1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2016. augusztus 20., szombat

A BOROK VITÁJA

Radó Antal : «Dalok és történetek.» Lampel R. (Wodianer Fülöp) könyvkereskedésének kiadása. Ára csinos kötésben 1 forint 80 krajezár. — Jeles műfordítónk nem elégszik meg azzal, hogy csak más költők tolmácsa legyen, saját érzéseinek, gondolatainak is hangot igyekszik adni. Legkiválóbb  költemény ezek közül a «Budai János mester» czimű kisebb költői elbeszélés, mely a magyarrá lett florenczi fafaragó­ nak, Giovanni Ammauatónak tréfás történetét mondja el Bocaccio modorában. A kötetből álljon itt mutatványul a következő vers, nem mintha e gyűjtemény értékesebb darabjai közé tartoznék, hanem aktuális voltánál fogva.

Vasárnapi Újság  1899 február 20


2016. augusztus 19., péntek

BUDAPEST BEMUTATKOZIK AZ 1900-AS PÁRIZSI VILÁGKIÁLLÍTÁSON

BUDAPEST A FÖLD FELETT ÉS FÖLD ALATT ANNO 1900
— A párisi kiállításra készült képek.

— A párisi világkiállításon a magyar főváros is bemutatja történelmi nevezetességeit, kulturá­ lis intézeteit s a községi közigazgatás kezelése alatt álló, közczélokat szolgáló fontosabb alkotásokat képekben, kisebb arányú mintákban. A közigazgatás technikai szakosztálya hónapok óta dolgozik a nemzetközi ünnepen való részvétel ügyében ; a főváros tetemes áldozatokat hoz kiállítása sikere érdekében. Többek közt négy festményt készíttetett .Brüggemanu György műépítészszel, a melyek utczarészleteket tüntetnek föl a hozzájuk tartozó földalatti közmű­ vekkel. E négy festményt mutatjuk itt be másolatban.



AZ ERZSÉBET-KÖRÚT A NÉPSZÍNHÁZTÓL NÉZVE, A FŐGYÜJTŐ CSATORNA ÁTMETSZETÉVEL.

Az első kép az Andrássy-út egy részét ábrá­ zolja: az Operától az Oktogon-tér felé terjedő részt. Az Andrássy-út eleven élete, tágas séta- útja, forgalmas kocsikorzója láthatók a képen. Az út keresztmetszete a föld alatt levő hatalmas alkotásokról ad képet. A földalatti villamos vasút s mellette a nagy csatorna, e fölött pedig a gáz, víz, villamos vezetékek láthatók. 




A második kép a Városliget felől befelé mutatja az Andrássy-út egy részletét: a Bajza- útczától kezdődő előkertes díszes házsorokat majdnem az Oktogon-térig. 

Alant: az út alsó részét, a földalatti villamos vasút Bajza-utczai tágas perronját egy érkező kocsival. Az utasok ki- és beszállása, a lépcsőkön lesietők alakjai az Andrássy-út földalatti életéről nyújtanak képet.



A harmadik kép a Kerepesi-út és Nagy-körút
keresztmetszetéből van véve, eleven hatású kép a Körút és a Kerepesi-út nagy forgalmát tünteti föl a föld fölött, s egyúttal megismerteti a nézőt azzal is, hogy mi minden van a világváros palotái alatt. Az Erzsóbet-körút sarkán álló kis vastorony belsejében az imént tűnt el egy torzonborz munkás. A képen látható, a mint lassan tapogatózva megy le a földalatti lépcsőzeten a központi főgyűjtő csatornába. Ott már jönnek szembe vele a társai. Az egyik benne űl a csatorna iszapját eltoló nagy vas csónakban, a melynek útját a másik munkás egyengeti, kapájával szedegetve fel a csónak előtt megtorlódott iszapot. Annál érdekesebb ez a kép, mert bizony még a fővárosi emberek közül is csak igen kevésnek van tudomása arról, hogy a zajos kőburkolat alatt, a föld mélyében milyen mozgalmas az élet.



A negyedik kép a Vigadó-teret és a Dunapart alsó részét ábrázolja, a mely körülbelül akkorra lesz kész, a mikor a párisi kiállítást bezárják. Az alsó rakodó parton már a jövő hónapban építeni kezdik azt a vasútat, a mely a városi villamos vasút eskütéri vonalát az Akadémia előtti vonallal köti össze. A több száz méter hosszú vasútat vasoszlopokra építik, úgy, hogy a vasút pályája a korzóval egy magasságú lesz. A viaduktok azonban, a melyekre a vasút pá­lyája kerül, a nagy forgalmú Dunapartból hét méter területet elfoglalnak. Ennek a megmentése végett azután az érdekelt hatóságok abban állapodtak meg, hogy az Eskü-tértől a Lánczhidig terjedő alsó partterületen lebontatják az összes épületeket s így az alsó rakodópart a Dunáig szabadon marad, a mint a képen látható. A lebontott raktárszerű épületeket a vasút oszlopai alatt építik meg egészen vasszerkezettel. A kép már a végleges állapotot tünteti elénk: fönn a korzóval egy színvonalban járnak az alsó vezetékes villamosok, alattuk a viaduktok között már készen láthatók az új parti raktárak, maga az alsó rakodópart mindenütt szabad. A kép baloldalán a főgyűjtő csatorna torkolata látható.

Vasárnapi Újság 1900 febr 18
 (g . J)

2016. augusztus 17., szerda

EGY ELFELEJTETT KÖLTŐ ELFELEJTETT KÖLTEMÉNYE


                                                      Az utca     

               

Hosszan nyúlt be az éjszakába,
Könnyű köd fedte az egészet,
Megremegtem, a mint nyugodtan,
Hidegen a szemembe nézett.
Némák, sötétek, mint az árnyak,
Oly ismerősek mind a házak...
- S verejték lep meg hirtelen :
Ezt a sok ködlő néma házat
Én egytől-egyig ismerem !
A hol csak jártam, éltem, sírtam
A világ négy tája alatt,
Hol megpihentem hébe-korba:
Valaki mind, mind összehordta
Egy utczába a házakat!
Lábam remeg, oly félve lépked,
Úgy csal, húz a sok ház-kisértet...
S befordultam, reszketve, fázva
Az éltem keskeny utczájába.
A házunk ! Rámtekint sötéten
A régi ház, a régi bolt;
Hajlott öreg tetó'-gerinczén
Fáradt madárként ül a hold.
Vadszó'ló's fal... Bősz fakerítés .. .
— Hányszor másztam meg mint gyerek,
Szemközt sárga csupasz falával
Az iskola reámered.
Hosszú sorban vállvetve állnak
Nagy vert-kapus, tisztes vén házak,
Árnyékuk elönt, eltemet;
Megyek, megyek, s kopog borongón
A régi gödrös kövezet.
Szellő kisér az utamon,
Sok ittfelejtett sóhajom,
S megyek tovább, tovább,
Boltos árkádok éjjelében
Ó bronz-kutak tűnnek elébem,
S termés-kő paloták.
Sugár gót tornyok törnek égnek,
A ködben sápadt lángok égnek,
űrt álló szobrok, alabárddal
Dobják árnyuk az utczán által.
S mig gyászban áll a tornyok orma,
Könnyezve sír sok kó'csatorna,
S riadt szívként dobog a lábam
A könnyek keskeny utczájában.
Az utcza szűkül. Sűrűn állnak
Apró, gyanús, lesülyedt házak,
Az ajtó félig zárva,
A homlokukon egy-egy vércsepp,
Vörösfényű, reszkető mécsek,
S állnak az éjben, várva...
Lehajtott fővel, sírva jártam
A vágyak bűnös utczájában,
A lelkemet száz emlék űzte ;
Kávéházak opálos füstje,
Az undor, mit szivemben hordok,
Fojtott, tört zongora-akkordok .. .
És folzokogtam, mélyen, bátran,
Holt ifjúságom utczájában.
S az utcza tart még egyre, egyre...
Állok, könnyem pereg.
Fáradt vagyok, fázom, sötét van .. .
— Én tovább nem megyek!
Leültem ott egy szeglet-kőre,
Esett a köd fedetlen főmre,
Komor házak sötéten álltak,
S a keskeny, néma utcza vége
Mint egy magános jaj kiáltás,
Úgy fúródott bele az éjbe.
Nehéz jajok szálltak a ködben,
Patakban folyt sok régi könnyem
Az utczán végig, merre jártam,
S fejem kezembe hajtva mélyen,
Sírtam egy hosszú, hosszú éjen
A jaj kiáltás utczájában.
Hajnallott már. Az utczát távol
Fedte könnyű rózsa-szín fátyol,
Nagy, ismeretlen házak álltak
Hideg fényén a napvilágnak.
Valaki jött, s kérdeztem fázva:
«Mi van még itt ? Mi van még hátra?*
Rám nézett furcsán, vállat vonva :
«Pár kávéház, pár kórház, kocsma,
Üres telkek, kis házak gyéren,
S a temető a város-végen ...»


Nagy Zoltán 

Vasárnapi Újság 1909



2016. augusztus 16., kedd

HELYI HÍREK ANNO 1906 LEFARAGJÁK A GELLÉRTHEGYET


A GELLÉRTHEGY




Egy fejlődő, gyarapodó, viruló nagyváros olyan, mint egy tenger, a mely állandóan — dagályban van. E tenger hullámai kőből valók. Hatalmas épületek, templomok, paloták, bérkaszárnyák és mennél elevenebb, lendületesebb a fejlődés, a kőhullámok annál sűrűbbek és annál nagyobbak. Város, a melynek a fejlődése erősebb lendületű, gyorsabb és merészebb lenne, mint Budapesté, alig van Európában. Ez a háztenger oly hamar és oly széles terjeszkedéssel nőtte ki az eredeti medrét, hogy immár azt se lehet tudni, hogy melyik is volt hát ez az eredeti medre. A fejlődésnek állandó és rohamos dagálya szinte negyedszázadonként megdupLázta ezt a várost, terjedelemben is — magasságban is



A földszintes házak helyén emeletes paloták teremtek és mindig több három- meg négyemeletes házat kellett építeni, mint a hány földszinteseket lebontottak. Ez a szétáradása a városnak a fizika szabályai szerint indult. A kőhullámok először is azt a tájat borították el, a melyik — alacsonyabban feküdt. A sikvidéket. A balparti város, a lapos földön épült pesti oldal nőtt, tágult, terjeszkedett, házzal borítva el mezőt, homoksikot, mocsárföldet. A hullámos földü, hegyek oldalára kapaszkodó Buda a fejlődésben nem tudott lépést tartani vele. A pesti oldalon már szinte végtelen rendekbe sorakoztak a sok emeletes, tornyos paloták: Budán még háborítlanul szerénykedtek a mohos tetejű, régi apró házak, a Gellért-hegy lejtője meg tisztára falu volt, szórványosan meghintve félig a sziklába ásott törpe vityillókkal. Mintha csak aludt volna az egész hegy; a fején is ott volt a háló­ sipka : a czitadella. 


De néhány esztendővel ezelőtt ezen a parton is beköszöntött a dagály. Talán abban az időben, a mikor a magyar király gyönyörű új palotája odakerült koronának a Vár-hegy homlokára. Buda egyszerre csak versenyt kezdett épülni Pesttel és a Vár-hegy mellett a szomszédos Gellért-hegyet is munkába vette a haladás. Preparálták arra, hogy város legyen belőle. 






A Dunára néző meredek oldaláról a veszedelmesen kiugró sziklatömböket, a melyek közül néha egy-egy le is szokott zuhanni — leberetválták. Északi lejtőjén az erdőt ligetté fésülték és a zöld hegyoldalt szelid emelkedésű csavargós szerpentin-út fehér szalagjával ékesítették. 






A hegy tövében hatalmas, diszes karos lépcső alapján gyönyörű park termett, a melyet immár az elhordott viskók helyén emelkedett pompás paloták szegnek. A mesterséges vízesés fölött, félkörbe sorakozó oszlopok körül Szent Gellért szobra tekint a körüle támadó új világra, a melyet a két új hid ere táplál élettel, elevenséggel. 



A Gellért-hegy régi, bozontos egyszerűsége, elhagyatottságának vadsága ós falusias romantikája nagy részében immár a múlté. A mi még megvan belőle, azt is nagy falatokban nyeli el a jelen. A Gellért-hegy megszűnt táj lenni: immár város lett belőle. Töretlen hátára ráül az egyre terjeszkedő Budapest és elborítja a maga mozgalmasságával, elevenségével.


Vasárnapi Újság 1906 július 20

Balogh Rudolf felvételeivel

2016. augusztus 15., hétfő

MI LESZ VELED VÁRKERT?

Kerttörténeti összefoglaló 
Királyi kertek a Gellérthegyről
A budai királyi kertek együttese a magyarországi kertművészet történetének talán legsokoldalúbb alkotása. Az ostromok, majd az 1945 után ideológiai alapon történt tudatos elpusztítása ellenére ma is részben helyreállítható–rekonstruálható.
A királyi kertek első jelentős korszaka a híres reneszánsz kert volt Hunyadi Mátyás idejében. E fontos kertművészeti alkotásról ma már nem alkothatunk hiteles képet. A török megszállás alatt is fennmaradt, híres reneszánsz várkert Buda 1686-os ostroma során teljesen megsemmisült. A Mária Terézia idején kiépített barokk palota díszkertjeit a középkori falak között, a palota Dunára néző homlokzata előtti teraszokon építették meg. A Várhegy déli szoknyáján az 1790-es évektől egy kanyargó utakkal behálózott 
angolkertet hoztak létre, amelynek gazdagítása, kiteljesítése a botanikában és kertművészetben járatos József nádor idején, a 19. század első felében valósult meg. A kertet József nádor megnyitotta a közönségnek, de egyúttal fontos reprezentációs helyszínné is vált. 1838-ban létesítették az Ellypse-sétányt a polgárság részére a keleti várlejtőn. A palota 1849-es ostroma a kertben is jelentős károkat okozott, azonban az 1850-es években rendbe hozták a rezidenciát és annak környezetét is. A helyreállítás nem sokat változtatott a kert korábbi felépítésén.
Az 1870-es évektől új lendületet vett a 
Várkert fejlesztése. Ybl Miklós tervei szerint elkészült a Várkert Bazár 
látványos épületegyüttese, megépítésével közvetlen és harmonikus kapcsolat jött létre a kert és a Dunapart között. 

Az Ellypse-sétány siklótól délre eső részét - amely a királyi palota homlokzata alatt terül el - a Várkerthez csatolták. A királyi kertek egyik leglátványosabb része a palota előtti, több száz méter hosszú keleti terasz neobarokk kertje volt. A palota középtengelyében, a Hauszmann-féle Habsburg-lépcső előtt elhelyezett Savoyai-szobor körül terültek el a legdíszesebb virágágyak. 
Az Újvilág-kert területén szökőkúttal díszített neobarokk kertet alakítottak ki. A Ferdinánd-kapuhoz a Szarvas térről felvezető nyilvános kocsiutat lezárták. Az út Szarvas tér felőli végén Hauszmann Alajos reprezentatív támfal-építményt, ún. „gloriett”-tet épített. Az 1890-es években hangsúlyos szerephez jutott a termelő és az udvart kiszolgáló kertészet fejlesztése. 

AKirályi Várkertészet az udvartartáson belül önálló intézménnyé fejlődött, a kert délnyugati sarkában egy sor új üvegházat emeltek. Közülük méretében és jelentőségében kiemelkedett a nagy pálmaház
Hauszmann Alajos télikertje
Hasonlóan jelentős volt a Hauszmann által tervezett nyolcszögű narancsház is. 
Narancsház 1906

(Fortepan)
Ezt követően a kert lényegében 
változatlan formában állt fenn közel fél évszázadon keresztül. Ez idő alatt az ország egyik legszebb, leggazdagabban kialakított és mintaszerűen fenntartott kertje volt, méltó a kiegyezés után megerősödő Magyarország uralkodói rezidenciájához.
1944-45 telén, a vár ostromával a 18. század vége óta szervesen fejlődő, egyre bővülő és gazdagodó királyi Várkert története véget ért. A bombázások során komoly károk keletkeztek az építményekben és a növényzetben egyaránt. Helyreállításuk helyett ideológiai alapon mindent elbontottak, ami a Habsburgokra emlékeztetett, illetve ami újabb volt a középkorinál. A palotához a keleti Várhegy-oldalban - Rákosi Mátyás utasítására - felvezető szerpentin út épült az 1950-es évek elején. A 60-as években középkori hangulatot idéző kerteket építettek a Vármúzeum körüli udvarokban. A déli oldalon - az egykori angolkert helyén - modern közparkot hoztak létre. A keleti palotahomlokzat előtti hatalmas teraszt szinte teljes egészében lekövezték.
A budavári királyi kertek jelenlegi állapotának leírása
A királyi kertek jelenlegi állapota és revitalizációja csak környezetével együtt értelmezhető. A kertek vizsgálatánál nem tekinthetünk el az erődrendszer elemeitől, a királyi palotától, valamint az azt közvetlenül körülvevő udvaroktól és teraszokról. A századfordulóra létrejött szerves egységet a második világháborút követő régészeti helyreállítások szemlélete és gyakorlata megbontotta. A korábbi kialakítást jelentősen megváltoztatta a Duna felőli várlejtőn az 1950-es években épített szerpentin út is. Ezek a beavatkozások okozzák a mai állapot problémáinak zömét. A várnegyedbe való feljutás korlátozott, a közlekedési kapcsolatok elégtelenek. Hiányzik a királyi palota körüljárhatósága, a várfalkoronákon való közlekedés lehetősége. 
A királyi palota, az erődrendszer, valamint kertjeik kölcsönösen feltételezik egymást, összetartoznak, funkcionális és esztétikai problémáik is csak együtt oldhatók meg.
Palotanegyed madártávlatból, előtérben a királyi kertek
Forrás:
- http://epiteszforum.hu/tanulmanyterv-a-budavari-kiralyi-kertek-ujjaeleszteserol