
                       1902,03,                           özv.Bojcsics Simonné
                       1904,05                                   Móricz József
                       1911                                        Sziber János
                       1922 ,28                                  Gratz Miksa(Mór)
Csak különleges ínyencségekkel lehetett átcsábítani Budára az erre fogékony pestieket. Akkoriban – a leírások szerint – szívesen át-át ruccantak betérni például a Szarvas téren álló „A három heteshez” címzett szerb kocsmába, ahol a mézes gesztenye mellé ráadásul a szerémségi Karlócáról érkezett valódi rác ürmöst kínáltak .

HÁROM HUSZÁR
BCZLJ: Huber vendéglők a Gellérthegy utcában 
                   GELLÉRTHEGY u 3        1891,92           Huber József
                   GELLÉRTHEGY u 5        1906,07           Huber József
                   GELLÉRTHEGY u 41     1880,81           Huber József
                   GELLÉRTHEGY u 67     1891,92,94,96,99,1900,01,02,,03,04,05
Némelyik kocsmanév családi viszonyokra utalt: a Gellérthegy utcai Három Huszár például Huber János egyazon ezredben szolgáló három katonafiával büszkélkedett. Persze vendéglős lett belőlük is. Egyiküket pazar libasültjéről a Ganzlhuber, "Libás Huber" néven ismerték.

 HUBER JÁNOS “A BORFORRÁSHOZ”
                   GELLÉRTHEGY u 82     1880,81                       Huber János

HÁROM KAPÁSHOZ 
BCZLJ: Attila u 642       1880,81    Kotschy Erzsébet ., «a három kapáshoz», «zu. den drei   Hauern»,
             ATTILA u 61    1883,84    Wölfel István  1899       Csizek János,Neubauer Antal
                                                                                         „a három kapáshoz”  «z. den dreiHauern»
                                    1907,08                                        Nagy Anna
Beszálló vendeglő, ős-öreg gyorskocsi állomás

HÁROM MAJOM
BCZLJ:Nincs adat
Mily mulatságos volt a grincingesedő Tabán rég elfelejtett mókás kocsmája a „Három majom”! Cégérébe csupán kettőt festett piktora, harmadikat a belépő az ajtó tükrében pillanthatta meg. A kocsma még a városrész lebontása előtt a  XIX.  században szűnt meg Az Új Idők (Herceg Ferenc irodalmi folyóirata 1928-ban azzal közli a vendéglő cégtáblájának fényképét, hogy az a Fővárosi Múzeum tulajdonában van


a három nyolczashoz
Ív u10

BCZLJ:     ÍV u759   1880,81  Bojcsics Simon ( Az Ív u- i korcsma régi  címe)
:                ÍV u 10  1882,83,84,85,86,90,91,92    Bojcsics Simon „a három   nyolczashoz”
                 ÍV U 10    1893    Walter Vilmos
Még a régi Tabánt jól ismerők se igen tudják, hogy az Ív  u 10-ben valamikor"jónevű" korcsma volt
"A három nyolczashoz" volt ez a jó név, A tulajdonos neve után ítélve minden bizonnyal rác korcsma volt tamburaszóval,cigányzenével. A helyiek ún, cigányháznak  is nevezték. 1900-ban pl. az alábbi cigánymuzsikusok laktak a házban:
Csomor Gábor     zenész                             Ív u 10
Czicza János         zenész                           Ív u10
Czicza József         zenész                           Ív u 10
Magda János             zenész                        Ív u 10
Magda Mihály           zenész                        Ív u 10

Ez volt 1880 óta Bojcsics Simon vendéglője   a „Három nyolczashoz”egészen 1892 –ig.Bojcsics  később átpártolt a Szarvas tér 4 alá, ahol előtte «a három heteshez», »zu den drei Siebnern» név alatt üzemeltett vendéglő volt Taferner úr iránxyításával.1902 után Bojcsics özvegye  folytatta a mesterséget.Walter úr meg az Ív utcában folytatta 1893-tól  8.8.8. azaz a „három nyolcas” patinás név alatt:
BUDAPESTI HIRLAP 1893 08.15

HÁROM VÍG PINTÉRLEGÉNYHEZ
Gerstl Ferenc első kocsmája a Kör utca 26-ban,(?) 1910-ben átköltözik a Czakó utca 1-be.

BCZLJ: nincs adat

2016. január 27., szerda

KURLäNDER ISTVÁN: TABÁN




LEBONTOTT ÁLMOK KORCSMÁI 17 .RÉSZ HAVASTÓL HUBERIG

HAVAS VENDÉGLŐ (HADNAGY u 23)
A kocsmát eredetileg a "Vén szederfához" néven ismerték és szerették a tabániak. Akkori tulajdonosa Marada József,az 1920-as években Szabó Dezső író és társasága: Rozványi Dezső, Lendvai István újságíró, szerkesztő, Farkas László botanikus a Hadnagy utcában a volt rác Marada korcsmában gyűltek össze. Lasd még „A vén eperfához”
 
Hadnagy u 23

HEGYALJA út 22
BCZLJ:                      1904,05                                Kocsis Ferencz,
                                 1906,08                                 Kriszt Sándor,
                                1911,12 ,13                            Kilián István,
                                 1922 ,28                          özv.Kocsis Ferencné
1904-1928 között szerepel a címjegyzékben, Kocsis Ferenc korcsmáros nevéhez köthető. Halála után  többször gazdát cserélt, a világháború után özvegye vezette tovább az üzletet. Ebben a házban lakott 1920 körül nagyapám, a fenti kép feltehetően ebben a vendéglőben örökítette meg, amint kisfröccs mellett a zenészeket hallgatja .

 Hegyalja út 22 Sz.N.K.Nagyapám  muzsikáltat  a vendéglőben

HÉT NYOLCAS BCZLJ: Nincs adat

HÉT RÓZSA  Huber vendéglő a Felsőhegy és Domb utca sarkán
BCZLJ: FELSŐHEGY u 110    1883,84,,88,90,91,92,94,99,1900,01,02,03    Schultzberger István
                                                   1904,05                                                          Schmidt Károly
                                                   1906,07 ,08                                                   Varga Géza,
                                                  1907,08                                                            Huber Istvánné,
                                                  1911  ,13,14 ,16                                               Huber István

Huber vendéglő a Felsőhegy és Domb utca sarkán
   
 HÉT VÁLASZTÓFEJEDELEM FOGADÓ
Döbrentei u 7, jónevű fogadó 1804-ben nyit. Tulajdonos Grosz Antal. Vendégei :Szemere Pál, Berzsenyi Dániel, Beethoven, aki süketségét a budai fürdőkben akarván kúráltatni szállt meg itt .Később Vadkacsa és 1936-tól  Háromcsőrű Kacsa néven ismerik. (lásd ott)

JÁSZAI JÓZSEF 
korcsmája  a Bocskay téren az Árok és Varga utca között
BCZJL: nincs adat Jászairól .Korcsmák a Bocskay téren
              BOCSKAY tér 1   1901,02,03                Zinhober F                               
              BOCSKAY tér 7   1883,84,1901,02    Malmarits J
                                             1908,09           Malmarots Ignáczné
                                             1911 ,12          Németh Mária    
             Ez utóbbi volt 1928 után Jászai József korcsmája

KAKUK                   
BCZJL:        Kereszt u 6     1928               ifj.Gerstl Ferenc
                                            1933-ban
                     Attila krt 22    1934-től
Kakuk és  Új Kakuk
            Rosszul kezdtem, ha működne még a Kakuk, biztosan beperelne. Még hogy korcsma ! Vendéglő volt Ő kérem , étterem, még pedig az elegánsabb fajtából, operaénekesek és trónörökösök múlatták itt az időt!
   A Budapesti Városvédő Egyesület kiadásában 2000-ben jelent meg Végváry Annamária szerkesztésében "Adalékok a Tabán történetéhez" c. könyve . Ez az általam lassan ronggyá olvasott kiadvány az alábbiakat tudatja a nyájas olvasóval Kakuk -ügyben:
"A Kakuk az egyik legfiatalabb tabáni vendéglő
volt. Egy földszintes házban nyitották meg 1926-ban, mely korábban Gerstl Ferencé volt. Gerstl Ferenc nevét jól ismerték a Tabánban.A Kör utca 26 sz-házban volt vendéglője a XIX. század végén, melyet 1910 előtt átköltöztetett a Czakó utca  1 szám alá. Korábban a vendéglőt a HÁROM VÍG PINTÉRLEGÉNYHEZ cégérelték és ez a ház volt a KAKUK VENDÉGLŐ  első helye is-   Amikor a Tabánt lebontották, az akkori Attila körút 22 szám alá költözött. 
    Új tulajdonosainak- egy huszárszázados és unokaöccse, egy külügyminisztériumi titkár- jelszava volt, hogy jó konyha, jó ital, kellemes kiszolgálás. Az Attila körúton 1934-ben azonban már az egyik tulajdonos nő
vére fejlesztette tovább a magyar stílust. Hamarosan belföldön és külföldön egyaránt ismert lett. Itt találkoztak a diplomáciai testület tagjai s nem egy koronás fő töltött el egy kellemes estét asztalánál- inkognitóban.
       Kedvelt helye lett világhírű
sztároknak, művészeknek, hadvezéreknek.Vendégkönyvében ott szerepelt Olga Csehova és Harold Lloyd neve is a külföldi diplomaták és művészek neve között. Még egy maharadzsa is meglátogatta.Azt az asztalt pedig, ahol Gusztáv svéd trónörökös és a walesi herceg mulatott, emléktáblával jelölték meg.
        A fő
város és a minisztériumok képviselői előkelő külföldi vendégeiket gyakran hozták ide. Az említett vendégkönyvben több száz elismerés szerepelt.
Olga Csehova és Harold Lloyd neve is a külföldi diplomaták és művészek neve között. Még egy maharadzsa is meglátogatta.Azt az asztalt pedig, ahol Gusztáv svéd trónörökös és a walesi herceg mulatott, emléktáblával jelölték meg.
        A fő
város és a minisztériumok képviselői előkelő külföldi vendégeiket gyakran hozták ide. Az említett vendégkönyvben több száz elismerés szerepelt.
például így méltatta a vendéglőt: 
  "Az itt szerzett benyomások nem csupán arra voltak alkalmasak,  hogy a t.Igazgatóság vezetése alatt álló üzem magas színvonaláról tegyenek tanúságot, hanem arra is,hogy a magyar vendéglátóipar varázsát méh jobban kihangsúlyozzák az idegenforgalom szolgálatában.A tekintetes Igazgatóság  ezzel értékes szolgálatot tesz az ország fizetési mérlege szempontjából mind nagyobb jelentő
séget nyerő idegenforgalom fejlesztésének”.

Gyertek csak mulatni barátaim, kell a bevétel az új Kakuk vendéglő felépítéséhez, mert sokba kerül ám nívós vendéglőt rittyenteni a Tabánba 1934-ben!-Nem is szerénykedik a szórólap, egyenesen a Tabán legtipikusabb vendéglőjének kiáltja ki a régi Kakukot, pedig volt itt még néhány illusztris csehó, pl az Alsó és felső Avar, a legendás Mélypince, az Albecker, stb. A Kakuk kimondott pénznyelő volt.
    És eljött az ünnepélyes megnyitó napja egy fennmaradt újabb szórólap szerint. Az új vendéglőben biztosra akartak  menni , a két tabáni zenei stílus mindegyikét bedobták az ügy érdekében , Budai Gyurka cigányzenéje mellett  repertoárra vették  a sramlizenét  is
De a belsőépítészet kimondottan magyaros, sőt székelyes. Ez már nem a Poldi bácsi-féle kiskocsmák világa, ahol a tulaj maga szolgál fel és esténként szikrai kadar mellett ferblizik a szomszéd fűszeressel. Már a belépéskor elkápráztat a székely lépcső, aztán beljebb a magyar terem, vörös terem (gondolom itt a díszítő drapériákra, nem a Tanácsköztársaságra akartak utalni) a székely terem, no meg a pazar
székely udvar. Akkora  helyek vannak itt, hogy két zenekar is huzhatja az  Újházy tyúkleves és a
paprikás csirke  mellé a különtermekben, nem zavarja a tárogató öblös hangja a harmonika gyors futamait, azaz gondtalanul lehet itt sírva vigadni, magyarkodni, irredenta nótákat fülbe huzatni.
Jöhet  a világhíres vendégsereg, szaporodhatnak a megelégedett külföldi előkelők bejegyzései a vendégkönyvben......egészen  Buda ostromáig, amikor is a földdel lesz egyenlővé ház, étterem és a maradék Tabán...

Forrás:     Végváry Annamária :Adalékok a Tabán történetéhez
                  Bp-i Hirlap 1934 május 27

Folyt.köv