1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)
Article and photo copying is prohibited

2016. szeptember 28., szerda

VÁRKERT RAKPART ANNO 1866

SZÜRET A JÓKAI KERTBEN



SZÜRET A JÓKAI KERTBEN
Bp XII. Költő u  21 2016 0któber 7  14 órától

Jókai Mór, a nagy mesélő szőlősének helyén a Kadarka Kör bő száz év szünet után szeretné újraalkotni a hajdan híres Budai Vöröst, a régi Pest-Buda borát. A most bejárható tőkesorok az országlegkülönbözőbb részéről származó szőlőket kínálják, amelyek így együtt alkotják a Kadarkáink Kertjét. Lesz szüreti tánc, borkóstoló és harmonikaszó, gyerekeknek is játszanivaló.

Szeretettel hívják és várják Önt és kedves családját(rokonait, barátait, ismerőseit):
Laborfalvi Róza (hétköznap Saly Noémi kadarnagysád), Jókai Mór (civilben Tóth Yózsi kadarnagy),
a Kadarka Kör,
Hegyvidék Önkormányzata,
a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület,
a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság,
a Budapesti Városvédő Egyesület,
a Petőfi Irodalmi Múzeum,
a Kadarka Szalon,
a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Kadarkáink Kertje szüreti mulatságára.

A program első órájában a főszereplő:a szőlő. Felhordása, taposása – gyerekek is bekapcsolódhatnak! – Laborfalvi Róza (Saly Noémi) és Jókai Mór (Tóth Yózsi) irányítása mellett zajlik majd.

Fellépnek a Tamási Áron Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium diákjai, a zsámbéki Lochberg Tánccsoport és a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesülettáncosai.Három órakor kezdődik – és öt órakor ér véget –az idei Szüreti Mulatság.
video
Vendégeink a kóstolójegy megváltásával jogot szereznek, hogy megízlelhessék a tavaly itt taposott Budai Vörös borát, a frissen préselt mustot,s fogyaszthatnak borkorcsolyának a lilahagymás zsíroskenyérből.

Szórakoztatásunkról a FOLT együttes zenészei, a Lochberg táncosai,a Szomori Hagyományőrző Táncegyesület, Tauner Tiboróbudai nótafa és Drávusz János tangóharmonikás gondoskodnak.

Az immár hatodik svábhegyi szüret annak a program és akciósorozatnak újabb eseménye, amelynek 2016-ra valósult meg a célja: forgalomba kerültek az első palackok az ANNO 2015. évjáratának borából.

VIDARÉNY IVÁN : TABÁN 1950

2016. szeptember 5., hétfő

ROMMÁ ÉGETTE A TABÁNT EGY KÁDÁR INASA





Bihari Dániel/ 24.HU

TUD ÚJSÁGÍRÓ. 2016. 09. 05. 13:00

Hiába próbálták már borral is oltani a tüzet, a városrész órák alatt a lángok martalékává lett 1810. szeptember 5-én.

Egy védett völgy közel a Dunához, meleg vizű források, lankás, napsütötte domboldalak – kell jobb hely, ha az ember otthont keres? Előnyös fekvésének és természeti adottságainak köszönhetően a “Tabán” már a történelem előtti időkben lakott volt. A honfoglalás után Kis-Pestnek nevezték, fontos révátkelő működött itt, de ismerték Alhévíz, Kelenföld néven is. Sorsa IV. Béla építkezései során dőlt el hosszú időre, a falakon kívül rekedt falu évszázadokig Buda elővárosa volt.

Mai nevét a török korban kapta: Débágháne/Tabakhane, azaz Tímártelep, utalva az itt működő számos cserzővargára, tímárra. Szépen fejlődött is, az oszmánok dzsámikat, fürdőket építettek itt. A hódoltság után a Tabán története is fordulatot vett, az igencsak megfogyatkozott magyar lakosság mellé jelentős számú szerb népesség költözött.

Romantikus rendezetlenség

Lassan kialakultak a girbe-gurba utcák, az egymáshoz ragasztott házak romantikus kuszasága. A “tabáni romantika” terjedéséhez természetesen szükség volt a megannyi pincére, “kiskocsmára”, amelyek a helyi lankák kincsét kínálták.

Egy szó, mint száz, a pesti polgárok szívesen jártak ide, művészek, szerelmespárok találkahelye volt, amolyan XVIII. századi bulinegyed, az 1800-as évek elején már mintegy 1000 házzal. Többségükre azért inkább a viskó szó illett…

Egyetlen szikra

Aztán eljött az 1810-es év, és a Tabán örökre megváltozott. A szokásosnál sokkal melegebb és szárazabb volt az a szeptember, víz még a kutak alján is alig gyűlt meg, szeptember 5-én még a szél is feltámadt. Schuller János kádármester inasa dél után nem sokkal mégis úgy döntött, hogy eljött az idő a hordók kiégetésére az udvaron. Nem kellett sok idő, hogy egy kipattanó szikra meggyújtsa a tetőzsindelyt, perceken belül több ház is égett.

A szél játszva vitte tovább a tüzet az egymásra tapasztott, nagy rendetlenségben épült házak között. Az oltást több tényező is nehezítette. A kutak szárazak voltak, a szél erős, nagy volt a pánik, az össze-vissza kanyargó utcákon az emberek egymást taposták. Már aki ott volt, mert a legtöbben szőlőben dolgoztak. Megnyitották a pincéket, felhozták a bort, azt is a tűzre locsolták.

Eredménytelenül. A tűz a szomszédos városrészeket is fenyegette, de lángra kapott a hajóhíd budai véget, több lehorgonyzott szénáshajó. A Tabán lakói egyet tehettek: mentették a saját és egymás életét. Az égő poklot végül éjfél körül sikerült megfékezni a katonaság bevetésével, de akkor is csak úgy, hogy számtalan ház lerombolásával lokalizálták a tüzet.

További írások a tűzvészről  ITT