1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2016. augusztus 30., kedd

ELMONDANI JAJ DE NEHÉZ -TANGÓ


                  

GYŐRFFY SZIGNÓVAL


VASÁRNAPI UJSÁG KÖZEGÉSZSÉG ÉS JÁRVÁNYÜGYI KÉPES ŐRJÁRATA A PIACOKON ANNO 1909










LÁBJEGYZET AZ ELŐZŐLEG FELRAKOTT ÍRÁSHOZ

Okulásul mindazoknak, kik a Facebook-on szerepeltetett cikkeim esetén csak a képet lájkolják elfelejtkezve a hozzá mellékelt link alatt szereplő tartalom áttanulmányozásáról, teszem közzé ezt a baráti levelet:



Öreg Barátom!!

Mindig megtisztelő és örömteljes , amikor a sok amatőr és bugyuta hozzászólás között gyöngyszemet fedez fel az alkotó. Pupillái kitágulnak, szíve hevesebben ver ,elégedettség költözik kebelébe, lám-lám akad ki érti őt,
egy hullámhosszon van vele, nem pusztába kiáltott szó közlendője, érdemes folytatni küzdelmét az elemekkel.
Ilyen kivételes pillanat, amikor hályogos szemeim előtt körvonalazódik szerényen elejtett, de lényegretörő és alapigazságokat hordozó hozzászólásod bármely témában.


Ám a "HOL NYARAL A PESTI POLGÁR" c szösszenethez írt észrevételed kapcsán némi kétely merült fel bennem, vajon közlendőm eljutott-e oda ,ahová szántam ,s ahová jutnia kellett volna?


Rögtön felmerült bennem a kétely, helyesen alkalmaztam-e a közösségi portál nyújtotta lehetőségeket, technikákat?
Kétségbeesésemben utolsó következtetésül arra a végkifejletre jutottam, miszerint csak a FB-ra felrakott képet szemlélvén alakítottad ki hozzászólásodat és fogalmaztad meg kételyedet az ott folyó tevékenységgel kapcsolatban.
Tudnod kell azonban- s ebben rejlik az ügy bonyolultsága, hogy fondorlatos módon majd minden közzétett posztomon (írás,kép videó stb.) ezeken felül mintegy csavarintva a lényegen,
szerepel egy további tartalomra utaló link, amely kettős célt szolgál.
   Egyrészt könnyíti az érthetősget az által, hogy további tartalommal elegyítve az eddigieket megmagyarázza azokat ,másrészt eléggé el nem ítélhető módon reklámozza a Tabán-Anno
nevű blogomat.
  Mert ugye ,-aki rákattint, az máris a blogon találja magát, netán újabb olvasásra érdemes témát talál- eközben a blog statisztikai számlálója ezt rögzítve újabb látogatóként könyvel el Téged gyarapítva az érdeklők számát s öregbítve a blog presztizsét

(Csak halkan jegyzem meg ,az eddigi 112 ország kb 140000 olvasójának egyike lehettél volna)


De hát az vesse reám az első követ, aki ezt nem így teszi.

Halovány gyanúm szerint Te az utóbbira nem kattintottál, ezáltal a kiegészítő és az eddigieket értelemmel megtöltő tartalom Előtted meg se jelent , ami a kérdésfeltevést szükségtelenné tette volna.
Mert ha rákattintasz ,a kibővített tartalom részeként megjelent volna a képhez hozzáfűzött hangyányi komment:


ALSÓSPARTI BUDAKESZIN-


és így sorban a többi képhez mellékelt magyarázó szöveg...
Továbbá a statisztika se gyarapodott.....
Ilyen bonyolult az élet , így megyünk el egymás mellett anélkül ,hogy a szánt helyre eljutna elménkből kicsiholt közlendőnk és így
marad sajnálatos módon pusztába kiáltott szó (kép, hang ,írás, videó.stb)

Bocsáss meg, hogy ezúton osztom meg Véled fenti gyanumat, de ha Facebook-on tenném,-ahogy ismerlek megint hónapokig ki sem nyitod-így talán el se jutna Hozzád

   További jó szörfölést kívánva az éter    hullámain ölel agg (70 feletti)


öreg barátod


TABÁN-ANNO


utóirat:

Persze, jut eszembe ,aki a blogig eljutott, annak mindezt fölösleges volt megírni

                                      


    

2016. augusztus 29., hétfő

HOL NYARAL A PESTI POLGÁR? -VASÁRNAPI UJSÁG ANNO 1910-

Balogh Rudolf képriportja


 Alsósparti Budakeszin

 A nagymarosi"Gerbeaud"

 A Hűvös-völgyi réten

 A  nagymarosi korzó

 A nagymarosi strand

 Ebéd utáni szieszta a Hűvös-völgyi réten

 Hűvös-völgyi panzió

Hűvös-völgy legkisebb nyaralója

GERGELY IMRE : TABÁN





2016. augusztus 28., vasárnap

TABÁNI RÉSZLETEK


Kereszt téren


Holdvilág utca

Macskakövek a Hadnagy utcán


 Esti séta a Kereszt téren

SCHAUSCHECK ÁRPÁD: TABÁNI UTCARÉSZLET


Avar Mihály "Felső Avar " vendéglője  a Kereszt utcában , azaz vendéglő a "HADASTYÁNHOZ"

2016. augusztus 25., csütörtök

FÜRDŐÉLET ANNO 1864- ÉS A BOLDOG JELEN

A „Ráczfürdő" Budán. 


Buda város azon részében, mely a tatárjárás előtt Pest külvárosa volt, a melynek kertjei a „Pál árka" *mindkét partján terjedtek el — s jelenleg , "Ráczváros"- és a török uralom óta Tabánnák is neveztetik, a szent Gellért hegy tövén, az ujdonnan épült fellegvár észak nyugati bástyája alatt, közel a hegy lábához, egy vereses dolomitszikla hat ölnyi hasadé kának mélyéből buzog ki egy meleg forrás, mely Molnár János je les vegyészünk szerint minden órában 1800 köb láb 42-43" C° hévvizet szolgáltat, s melynek lefolyó habjait a jelenleg boltozat alatt levő „Pál árka" a Dunába viszi. Mátyás király korában ezen forrás környéke a királyi pompás diszkért része vala, melynek fügefái a Gellérthegy déli oldalán bokrokká törpülve s elvadulva még most is hajdani koronás birtokosára emlékeztetnek. A fényes királyi palotától egy boltozott csarnok vezetett a díszkertbe, melynek belsejében ezen meleg forrás levén, a király rajta maga és udvara számára pompás épületet emelt, melyről most már csak a mostani közfürdőbe falazott hollós czimer tanuskodik, miután dicső királyunk halála és a mohácsi vész után a királyi kert is kéjépületeivel egyetemben romok halmaza lőn, melyekből az ide telepedett jövevény horvátok és ráczok a Gellérthegy északi oldalán a fürdő környékén kis viskókat raktak. A fürdő majdnem eltemetve  s a törököktől 145 évig elhanyagolva , — a „királyi" czimet megtartotta ugyan, de oly állapotba sülyedett, hogy csak a legszegényebb emberek használták, — s a törökök eltá voztával a körülötte lakók után „Ráczfiirdőnek" neveztetett el. A törökök kitakarodása után ezen fürdő is a királyi kincstár birtokába jutott s I. Lipót által 1696 ban „babilóniai Pergaei Jánosnak és örököseinek" adományoztatott; ezek által 1774 ben Zagler Jánosnak adatott el, kinek örököseitől a mostani birtokos dr. Heinrik N. János vette meg 1860 ban. Ezen fürdő, 1860 előtt annyira el volt ha nyagolva, hogy csak a szegényebb osztályok lá togaták, s a nagyobb udvarban hat kő- s ugyan annyi kádfürdőt s a kisebbikben öt kő- és egy közfürdőt használhattak azok, a kiket az általános piszok el nem űzött innen. De a ki a mult évben látogatta meg, bámulattal szemlélte e fürdő varázsszerü átváltozását. Az ódon sötét épület helyén, a mint képünkön lát ható, csinos kétemeletü főépület emelkedik, jobbra balra egy emelctü szárnyakkal, s az egykor szemünket és orrunkat sértő „Pál árka" eltünt egy boltozat alá, mely az épület előtti tér szerint ki egyengetve, a görög nem egyesült templom mögött kellemes benyomást tesz az érkezőkre. Egy karcsu kémény a fürdő közép épülete fölött füstölögve, egy gőzgép müködését sejteti, mi által egyik oldalon a megszűrt dunavizet, mási kon az ásványost emeli az épület felső részein lé tező nagy viztartókba. A balra nyíló folyodnisóban a pénztárnál — jegyet váltván — ha tudnillik  fórdeni akarunk — belépünk a nagy udvarra, hol magas platánok hüsítő árnyékában egy csinos szökőkut csörgedezése , időről időre zengedező orgonaszerü hangok a lélekre megnyugtatólag hatnak s a négyszögü ud var körül három három folyosóba 13 kő és 6 kádfürdő a fördéshez édesget. Innen nyugatra egy folyosó az üreggel födött kisudvarba visz, melynek egyik oldalán a forrás, — másikon az üvegfódéllel ellátott s jól szellőztetett közfürdő, a harmadikon és negyediken hat hat kőfürdő található. Az első emeleten — a fürdők felett 24 ké nyelmes, díszesen bútorozott szoba nyilik az idegen vedégek számára egy terjedelmes kávéház helyiséggel. A második emeleten pedig egy nagy mulató-teremben az ifjuság idönkint tánczmulatságokat szokott rendezni. A középső kétemeletü épület nyugati oldalán nyilik az uj alsó folyosó, melynek emelkedett üvegfal által elkülönített hátsó részében a bejá rástól balra egy Hygiaea csinos szobrának kezéből csörgedez a gyógyforrás kristálytiszta vize s körülette a budai keserü vizzel telt palaezkok a gon dos orvos-birtokosra emlékeztetnek. Innen jobbra a nyájas pénztárnok udva riasan szolgáltatja ki a szükséges jegyeket az alsó vagy fels csarnokba. — Az alsó, üveggel födött s télen fűtött csarnokban előzékeny szolgák mutatják az ujdonnan felszerelt husz kő a két kettős kád fürdőt, melyek csinosan bútorozott előszobákkal, zuhanyokkal — mind belől mind kivül mutató órákkal ellátvák. Innen kényelmes lépcsőkön fel mehetni a felsőbb csarnokba, hol hat világos s kényelmes fürdőszoba van, befestett, öntött vasból készült kádakkal, Ezen fürdő mostani tulajdonosa dr. Heinrich, ki a Lukács fördőt évek óta bérelvén, az ásványos viz használását alaposan tanulmányozta s szerzett ismereteihez képest ezen birtokát mindennel el látta, amit ily szűk helyiségre összpontosithatott. Ő a romokba temetett forrást kitisztittatván, négyannyi hévvizet nyert, mint azelőtt volt, a a külón fördők számát 18-ról öfvenkettöre szaporította — s azt minden kitelhet kényelemmel el látta. Sőt legujabban vas-, maláta- és gőzfürdők is, kaphatok itt, valamint kívánatra orvosi felügyelet alatt villanyos fürdők is. Most épen készülőben van egy nagy hideg zuhany-fürdő; — s remélhető, hogy ezzel kapcsolatba hozandják a római fürdőt is, mely utóbbi időben a művelt külföld fővárosaiban az ép test fenntartását hatalmasan eszközli. A „Káczfürdő" Budán. Buda város azon részében, mely a tatárjárás előtt Pest külvárosa volt, 8 melynek kertjei a „Pál árka" mindkét partján terjedtek el — s je lenleg , Ráczváros"- és a török uralom óta Tahánnák is ne veztetik, a szent Gellért hegy tövén, az uj don é pült fellegvár észak nyugati bástyája alatt, közel a hegy lábához, egy vereses dolo mitszikla hat ölnyi hasadé kának mélyé ből buzog ki egy meleg for rás, mely Mol nár János je les veg yé - «zünk szerint minden órá ban 1800 köb láb 42-43" C° hévvizet szolgáltat, s melynek le folyó habjait a jelenleg bol tozat alatt le v „Pál ár ka" a Dunába viszi. Mátyás király korában ezen for rás környéke a királyi pom pás diszkért része vala, melynek fügefái a Gellérthegy déli oldalán bok rokká törpülve s elvadulva még most is hajdani koronás birtokosára emlékeztetnek. A fényes királyi palotától egy boltozott csar nok vezetett a díszkertbe, melynek belsejében ezen meleg forrás levén, a király rajta maga és udvara számára pompás épületet emelt, melyről most már csak a mostani közfürdőbe falazott hollós czimer tanuskodik, miután dics királyunkhalála és a mohácsi vész után a királyi kert is kéjépületeivel egyetemben romok halmaza lőn, melyekből az ide telepedett jövevény horvátok és ráczok a Gellérthegy északi oldalán 8 a fürd környékén kis viskókat raktak. A fürd majdnem eltemetve tatva, letv s a törököktől 145 évig elhanysgol , — a „királyi" czimet megtartotta ugyan, de oly állapotba sülyedett, hogy csak a legszegé nyebb emberek használták, — s a törökök eltá voztával a körülötte lakók után „Ráczfiirdőnek" neveztetett el. A törökök kitakarodása után ezen fürd is a királyi kincstár birtokába jutott s I. Lipót által 1696 ban „babilóniai Pergaei Jánosnak és örökö seinek" adományoztatott; ezek által 1774 ben Zagler Jánosnak adatott el, kinek örököseitől a mostani birtokos dr. Heinrik N. János vette meg 1860 ban. Ezen fürdő, 1860 előtt annyira el volt ha nyagolva, hogy csak a szegényebb osztályok látogaták, s a nagyobb udvarban hat kő- s ugyan annyi kádfürdőt s a kisebbikben öt kö- és egy közfürdőt használhattak azok, a kiket az áfalános piszok el nem űzött innen. De a ki a mult évben látogatta meg, bámulattal szemlélte e fürd varázsszerü átváltozását. Az ódon sötét épület helyén, a mint képünkön lát ható, csinos kétemeletü főépület emelkedik, jobbra balra egy emeletü szárnyakkal, s az egykor szemünket és orrunkat sértő„Pál árka" eltünt egy boltozat alá, mely az épület előtti tér szerint ki egyengetve, a görög nem egyesült templom mögött kellemes benyomást tesz az érkezőkre. Egy karcsu kémény a fürdő középső épülete fölött füstölögve, egy gőzgép müködését sejteti, mi által egyik oldalon a megszűrt dunavizet, másikon az ásványost emeli az épület felső részein lé tező nagy viztartókba. A balra nyiló folyosóban a pénztárnál — jegyet váltván — ha tudnillik fórdeni akarunk — belé pünk a nagy udvarra, hol magas platánok hüs árnyékában egy csinos szökőkut csörgedezése  időről időre zengedező orgonaszerü hangok a lélekre megnyugtatólag hatnak s a négyszögü ud var körül három három folyosóba 13 kő és 6 kád fördő a fördéshez édesget. Innen nyugatra egy folyosó az üreggel födött kisudvarba visz, melynek egyik oldalán a forrás, — másikon az üvegfödéllel ellátott s jól szellőztetett közfürdő, a harmadikon és negyediken hat hat kőfürdő található. Az első emeleten — a fürdők felett 24 ké nyelmes, díszesen bútorozott szoba nyilik az idegen vedégek számára egy terjedelmes kávéház helyiséggel. A második emeleten pedig egy nagy mulató-teremben az ifjuság idönkint tánczmultságokat szokott rendezni. A középső kétemeletü épület nyugati oldalán nyilik az uj alsó folyosó, melynek emelkedett üvegfal által elkülönített hátsó részében a bejárástól balra egy Hygiaea csinos szobrának kezéből csörgedező gyógyforrás kristálytiszta vize s körülette a budai keserüvizzel telt palaezkok a gondos orvos-birtokosra emlékeztetnek. Innen jobbra a nyájas pénztárnok udvariasan szolgáltatja ki a szükséges jegyeket az alsó vagy felső csarnokba. — Az alsó, üveggel födött s télen fütött csarnokban előzékeny szolgák mutatják az ujdonnan felszerelt husz kő a két kettős kád fürdőt, melyek csinosan bútorozott előszobákkal, zuhanyokkal —mind belől mind kivül mutató órákkal ellátvák. Innen kényelmes lépcsőkön felmehetni a felsőbb csarnokba, hol hat világos s ké nyelmes fürdőszoba van, befestett, öntött vasból készült kádakkal, Ezen fürdő mostani tulajdonosa dr. Heinrich, ki a Lukács fördőt évek óta bérelvén, az ásványos viz használását alaposan tanulmányozta s szerzett ismereteihez képest ezen birtokát mindennel el látta, a mit ily szük helyiségre öezpontosithatott. Ő a romokból a betemetett forrást kitisztittatván, négyannyi hévvizet nyert, mint azelőtt volt, a a külón fördők számát 18-ról öfvenkettöre szaporí totta — s azt minden lelhető kényelemmel el látta.^ Sőt legujabban vas-, maláta- és gőzfürdők is, kaphatók itt, valamint kívánatra orvosi felügyelet alatt villanyos fürdők is. Most épen készülőben van egy nagy hideg zuhany-fürdő; — s remélhető, hogy ezzel kapcsolatba hozandják a római fürdőt is, mely utóbbi időben a művelt külföld fővárosaiban az ép test fenntartását hatalmasan eszközli. Maga ezen fürdő főorvosa, az ott levőknek orvosi tanáccsal előszolgálni mindenkor kész. Csinos társaskocsik minden órában közlekednek ezen fürdővel a pesti széntérről. — A legfelsőbb csarnokból a kilátás valóban elbájoló. Jobbra Pest, a Rákos messzeterjedő rónáival s a távolban keklő magaslataival, — lábainknál a felséges Duna, zöldellő szigeteivel s gőzölgő hajóival, szemközt a Kecskehegy magasztos ormai s a királyi vár, s valamivel balra a Krisztina varos, a budai hegyekkel s indóházzal, melyből a század csudáivá iramodik kifelé. S mily szép jövendője lehet még e gyönyörü vidéknek majd ama boldogabb jövőben, melyben hiszünk és reménylünk! 
Kp.

Vasárnapi Újság1864 JUN 19


Íme a boldogabb jövő 2016-ban:

Enyhén szólva luxus, ha Európa egyik legjelentősebb fürdővárosában megújul egy olyan sok száz éves létesítmény, mint a Rác fürdő, s az hatodik éve üresen áll, műszakilag romlik. A 11 milliárdos beruházást a 2010 előtti városvezetés indította 14 évvel ezelőtt, akkori szokás szerint magántőke bevonásával, többnyire hitelből. A jogi és pénzügyi útvesztőkből, hitelek, csődeljárások és -egyezségek, nyomozások és kormányrendeletek spiráljából ma már nagyon nehezen emelhető ki ez a csodálatos fürdő, amelynek titkai feltárására lapunk is csak kísérletet tehet.
A Rác fürdő hat éve csaknem 11 milliárdos beruházással elkészült, de azóta üresen és kihasználatlanul áll, a létesítmény homlokzatán olvasható XIX. századi elnevezéssel élve a „Rácz-fürdő” Budapest gyöngyszeme lehetne. A különféle fondorlatos gazdasági és politikai okokból a budapestiek és az idelátogató turisták elől is elzárt, az évek múlásával csak romló állapotú „ásvány gőz-fürdő” Ybl Miklós remekműve. Mint később azonban kiderül, nem túlzás, itt évszázadok történelme találkozhatna a XXI. századdal.

Adj el mindent!

Egy júniusi reggelen itt várakozunk kollégámmal a birtokon belüli Rác Nosztalgia Kft. és Rác Beruházó Kft. egyik tulajdonosára, Prekuta Bálintra. Előbbi gazdasági társaságban a Demszky-féle városvezetés idején, vagy másfél évtizeddel ezelőtt 25 százaléknyi részesedést szerzett a főváros a gyors felújítás reményében. Az akkori várospolitika nagyjából úgy szólt: adj el mindent, vagy ha nem, bízd a fejlesztést magántőkére busás haszonért.

Erre később visszatérünk, de van még néhány perc a megbeszélt időpontig, ezért szemügyre vesszük a fürdő külsejét, amelyet első ránézésre is megviselt a magány. A bejárati rész salétromosodik, az egyik ablakon betekintve látjuk, hogy a terem mennyezete beázott. Az üvegfallal elválasztott másik, a szint alatti bejáratot, benne egy talán csak próbaként működtetett lifttel, a por és a kosz lepi el. – Miért éri ez meg bárkinek is? – morfondírozunk, miközben megérkezik az üzletember egy biztonsági őr kíséretében.

A tekergős lépcsőkön rövid időn belül az Ybl-féle fürdőcsarnokhoz jutunk. A látvány úgy is lenyűgöző, hogy látszik, sok javítanivaló lenne itt a 2010 óta várt megnyitás előtt.

Dicső múlt

– Johann Nepomuk Heinrich de Omoravitza (Ómoraviczai Heinrich Nepomuk János orvos, aki magyarnak vallotta magát) volt az 1860-as években a mai nevén Rác fürdő tulajdonosa – halljuk a történetet. – Ő újíttatta fel és alakíttatta át az először Zsigmond király idejében, a XV. században létrehozott fürdőházat, majd a helyén a török korban, csaknem 500 éve építtetett fürdőt. A doktor akkor Ybl Miklóst bízta meg a tervezéssel, és rá alig 150 évre az ükunokája, Stephen Heinrich megalakította Magyarországon az Omorovicza céget, és kiváló minőségű kozmetikai, szépségápolási termékeket gyártanak. Itt is van belőlük – mutatott a fürdőben elhelyezett kis asztalkán lévő bőrápoló szerekre Prekuta Bálint. Az Omorovicza éppen a múlt hétvégén rendezett itt meghívott vendégeinek egy kereskedelmi bemutatót.

A medencében víz van, de csak csapvíz.

– A tizennégy medencés fürdőnk jelenleg használhatatlan. Jogerős használatba- vételi engedélyünk hat éve van, de működési engedélyünk nincs – mondta kalauzunk, aki szerint ilyet a jelenlegi helyzetben nem is lenne értelme kérelmezni. – Jellemző, hogy először a fővárosi önkormányzatnál érdeklődtünk, ahol azt közölték: a Demszky-korszakban, 2002-ben indított beruházásról 2013-ban kötöttek csődegyezséget a magántulajdonosokkal, de egy ideje már ők sem látták a fürdőt.

Prekuta Bálint azonban először csak arról beszél, ami „szép”.

– Ybl hihetetlen tudását mutatja a nyolcszögletű medencés fürdőcsarnok: a mai ember szemének furcsa, függőleges épülettengely. Ha a medence és a kupola középpontjában látható nyolcágú csillagot összekötnénk, és megpörgetnénk ezt a képzeletbeli tengelyt, bárhol is állítanánk meg, mindig ugyanazt a képet látnánk – mondja. Továbbmegyünk. A zuhanyzók is Ybl zsenialitását mutatják: ő ugyanis már 150 éve kitalálta a nyomásautomatizálást. Most ki van kapcsolva, egy csepp víz sem jön. Normál működés esetén ha beállnánk a kialakított „zuhanyfülkékbe”, elindulna a víz, minden elektromosság nélkül. Volna itt egy hideg vizes zuhatag, mellette egy 42 Celsius-fokos termálmedence – ha volna víz. Látunk egy, ma már díszítőelemként ható ülőkádat tiszta rézből, odébb meg az elvben 14 Celsius-fokos hűtőmedencét.

Az eredetileg 1865-ben épült, 32–36 Celsius-fokos medenceteret, majd a rá öt évre kialakított zuhanycsarnokot teljesen újjá kellett építeni az eredeti tervek és végül Dévényi Tamás építész, vezető tervező kutatómunkája és annak alapján készített makettje szerint. Az épületet ugyanis 1944-ben bombatalálat érte, majd 1963-ban végleg lebontották. Ezen a részen működött az ezredfordulóig a legendás Rác kert murvás terasza.

Úri közönség

– Olyan épületegyüttes-részt építtettünk vissza, amely ugyanúgy néz ki, mint eredetileg, ugyanazokat az anyagokat, mintákat, színeket, méreteket alkalmaztuk. Az 1870-es években Európa második-harmadik legjobb fürdőjének számított a Rác fürdő. Az akkori úri közönség, az elit járt ide – ismerteti Prekuta Bálint, aki rámutat egy rézcsövekből álló „zuhanykabinra”: felül egy vécélehúzóhoz hasonló lánc függ, amelyet meghúzva a függőleges csövekből oldalról spriccelt a víz nagy erővel. Ez volt a XIX. századi jakuzzi, mint ahogy a különböző méretű zuhanyfejek is a testrészek vízmasszázsát szolgálták. Az öltözők a pincében vannak. Ha üzemelne a fürdő, a vendégeket egyből a föld alá terelnék, ahol 301 öltözőszekrény található. Az első szintbeli folyosó az előtér, ahonnan el lehet jutni az Ybl-féle medencékhez, az emeleti szaunákhoz (ebből háromféle van: nagy, kényelmes és panorámás), a gőzfürdőkbe, pihenőbe, sókamrába, vagy akár ihatnának egy pohár italt a narancsbárból.

Képgalériánk  9  Fotó: Tóth Tibor / Magyar Nemzet
– A török fürdő fölött 22 kezelőhelyiség van. Budapesten mi adhatnánk a lehető legszélesebb szolgáltatást ezen a területen – tudatta a vállalkozó, aki szerint az épületre és a berendezésre, eszközökre együttesen nem kellene többet költeni 800 millió forintnál. A beruházás mindennel együtt eddig több mint 11 milliárd forintba került. Eredetileg 4,5 milliárd forintról volt szó még 2004-ben.

– Ebben az akkori elképzelés szerint benne volt egy 55 szobás, 4 csillagos hotel, és az ugyancsak 4 csillagos minőségben tervezett, csaknem 6000 négyzetméteres fürdőépület. Jelenleg havi 1,8 millió forint plusz áfát kell fizetnünk az épület őrzésvédelméért, miközben a nem esedékes tartozásunk nem több mint 600 millió forint – cáfolja Prekuta Bálint az ennek csaknem a duplájáról szóló sajtóhíreket. Szerinte a legutóbbi kormánydöntés egyértelmű: ha társával, Valkó Csabával együtt nem tudják megoldani, hogy magántőkét vonjanak be a megépült fürdő megnyitásához és üzemeltetéséhez, az elmaradt költségek kifizetéséhez, s elrendelnék a fizetésképtelenséget, akkor megindulna a felszámolás.

A főváros 1997-ben, az állami vagyonátadó bizottság döntésével kapta meg a Rác fürdő ingatlanát azzal a szigorú feltétellel, hogy öt éven belül fel kell újítania – idézte fel a történetet Prekuta Bálint. Ezért jött létre a Rác Nosztalgia Kft. a fővárossal 75-25 százalékos arányban. Az előbbi cég lett a fő tulajdonos.

– E szerződés alapján rendelkezésre bocsátották a fürdőt, de csak a felépítményt, azzal a megkötéssel, hogy mindenért beruházókén kizárólagosan mi felelünk, így a szükséges források előteremtéséért, a majdani üzemeltetésért is száz százalékig terjedő finanszírozással, hitelfelvétel esetén az önerő biztosításával. Ellenben ha később bármilyen profit keletkezik, annak 25 százalékát megkapja a főváros.

A Rác fürdő 2002-ben bezárt, és a Rác Nosztalgia Kft. egy 1749 négyzetméter alapterületű, romos, elavult épületet vett át. Ebből építettek 2010-re egy 9600 négyzetméteres fürdőt és egy 7900 négyzetméter összterületű hotelt.

Tarlós mindent tarol

– A hotel üzemeltetésére először a Kempinskivel szerződtünk – folytatja Prekuta –, majd kiderült, ők egy másik szerződés miatt nem teljesíthetnek, ekkor hoztuk be az olasz Baglioni szállodaláncot. Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármesternek vitathatatlanul nagy szerepe volt abban, hogy 2013-ban csődegyezséget köthettünk, és akkor még úgy tűnt, hogy végig is tudjuk vinni az eredeti megállapodásunkat. Azonban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felmondta a fejlesztésre kötött hitelszerződésünket, ezt követően kértünk csődvédelmet. A hitelösszeg először 3,2 milliárd forint volt, ez kiegészült közel 6,4 milliárdra. A főváros végül 33 százalékos áron megvásárolta az MFB-hitelt és a tartozásainkat, amelyeket a csődegyezség megkötése óta már 100 százalékként kérne vissza a főváros. Próbáltunk különféle alternatív banki finanszírozókat bevonni az ügyletbe, akik a nyitáshoz szükséges költségeket kifizetik, de hiába. Úgy tűnik, a főváros semmilyen kompromisszumos megoldásban nem érdekelt.

– Ma már az összes ingatlanon a főváros biztosítéka van bejegyezve, sehol nem találni olyan bankot, amely az előzmények ismeretében bármit is finanszírozna. Márpedig a Rác Nosztalgia Kft. kötelezettsége, hogy az MFB által 33 százalékon eladott követelést 30 év alatt száz százalékban visszafizesse. Ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha kinyitunk, ha van bevétel. A nyitáshoz azonban a főváros engedélye, hozzájárulása kell. A felszámolás elkerülésére egy olyan tőkebefektető társ bevonását javasoljuk, akivel már tárgyaltunk. Jövő tavasszal végre az egész komplexumot megnyithatnánk, ehhez azonban új egyezséget kell kötnünk Budapesttel – hangsúlyozza Prekuta Bálint, aki szerint ez az utolsó lehetőség.

Idén július 30-ig folytatódhat a Rác fürdő fejlesztéséhez igényelt állami hitelek ügyében zajló nyomozás – közölte lapunkkal Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivője. A magántőke-bevonásos beruházást a Fővárosi Közgyűlés korábbi MSZP–SZDSZ-es többsége hagyta jóvá. Az akkori ellenzék, a Fidesz–KDNP hűtlen kezelés miatt feljelentést tett, a beruházás ügyében másfél évig nyomozott a BRFK, de azt a nyomozást megszüntették. Demszky Gábor volt főpolgármester még 2009-ben is kijelentette: „A Rác fürdő felújítása során a főváros nem szenved vagyonvesztést, sokkal inkább gyarapodik a vagyona.” A főváros egy fillért sem fizetett, magával a Rác fürdővel szállt be az üzletbe.
A jelenlegi kormánypártok egyrészt kifogásolták, hogy az eredeti szerződés szerint a magántársaság kedvezményesen kaphatta volna a vizet, és ingyen használhatná a területet is. Információnk szerint eredetileg valóban a mindenkori alapkitermelési költség plusz tízforintos literenkénti vízdíjat kellene fizetniük a beruházóknak a működtetés során. Ehhez képest 2013-ban a csődegyezségi megállapodásban már köbméterenként 93 forintos díjat határoztak meg. A korábbi ingyenes földhasználat helyett pedig éves szinten 50 millió forintot kellene fizetniük.

Az MFB-hitelügylettel kapcsolatos büntetőeljárás 2013 októberében indult. Egy feljelentés alapján a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) kezdett vizsgálódni a 6,4 milliárdos hitel, egyben a 750 milliós Széchenyi-terves támogatási pénz ügyében.

Mint arról beszámoltunk, a Fővárosi Közgyűlés 2015. június 23-i ülésén döntött arról, hogy az általa létrehozott Rác Fürdő Eszközkezelő (Rek) Kft. megszerezhesse és megnyithassa a fürdőt és a hotelt, kezdeményezi a felszámolási eljárás megindítását a Rác Nosztalgia Kft.-t és Rác Beruházó Kft. ellen.

Az eljárás egyébként a mai napig nem indult meg. A közgyűlés akkor felkérte a főpolgármestert, hogy tegyen meg minden intézkedést ahhoz, hogy a Rác Nosztalgia Kft.-t és Rác Beruházó Kft.-t stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítsék. A hatályos jogszabályok alapján ugyanis ezzel a lépéssel – ha a felszámolásról szóló bírósági határozatok jogerőre emelkednek – felszámolóként a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. jár el, és az eljárást, amelyben ideiglenes vagyonfelügyelőnek rendelik ki, a rendes felszámolási határidőnél rövidebb idő alatt köteles lebonyolítani.

Az erről szóló kormányrendeletek a Magyar Közlönyben idén június 14-én jelentek meg.

– Azt várjuk, hogy felgyorsuljon a felszámolás folyamata, birtokon belül legyünk és a Rác fürdőt mielőbb megnyithassuk – válaszolta kérdésünkre Bagdy Gábor kormánypárti főpolgármester-helyettes. Hozzáfűzte: az még nem dőlt el, hogy a fürdőt és a hotelt külön vagy együtt működtetné-e Budapest a jövőben.



Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 29.