MIGRÁNSOK ÉS UTAZÓK BUDÁN ANNO 1715

300 évvel ezelőtt nagy bevándorlási hullám indult meg a török alól immár tartósan felszabadított területek felé. Rákóczi szabadságharca után a harcokban feldúlt és elnéptelenedett földekre a hazai főnemesség adókedvezményekkel csábítgatta a német bevándorlókat olyannyira,hogy a német földesurak hamarosan "elengedési pénzt" voltak kénytelenek kérni a hazájukat az új Kánaán miatt elhagyó telepesek miatt. A mai divatos kifejezéssel "migránsok" az úgynevezett Ulmer Schachtel típusú dereglyékkel úsztattak le a Dunán, a rácok pedig délről jöttek menekülve a török elől.

A német, s vele a tót és részben a rác telepítés történetét részletesen csak úgy mondhatnánk el, ha minden egyes nagybirtokos ily telepítő munkájával külön foglalkozhatnánk. Ehelyett legyen elég néhány nevezetesebb telepítést megemlítenem. A budai hegyek sváb falvai régi települések, Pilisvörösvár német lakóit 1692-ben a Majthényiek hozták be, Budakeszit 1718-ban gróf Zichy Péter, Törökbálintot 1701–2-ben a jezsuiták telepítették. Dunaharaszti Ráday-telepítés.

 A csepeli német falvakat Savoyai Eugén telepíti be, részben még 1706-ban, a Rákóczi-felkelés alatt, részben utóbb; Budafok lakóit is ő hozza 1714-ben Breisgauból. Tétény, Torbágy németjeit több birtokos: Rudnyánszky, Sándor, Szily, Hadik stb. hozatta be. Buda és Pest körül ötven évnél tovább tart a telepítő munka, Grassalkovich Antal Soroksárt 1742-ben, Örkényt 1750-ben, Gödöllőt 1753–4-ben ülteti meg. Hartát Ráday Pál gróf 1723-ban protestáns emigránsokkal népesíti be. Fejér megye vérteshegységbeli német falvait a 20-as években telepítik be a földesurak: Esterházy, Zichy, Bajzáth, Brunszwick, Rosty urak, a jezsuita és pálos rendek.

KÖLTEMÉNY A BETELEPÜLÉSI IDŐKBŐL

A Duna csak folyik és folyik

éjjel-nappal a tenger felé.

Hullám hullámot von maga után

de egyet sem látsz már.

Minden tavaszon visszatérnek a fecskék,

a gólya is megérkezik,

de akik Magyarországra mentek,

soha vissza nem térnek.

Magyarország a leggazdagabb ország,

sok bor és búza terem ott.

így mondták Günzburgban,

a hajók már készen állnak,

ott sok hal és vad és szárnyas van

és végtelen a legelő.

Aki most költözik Magyarországra,

arany idők várnak arra.

A kedvesem is szerencsét próbált,

de nem csak úgy kedvtelésből,

és mielőtt az orgona harmadszor nyílik,

feleségül veszlek, - mondta.

Hét, hét hosszú esztendő telt el,

bárcsak lehetnék a kedvesemmel,

de senki nem tudja, hol a sírja.

(ismeretlen szerző)

Ebben a zűrzavaros időben utazott át az országon  egy angol, aki történetesen a bécsi angol követségen titkárként dolgozott

CLEMENTS SIMON

UTAZÁSA HAZÁNKBAN

I715-BEN. 

Ezen fölötte érdekes útleirásnak eredetijét a British Museuniban őrizik az Egerton-féle gyűjteményben (a'2167. sz. a.). Szerzőjéről csak annyit sikerült megtudnom, hogy 1710-ben a hóbortos
Lord Peterborough kiséretében Londonból Bécsbe utazott. A lord legutolsó életírójának véleménye szerint e diplomatiai küldetésnek fő czélja volt őt az országból eltávolítani.
A kézirat három részből áll. melyeknek csak másodika érdekel bennünket ez alkalommal. Ennek czíme :
«A Journal of my travails into Lower Hungary, Sclavonia, Croatia, Friuli, Carniola and Stiria in Ye Year
1715.»
Mint látni fogjuk, Clements minden hol híven följegyzi, hogy miféle bor terem az illető vidéken és azért nincsen kizárva a lehetőség, hogy ő üzleti dolgokban utazta be hazánkat.

Ennyit bevezetésül. — Bécsből julius 19-én, egy pénteki napon indult el utazónk, dél tájban, még pedig hajón, melyen Budáig tette meg az utat. Még aznap este 9 órakor eljutott Pozsonyig és az út hossza az ő becslése szerint 10 német «league» volt, melyből 15 esik egy földrajzi fokra s ő azért a német league-t négy angol mérföldnek számítja, mert ezekből meg 60 esik egy fokra, csakhogy tengeri • mérföld. Száraz úton azonban — írja tovább — csak alig 9 (német) league
volt a távolság.

Pozsony egy régi kettős fallal és árokkal volt az ő idejében körülvéve : külvárosai pedig terjedelmesebbek voltak mint a város és szintén fallal voltak körülvéve. Megemlíti a régi várat, melybe csak egyetlen egy, a hegy oldalában tekergő úton lehetett bejutni. és melyben a magyar koronát őrizték, melylyel a császárt (így !) megkoronázták. A diétát vagy országgyűlést szintén itt tartották.
Voll körülbelül 1500 háza és a Dunán egy 750 lépésnyi hosszú hídja, mely 72 hajón nyugodott. Egv rövidebb és csak 12 hajón nyugvó hídja pedig a Folyó egy mellékágán vezetett át. Sok protestáns volt a lakosok közt és a vidékén is, kiknek meg volt engedve, hogy-nyilvános hivatalokat viseljenek (who are admitted into magistracy)
és nagy gyülekező házuk (értsd istentisztelet tartására) volt a külvárosokban és három lelkészük. Sok bor terem itt; azok, melyeket megízleltem, simák voltak, de nem erősek.
Julius 20-án délutáni 1 órakor tovább utazott és nemsokára a Csallóközhöz (the island of Schutt) érkezett. Tavaly— írja — egy 3 angol mérföld hosszú új ágat ástak itt. Az apróbb szigetek vízparti növényzettel, fűzesekkel és bokrokkal vannak ellepve, de a nagyobbakon sok ember lakik; mint értesítették 72 város és falu van rajta, legelőkkel és mocsaras vidékkel : a talaj jó. Az úri népség (we) a hajón maradt, a szolganépség közül azonban többen nagy tüzet raktak a parton. Utasainkat végtelenül gyötörte- a sok szúnyog. Ez már a rendes panasz a legtöbb utazó részéről.
Julius 21-én reggeli négy órakor tovább indultak és nemsokára egy «Ashaw» nevű falúhoz értek, melynek volt temploma és 30—40 szegényes háza. Itt partra szálltak és azt találták, hogy a faluban egy kapitány és 22 katona volt beszállásolva. Este 5-kor Komáromhoz érkeztek, mely utazónk becslése szerint 60 angol mfdre van Pozsonytól. Komárom egy nyílt hely (open place) — írja •— vagy citv (amint nevezik) a Csallóköz legvégén, mintegy 300 vagy -100 házzal és egy erős várral, melyet a török ostromolt volt, de soha be nem vett. Itt maradtak az éjszakára.
 Szőlő, az itt nincs

Julius 22-én 8 órakor tovább indultak, de déltájban oly erősen kezdett fújni a szél, hogy négy óra hosszat kénytelenek valának egy «Scheuter» (az írás nem igen olvasható) nevű német falunál megállapodni. így történt azután, hogv már esti 8 órára járt az idő, midőn Esztergom alá «rtek, hol megháltak. mérföldre innen feküdt Buda, a folyam déli oldalán, hova este 5 órakor érkeztek meg. 

Buda három részből áll — így szól a leírás

. — Ezek egyike, a főrész, egy meredek sziklás magaslaton van és egy jó fél mérföld hosszú és egy negyed mérföldnél valamivel keskenyebb. A nyugoti végén van négy utczája, de a keleti végén két utczára szűkül össze és a legvégén csak egyetlen egy bő utczája van, mely a kastélyba vezet, melyet a várostól erős, magas fal választ el. Átkelve egy lágas udvaron vagy fegyvertéren (place of arms) egy második falhoz jutunk, széles árokkal. Egy- második ilyen udvar pedig egy harmadik falhoz vezet, a melyben a kastély legbensőbb lakosztálya (ye inmost appartment) van elhelyezve. Ezelőtt a magyar királyok székhelye volt, de jelenleg csak impozáns (stately) épületeknek romjai és túlságosan erős falak láthatók. A város két fallal, némely helyen hárommal is, van bekerítve, melyek bámulatos vastagságúak és az egész város oly erősen van megvédve a természettől és mesterséges módon, hogy az egész helyet egy nagy erősségnek lehet tekinteni, de egy magas begy túlszárnyalja, melynek tetején egy régi erőd van romokban egy ágyúlövésnyire Budavárának keleti végétől. A lemenet a vizivárosba igen meredek ; e városrész a Duna mellett terül el egy mérföldnyire és hosszú kerülőben fallal van bekerítve, mely a Dunától a felső-városig terjed. 

A ráczváros a völgyet foglalja el és a hegyoldalt a keleti oldalon ; talán valami 1500 vagy 2000 nyomorúlt, sárral tapasztott és szalmával födött viskóból áll, de oly sűrű a lakossága, hogy mint mondják 20,000 lélekre rúg, kik közt van néhány vagyonos ember is. A ráczok mindig elkülönítve élnek a magyaroktól és németektől és két vagy három család lakik egy-egy ilyen házikóban, hogy zavarons időben mindig készen legyenek kihurczolkodi. Van még egy negyedik város is, Pest, a folyam túlsó oldalán, melylyel egy röpülő-hidon közlekednek. Két hosszú hajó vagy bárka össze van kötve, melyeken egy minlegy 50 láb széles és ugyanolyan hosszú padozat van elhelyezve, melyen egyszerre 300 vagy 400 embert lehet átszállítani. Ez az alkotmány egy legalább is hosszú vastag kötéllel egy horgonyhoz van erősítve és az áram ereje, két kormányrúd segélyével, a hidat áttereli a folyó -egyik partjától a másikra minden evezés nélkül. Pest talán egy mérföld hosszú és ugyanolyan széles és magas fallal van bekerítve. 

Budát a török 1529-ben elfoglalta és azután valami nyolcz izben ostromolták, de sikertelenül, míg végre a szövetséges keresztény hadsereg visszafoglalta azt 1686-ban igen erélyes ostrom és elhatározott védelem után, mely 12 hétig tartott s melynek folyamában egy templom kivételével majdnem minden épület elpusztult és majdnem az egész őrséget és lakosságot kardélre hányták. Az épületek közül sokat kijavítottak, de csak keveset fejeztek be egészen, úgy hogy a felső városban csak valami 180-ról lehet azt állítani, hogy lakik valaki bennük. Az erődítmények, a külső fal kivételével, romokban maradtak azóta a mostan folyó (1715.) évig, midőn a jelenlegi kormányzó, Regal tábornok parancsot kapott, hogy az egészet befejeztesse és azért most tel. jes erélylyel folytattatja a munkálatokat. A városban nincsen jó víz, s azért a Dunából és némi távolságban található forrásokból födözik a szükségletet. Vannak itt meleg fürdők, melyeknek legkiválóbbját Császár-fürdőnek hívják és a nyugoti végén fekszik. Több szakaszra van osztva, melyekben különböző fokú a hőség, különben a berendezés és bűz épp olyanok mint nálunk Angliában, de a hőség valamivel nagyobb. Mintegy nyíllövésre a Császár-fürdőtől és épp oly távolságra a Dunától Van egy nagy tócsa (pond) a sziklák tövében, mely bő mennyiségben szolgáltatja a vizet, mely egy négy pár kővel dolgozó malmot hajt. A víz sohasem fagy meg, még a malomnál sem. Ezen fürdőnek átellenében van két sziget, mindkettejük hőforrásokkal.

 Utazónk ezután leírja a hegyeket, szőlőket s megemlíti, hogy kedvező évadokban jóminőségű vörösbor terem itt, mely nagyon emlékeztet a bordeauxi borra (Ye French clarit) és melynek akóját (körülbelül 15 gallonját) 3, 4 egész 5 forintért lehet vásárolni, de az utolsó három esztendőben a szüret oly rossz volt, hogy utazónk alig tudott ivásra alkalmas bort találni

A folyam túlsó oldala egy rengeteg nagy, száraz lapálynak képezi határát ; de Pest kivételével kevés ház van rajta és csak egyetlen kis falu : különben alig lehet látni valahol egy cserjét, fát vagy épületet. A Duna Budánál igen mély és egy jó negyedmérföld széles ; több nagy lakott sziget van a folyam mentében, fölül is, alul is. 

Több török mecset áll még mináretjeikkel az alsó-városban és Pesten. Szerző ezután megmagyarázza, hogy mi az a mináret és milyen, és hozzá teszi, hogy nagyon hasonlít a londoni «Monument»-re (mely, mint tudjuk, az 1666-iki borzasztó tűzvész emlékére épült). Összesen 18 napig maradt szerzőnk Budán, hol lovakat vásárolt az útnak folytatására.


CLEMENTS SIMON
Angol dimplomata és közgazdász 1654?-1730?
1711-14 között Bécsben követségi titkár, az utazás alatt titkos megbízatása valőszínüleg a borpiacok feltérkpezése

   A  magyar bornak ezidőben nagy keletje volt. Egy élelmes angol  közgazdász  hasznot is hajt ,fedezi utazása költségeit