1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaeum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2017. június 15., csütörtök

CITADELLÁTÓL A KIRÁLYI PALOTÁiG -FÖLD ALATTI ÜREGEK A VÁRBAN- A PASA PINCÉJE

Titokzatos  alagutak


Budai vár Mátyás idejében

A  citadellától   a  királyi  palotáig:        A  Szent György-tér  titka  — Földalatti  üregek  a Várban-A  basa  pincéje..


'    Néhány  bogarász  és  barlangkutató  -— igy .szól a hiradás  —  expediciót- tervez,  hogy  természetrajzi szempontból. átkutassa  azt  a  régi   alagulat,   mely  a  gellérthegyi  citadellát  a  királyi  vár   pincéjével összeköti.  A  terv  kétségenkivül  érdekes  és  megejtő, mert  —  hogy  egészen  őszinték  legyünk  —  ki-, tudta eddig,  hogy  a  ciladellát  és  a  királyi,  palotái  titkos alagút  köti  össze?!  A  derék  bar.angkulalók  ezzel  az expediciós  tervvel  mindeneseire  bogarat   tettek   a fantáziálásra  hajló  pesti  ember  fülébe,  Elvégré  is vagy  létezik  az  a  titokzatos  alagút  vagy  sem?.  Ha lélezik:  miért nem  tudtúnk  eddig  róla;  ha -meg  nem létezik:  akkor  miért  akarják  átkutatni  a   bogarászok?  Kifaggattam  az  egyik  bogarászt,  hogy  hol  a titkos  alagút?-  A  bogarász  meghökkent.  .
 —  Az  alagút?  Azt  előbb  meg  kell   találni   —
mondta  titokzatosan.  —  Egyelőre  csak  öreg  budai emberektől  tudjuk,  hogy  van, mert   öreg   budai, aulochtonok  szájhagyományként  örökölték   ezt   a titkot  a  nagyapjuktól.  A  nagyapák   pedig   a   dédapáktól  és  az  ükapáktól  hallották.  Szóval,   az alagut --  van.  csak  meg  kell  találni.



a labirintus térképe

Nosza,  nyakamba  vettem  a  várost.   Beszéltem történelemtudósókkal,  tárgyaltam  geológusokkal.   Kérésiéin  az  alagutat,  de  az  alagútnak  se   híre,   se hamva.
Egyik történettudósunk  bíztatott.   Azt  mondta, hogy  lehet,  hogy valaha  volt  efféle  alagút.  a  Mátyás király  karában.  Antonio Bofini, Beatrix  királyné   felolvasója   „Rerum   Hungáriám   Deca- ies“-ében  említ  ilyesmit;  ott,  ahol  leírja,  hogy  milyen  nagyszerű  volt  Mátyás  király  kastélya  és.milyen  remek  nyaralója.-' BonJini többi   közt   ezeket mondja:
— A vár alatt  a  szomszédos  völgyben gyönyörű kertek  fekszenek  és bennük  márványból  épült  nyaraló.  A  nyaraló  előudvarában  köröskörül   kockás, csigaalaku  oszlopok  érckandelábereket tartanak.  A kertre  néző  részen fedett  csarnok  van.   A  kertben  sűrűn n  összeültetett  fákból  labirintus;   vas hálóból madárház  hazai  és  idegen  madarakkal; titkos  földalatli  utak; rétek; kövekkel  kirakott helyek és halastavak.  Az  emelet és  padlás  fölött  tornyok'  emelkednek,  amelyekben  az  ebédlők  tükör  gyanánt  szolgáló üvegfalaikkal  oly  kellemesek,  hogy   szebbet  már képzelni  sem  lehel.  A  villát  tető   gyanánt,  ezüstlapok  fedik  . . .  .
így  írja  le  Antonio Bonfini.  hogy-  miképpen élt; milyen  miliőben  élt  Mátyás  király.  Amint  Bolíiini Írásából  kitetszik:  a  vár alatt,  a  völgyben-meg „titkos  földalatti  utak”  is  voltak.  De  hogy  ezek  a  titkos  földalatti  utak  épen  megmaradlak  volna  máig: .nem  valószínű  Hiszen  az  idők  során  Mátyásé király- budai palotája is annyira  tönkrement,  hogy mikor a török  kilakarodott   Budavárából;   még   kaszárnya   céljaira  sem  lehetett  használni  a királyi  palotái. Azóta  pedig  ugyan  miért ‘ ‘építettek   volna   titkos alagutat   a   királyi   palota  és  a  citadella  között? Miérl?  A  Habsburgoknak?  Hiszen  a  Habsburg  királyok  huzamosabb  ideig  sohasem  laktak  a,-Várban  . . . 
A  histórikusok  tehát   nem  tudnak  az  alagutról, lássuk  a  geológusokat.   

a labirintus bejárata
Megkérdeztem   egy  geológust.  aki ismer  Budán  minden  sziklát  és  huszonöt   esztendő  óta  figyeli  a  terepet.  Mikor megkérdeztem:  a  geológus  elmélázott:
—  Alagut?  —  mondotta.  :—  Én  is  hallottam róla;  kutattam  is  az  alagút  után, és  fel  is  fedeztem.  I A  geológusnak  megcsidant  a  szeme  a  pápaszem  alatt.
—  Te1 szik  ludni,hogy hol van az  a  titokzatos
alagút?  —  kérdezte  suttogásra  halkitott  hangon.
—  HoI?   '
—  A  bogarászok  fejőben!  — mondta  a  barátom diadalmasan.  —  Ha  csakugyan  létezik  az  az alagút,, arról   nekünk   geológusoknak  is. kellene  tudnunk.Volt  idő.   amikor  mi  is  azt  hittük;  hogy  az  öreg Gellérthegy  gyomrában  csakugyan  van  valami üreg;.úgy esett  a  dolog,  hogy  építkeztek  a Gellért  hegyén. Az  építkezéshez  hatalmas  gödröt  ástak  és.a  gödröt teleöntötték  oltott  mészszel.  Égy  hét  múlva  aztán  eltünt a mész a gödörből.  Hava lett,m erre  lett  a mész?   Kétségtelennek   látszótt,   hogy  a  .Gellert gyomrában  tünt  el  és  az  nyelte el a meszt.  a  Gellérf  gyomrában  üreg van:   akkor  annak  az üregnek  biztosan van  folytatása,  levezetője  is.  Valami  csatorna Vagy alagút .   .  Hozzáláttunk tehát az alagút felkutatásához',  de  néni  találtuk;  ellenben megtaláltuk a  mész  eltűnésének  az okát,  Á mész  a  Gellérthegy  mély sziklarepedéseiben tűnt el , bottal üthettüka  nyomát .  .
Elhallgatott,én pedig elszontyolodtam.
Abbah a pillanatban  úgy éreztem,  hosv  egy Illúzióval vagyok  szegényebb.   Egy  darab  romantika, .   egy kedves.  érekes legenda  foszlott  semmivé.  Pedig  mi pestiek  és  budaiak hinni  szerettük  a  romantikát, a  titokzatost,  -.-szerettük  a meséket.   legendákat, amelyek  izgatják-'a  képzelő tehetségünket.   Milyen nagyszerű  történeteket   tudtunk   volna  hozzáálmodni  ahhoz  a  titokzatos  alaguthoz.  amely  a-királyi  palota  pincéjében  kezdődik  és   elvezet  egészén  a  . citadelláig.   Milyen   pompás: ponyvaregények  születhettek  volna  ezzel  az  alagúttal   kapcsolatban?! ;  Mennyi  gáláns  kaland.   mennyi   színes, izgató  és- érdekes meg sem  történt   história   veszett  kárba?   Pedig, a .publikum-,   a  nagy gyerekek   nagy  tömege  nagyon  szereti  a  .mesét,   amelynek hercegek,  nagyurak  és   egyszerű   polgárkisasszonvok  a  hősei.   Tulajdonképpen  a  szerelem-is-csakúgy szép.  ha -a' romantika  és  a  titokzatosság  aranya papirosába  van  belegöngyölve  és-- ha  a   hőseinek titokzatos  földalatti  folyosókon  kell  éjnek  évadján átbotorkálniok.   -ha; egymásra  akarnak  találni.  De hát a  geológusok  tönkretesznek  minden  illúziót  és nincs  érzékük  a  romantika  iránt...



Tárnok utcai vásár 1908

Az  én .geológusom, ,úgy  látszik,  leolvasta  az  ábrázatámról;  hogy  a magyarázata  számomra  csaló- dás   és   kiábrándulás  és -  Úgy  látszik  —  jóvá akarta  tenni  illúziórombolását.
—  .Nézze,  kérem,  —  mondta  kis  vártaira  — az  a  bizonyos-  titkos  alagút   amit  ön  és a  bogarászok  keresnek:   nincsen, de  van   helyette más,ha akarja
Felvidult; az- arcom.,
,  .  —  Nézze.   hogy  egyebet  ne  mondjak,  itt -vannak  a  budai  sziklapincék.. A  vár.  tele  van  aknázva sziklapincékkel  és  földalatti   üregekkel.   Az  Úri- utcában  és  a   Tárnok-utcában  alig  van  ház;  amely alatt  sziklapince  ne  lenne.   Van  úgy,  hogy-  két -háromm   pinceüreg van egymás  hegyen-hátán.   A  legalsó  pincében  rendesen  talajvíz   tan.   Nyilvánvaló, hogy  ezek  a  pincék  és.  földalatti  üregek  a   törökidőkből .maradtak  és búvóhelyül  szolgáltak.
—  De  van  alagút  is.   Ez  az  alagút'az  ugynevezett  várhegyi  alagútból   vezet  a   Szent  Gvörgy- tér're.   Az aknát még  az  ötvenes években a   várparancsnokság  vágatta,   hogy  rajta a  várbeli  helyőrség  —  ha szükség-  lenne rá  — -a  Szent  Gvörgy- lérrőT lejuthasson  az  alagútba  és-az  alagútból  esetleg  Pestre.   A  várparancsnokság  az  aknában  csigalépcsőt  akart elhelyezni.'  Ezenkívül  az  alagut mellék folyosójában  kutat  akart  ásatni.   melynek  vizét az aknán át  emelték-  volna  föl' a  várba.   Időközben azonban  rájöttek,   hogy  a   menekülés  eme  földalatti útjára  nincs  szükség és gróf Halíer, a magyar-országi  csapatok  főparancsnoka  1860-ban  a  Szent, Györgv-téri  (akkor  Hentzi-térnek   hívták)   titkos alagutat  befalaztatta
-----  Van  azután  még  egy  alagut,  amelyet   alig néhány  esztendeje  hegy  felfedeztünk.  Ez  az  alagút az  Albrecht-ut .elején  kezdődik., mindjárt  a  várhegyi- alagut  Pestre  néző  szája  közelében. 



 Ez  az  Albrecht- úti  alagút  két  méter  magas- és  egy  nem  egészen  egy rnéler széles,  kővel  ellipszis  alakban beboltozott: építmény,  mely  meglehetősen  meredek  vonalban n  visz  a Várba,
Kezdett  érdekelni  a  dolog.
—  Nos  és  hová  visz  az  alagút.?  kérdeztem a  geológust. Hova  visz?  —  mondta.     Hát  mi  fölkúsztunk   az  aléagúton cs  a General kommandó  pincéiébe jutottunk. .- 
 Nos és m it  csináltak  aztán? >
_ Hát  kérem,  a  kommandó   pincéjében  fa volt  hát'  figyelmeztettük  a katonákat,   hogy  vigyázzanak a  fájukra, mert esetleg  megeshetik , hogy az alaguton  át  valami  csirkefogó elhordja.
íme  tehát  ismét  egy  titok,  ismét  egy  alagút amely  a  General kommandó  pincéjébe  vezet.  Vajon ki  épitette"'és  mi végre  építette ezt  az   alagútat?! 




Valaha- több  mint  kétszáz  esztendővel  ezelőtt  az  a ház  volt  az’' utolsó  budai  basa  palotája,  melynek pincéjéből,  alagút  vezet az   Albrecht-utra.   Talán a  basának vollt  szüksége  a  titkos  útra.  vagy  a  — Generálkommandónak?  Kinek  van  ideje  ma  ilyen' titokzatos  problémákkal bíbelődni?


Pásztor  Mihály.

Világ, 1920. április (11. évfolyam, 1920-04-04 / 82. szám




Abdurrahman pasa síremléke a budai várban



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése